1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 29. ülés
178 XXIX. ülés Fó-RR. naplója. Augustus 18-án 1843. Magyarnyelv tósága b. Eötvös József indítványát pártolom; a' szerkezetre nézve, mellyet egyszeri hallásra tökéletesen fölfogni ,rAnl' nem tudtam, teendő észrevételemet magamnak fentartom. — Gr. de la Motte Karóin: — Kélnapi tárgyalás következtében, ki lévén merítve a* tárgy, rövid leszek. — Hoffv a’ kedélyek ingeriilve vannak, azt tagadni nem leket, és épen azért szükséges, hogy azok lecsilapitassanak; erre nézve mindenek fölött szükséges, hogy a’ két tábla közti egyesség mindenekelőtt elérettessék. mellyet leginkább az által látok elérhetőnek: ha b. Eötvös Józsefnek indítványa elfogadtatik. mihez én egész kiterjedésben járulok. — Busdn Hérmdn, horedtországi köret: Minekutána a' tegnapi ülésben az álalános elvekre nézve véleményemet kifejtettem, most fentartott szólási jogom következtében a’tárgyalás alatt levő üzenet egyes pontjaira utasításom szerinti észrevételeimet tenni köleleztetem; és az első §-ust illetőleg semmi észrevételem nem lévén — a’2-ik§-ra nézve, mellyben rendelletik: hogy a' magyarnyelv kizárólag országgyűlési hivatalos és diplomaticai, és minden más nvelven készült irat érvénytelen legyen : a’ nmltgu Fö-RRnek egyhangú véleményében, hogy ezen §-ban a’ kapcsolt részekről, mellyekben. mint a‘ tegnapi ülésben kifejtettem, az ö Felsége áltál legkegyelmesebben helybenhagyott és az 1715 : 120—ik t. czikk szerint országgyűlési vitatkozás alá nem vonható municipale statutum erejénél fogva a’ diáknyelv a' diplomaticai, és ekkint az 1790—ik évi 58. t. ez. szerint egyedül a’ dalmát-, horvát- és tótországi közgyűlés tárgyalásához tartozik, említés ne tétessék, — úgy szinte abban, hogy az 5-, 6- és 7—ik §§-sok végen történt idéztetése, minthogy úgy is semmi kivételt vagy a' diáknyelv használatárai engedőimet magukban nem foglalnak, a’ 2-, 5-, 6- és 7—ik §-sok közt semmi logicai összekötetés nincsen, sőt világos ellentétben egymással vannak, hasonlókig kihagyattassék: teljesen osztozom, — miért is mélt. b. Eötvös József azon indítványát: hogy a’ törvényhozás horválország belviszonyaiba ereszkedni nem akar. és e’ tekintetnél fogva a' fenálló szokás továbbá is sértetlenül fenhagyatik, elfogadom; azon hozzátételt azonban: hogy a" diáknyelv használata tovább is meghagyatik, fölöslegesnek gondolnám azért, mivel a’kapcsolt országok Karai és Rendei nem annyira a’diáknyelv használatát, minisem a’hivatalos nyelvnek meghatározási annyi század óla gyakorlott municipalis jogot épségben fentarlani kívánják, és ennélfogva a’ csanádi püspök ö ovijának abbeli indítványát: hogy a' kapcsolt részek lakosai tetszésére a’hivatalos nyelvnek választása hagyassák, szívesen elfogadom; a’ 3—ik §-us ellen észrevételem nem lévén — a’ 4-ik §-ra, mellyben az terveztetik: hogy magyarország czímere, lobogója és szinei a' kapcsolt részekre, tehát Horvát- és Tótországra is kiterjesztessék, ellenvéleményemet nyíltan kijelentenem kell: minthogy ezen országokat — mellyeknek municipalis önállósága maiglan is fenáll — minden történeti emlékezeteitől megfosztani és a’ fcnérintelt nemzetiségüket tanusitó, és a’ királyi koronázások, fölkelések, és más ünnepélyek alkalmával használtatni szokott jelképektől eltiltani és azok helyébe a’társ magyarország zászlóját, ezímereit és színeit reájok tolni annál kevésbbé lehel, mivel a' magyarnyelv virágzására mit sem használ, ha a’ kapcsolt részekben az eddig