1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1843 / 13. ülés

50

XIII. ülés Fö-RR. naplója. Junius 28-án 1843.

Turmezei ne- lyegét érdemlencm, és a’ tüzes harcz közepette zászlóját elhagyta katonának gyalázatos példáját követném, ha most messég iránt,székemről lelépnék, ’s igy az összekapcsolt országokat a’főrendi táblánál képviselő nélkül hagynám; ’s az által, mintán mind a’ 6. vármegye minden sz. kir. városok, ’s az összekapcsolt tartományoknak egyéb törvényhatóságai választásom ellen semmi nehézséget nem tesznek, a’ tárgyalás alatti panaszt, mellyet csak 19 magány egyén sürget, valónak elismerném. Ezeknek előrebocsátása után megkell jegyeznem gr. Erdödy János beszédére, miután jelenleg a’ dolog érdemébe ereszkedni nem akarok, de különben is maga a’ tisztelt szóló már jelen sem volna. — a’ bövebbi felszólalhatást fentartom magamnak akkorra, midőn az ilyr ügy érdemlegesen vitatás alá kerti— lend; azon állítása ellen azonban, mintha mi az ilyr pártnak követei volnánk, a’ legünnepélyesebben tiltakozom, egyszersmind kinyilatkoztatván, hogy mi Dalmát, llorvát és Tótországok követei azon utasítással küldettünk Magyarhon és a’ hozzákapcsolt részek országgyűlésére: hogy a’ tisztelt ősi alkotmányt gvámolítsiik, az összekapcsolt országok épségét, a' mi nemzetiségünket, és mnnicipális jogainkat fentartsuk, és hogy a’ közös szeretett hazának erkölcsi "s anyagi jólétét, a' mennyire csak lehet, előmozdítsuk. Egyébiránt e’ következőkre nézve a’ szükséges óvást megteszem : miszerint a' ts KK. és RR. a’ Dalmát, Horvát és Tótországok követeinek választását mind a’ mellett, hogy ezen országok mnnicipális állása fenáll, vizsgálat alá vették; továbbá azon kitétel ellen; „tartományi gyűlés" melly a' turmezei gróf folyamodására csúszott be, és a'KK. ésRR. által is elfogadtatott, ’s melly ezen törvényes nevezettel Dalmát, llorvát és Tótországok közgyűlése, mint a’ melly az 1790: t. czben is előfordul, ellentétben van, «feinte óvást tenni kívánok. —

Nádor ö cs. k. fensége: — Kijelentenem kell: hogy a' mólt. Fö-RR. ülésében a’ ts KK. és RR. ellen tett óvást el nem fogadhatom (éljen!)

Kukocich József, diákorári püspök: — A’ tény kérdésében egyoldalú kitétel nyomos tárgyallatásnak alapját nem igényelheti, mig a‘ másik fél is teljesen ki nem hallgattatik: a‘ ki nem fejtett tényből pedig gyűlöletes okot kihozni akarni, a‘ legnemeseb magyar nemzet iránti valamelly gonosz irányú igyekezetre nézve igen is nagyon igazságtalan , mert a’ társországokban polgárok mindenik osztálya a’ legvitézlőbb magyar nemzet és a’ magyarország szent koronáhozi legerősebb, és leghasznosb ragaszkodásuknak, két századoktól fogva vért ontván, és életét feláldozván, sokszor jeleit adta. és jövendőre is a’körülmények kívánatéhoz képest adandja; azért alázatos véleményem oda járul: hogy a" ts KK. és RR. jelen izenetének érdeme, a’ mennyiben azt a’ feladó urak folytatni kívánnák, a’ szokott törvényes útra igazítandó. —