divatos fehér és vörös szín helyeit, a’ magyar fehér vörös és zöld szin használtatnék. Legnagyobb figyelmet azonban a’ ts KK. és RR. az 5—ik §-ban kifejteit azon kivánata érdemel, miként a' kapcsolt részek törvényhatóságai magyarország törvényhatóságaival és törvényszékeivel magyarul levelezzenek, mellyhez még b. Eötvös József azon indítványa sorozható, hogy a’ társországok követei az országgyűlésen törvény által magyarnyelv használatára köleleztessenek; — tisztelem és nagyra becsülöm nmltgu Fö-RR! e" két vitéz nemzet közti összhang és a’ kedélvek egyességére ezélzó lörekedéseit, — de hogy a’kitűzött czél az indítványozott eszközök által nem csak einem érettetik, hanem az ellenkező eredményt szülni fogja, a’ következendökbül kitűnik: és pedig mi a’ magyar levelezéseket illeti: minthogy ez a’ magyarnyelvnek a' kapcsolt részekrei kiterjesztésének első lépése. — mivel azon kivid, hogy ö cs. kir. Fenségének kormány- és törvényszékei nem tisztán magyarok, elegendő oka nincsen annak, miért ne leveleznének latinul a’ horvát-törvénvhatóságok a’közös kormány-és törvényszékekkel; mia' magyar törvényhatóságokat illeti : minthogy két alkotmányos szent szövetség által összefűzött nemzetek közt minden felsöbbséget kizárni, és tökéletes viszonyosságot fentarlani szükséges, ö excellentiája a' pozsegai főispán véleménvéhez járulok; — a' mi pedig a’ kapcsolt országok követeinek az országgyűlésen magyarnyelven teendő nyilatkozásait illeti: ki kell jelentenem , hogy ezen indítvány sem nem következetes , sem nem a' józan politicával a’ municipalis jogokkal, és honi törvényekkel össze nem egyeztethető; nem következetes, mert inig a' kir. válaszok és elöterjesztvények. a' kir. beszédek és meghívó levelek diákul adatnak ki, — mig a’ törvények diáknyelven is hozatnak (a’ mit küldőim továbbá is fentarlani kívánnak) : addig okát nem látom, miért épen a' kapcsolt országok követeinek az országgyűlésen, melly nem csak magyarhon, hanem a’ kapcsolt részeknek is országgyűlése, a‘ diáknyelv használata 7 százados szokás ’s országos gyakorlat daczára megtiltatnék? mert ha a’ nyelv használata a' földtől függne, azon fonákság következnék: hogy ha ő cs. kir. Felsége az országgyűlést Zágrábban tartani legkegyelmesebben méltoztatnék (a’ mint a" történet bizonyítványa szerint több országgyűlés már a' kapcsolt részekben, nevezetesen Körösön tartatott), a’ magyar követeknek ott magyarul szólani tilos volna, mivel a" diáknyelv a diplomaticai; — egyébiránt sem azon állítás, hogy minden törvényhozói testben csak egy országgyűlési nyelv divatozhatik, sem a’ nagy méltóságú mármarosi főispán ö excjának azon védoka, hogy a" horvátoknak — mivel a’ franczia- és német kormány alatt francziául és németül tanullak — most magyarul is tannlniok kell. meg nem áll: mert ha más nemzetek példáit tekintjük, a’ sveiezi köztársaság „íagfafjung" nevezetű gyűlésein a német- franczia- és olasz- nyelv divatozik; Xémet-alföldön pedig, mig Belgiummal összekapcsolva volt. az országgyűlésen a'hollandiai— franczia- sőt vallon-nyelv is használtatott; horváthonnak pedig szávántuli részeiben azon rövid idő szakaszban, mig a’ franczia kormány alatt valának, a’ polilicai és törvénykezési igazgatás diákul folyt, mi a' békebirák Zágráb vármegye levéltárában még most is fenlevö és következő szavakkal „Napoleon Gallorum Imperator Rex Italiae4* kezdő Ítéleteiből nyilván kiviláglik; a’ német nyelvet illetőleg a’ fen dicséri nagy méltóságú gróf úr József császár