Majthényi Antal, liptói főispán: — Én ma vagy csak röviden voksolni, vagy épen szólani se akartam. De miután azt láttam, hagy a’ mai tanácskozás tárgya olly élénk részvétre talált, és majdnem minden előadásokat a’ tetszésnek vagy nem tetszésnek élénk nyilvánítása követi; nehogy én, kinek máskor pengeni szokott nyelve, és ki határozottan a’ ts KK. és RRnek izenetét nem pártolom, a’ voksolás által azon gyanúba essem, mintha ez úttal csak átcsúszni akarnék, a’ voksolásra, vagy csak rövid szólásra az elnöki intést lehetetlen követnem. Igaz, kétes és kedvetlen a’ szónoknak helyzete; de nem azért, mert az izenelel pártolók előadásai nagy tetszéssel, a’ nempártolóké nemtetszéssel fogadtatik; ezeken jóformán én már túlvagyok, és lesz nekem alkalmasint még módom, több ízben bebizonyítani azt, hogy én minden oldalról kifogom tudni magam emancipálni. Azért találom az izenetet nempártolónak helyzetét kétesnek, kedvetlennek, mert úgy látszik, hogy a' közvélekedés az ilyrismust, *s az izenet pártolást a’ nemzetiség iránti rokonszenvvel köti össze; és igy a’ki az izenetet, eddigi országgyűlési gyakorlatra figyelmezve, ellenkező volta miatt nem pártolja, és a‘ nemzetiségért még is igaz szívből buzog, alig határozhatja el magát egyre vagy másra, mert ne mistificáljuk magunkat mélt. Fö-RR., honnan magyarázható a’ turopolyai gróf iránti országszerte tapasztalt rokonszenv, és élénk hajlandóság? ezt, azon személyes tulajdonin kivid, mellyek közelebbi ismerőit hozzá vonzák, egyenesen annak kell tulajdonítani, miszerint a’ közvélekedés nálunk öt Horvátországban mint a’ magyarnemzetiség képvéselöjét, érdekei előmozdítóját, és az ez ellen törekvő elemek elleni küzdő hősét látja. És igy mind az, a’mi ezen magyar nemzet képviseletével ellentétbe látszik lenni, az ilyrismus gyárába esik. Megfoghatatlan előttem, hogy Horvátország sehogysem akar simúlni. hogy ha társország akar maradni; át nem látja miszerint magának Horvátországnak érdekében fekszik magyaréi tudni, és Magyarországban a hivatalos pályán magyarúl beszélni tudni. íme nyelvünk elleni szegülések követeiket már is abba a' helyzetbe telték a ts RR. táblájánál, hogy — mert magy arúl szólni nem akarnak — Horvátországnak nincs képviselője. Ha valami, úgy a’ nemzetiség ésnyelvmelleti buzgóság az, melly minden becsületes magyarnak szivében gyökerezik; ’s ha néha kelletinél jobban kifakad is. menthető, és igy menthetők mind azok, a’ mellyek e’ tekintetben is történtek. Én azonban, ki törvényhozói állásomban elég hideg vérrel bírok a’ nemzetiség iránt lelkes ragaszkodás mellett is el nem felejtkezni arról, mire int az országgyűlési törvényes gyakorlat: ennek nyomán azt hiszem, hogy a’ ts KK. és RR. izenetét illy formában einem fogadhatjuk; einem fogadhatjuk pedig azért: mert meggyőződésem szerint országgyűlésileg csak kormány elleni panaszt vagy sérelmet lehet tárgyalni; mindaddig mig a" panasztevö, legyen az testület, vagy egyes személy, panaszának vagy sérelmének orvoslását a' maga illető helyén, s végképen a kormánynál nem szorgalmazta, vélekedésem szerint ide sikeresen nem is folyamodhatik. Mi pedig az eddigi törvényes szokás szerint csak akkor szólhatunk hozzá, ha élőnkbe adatik: hogy a’ panasz vagy sérelem, vagy épen nem, vagy nem igazságosan, vagy nem törvényszerint intézletett el. Illy értelemben kívánnám én a ts KKat és RRet értesíteni; és annak megbizonyitására, hogy mi is, a’ nemzetiségnek és magyar nyelvnek hő pártolói, az ellenszegülő ilyrismusnak pedig gyűlölői vagyunk, felszólítani óhajtanám a’ ts KKat és RRet, miszerint az ilyrismus tárgyában ígért felírást ide átküldeni ne késnének, előre bizonyosokká tevén őket, hogy e’ részben bizonyosan kezet logandunk velők. Egyébiránt minden tartózkodás nélkül kijelentem, miszerint az ezek iránti ingerültségekben és azon elemekben (jelesen a’ zágrábi épilöszékre figyelmezve), mellyek az ingerültséget ezen fokra emelték és ide a ma-