1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 13. ülés
XIII. iilés Fő-RR. naplója. Junius 28-án 1843. 51 gyár honba is átvitték, a‘ kormánynak nagy része van. Értem én azt, hogy kivált a’jelen pontban, midőn a’ fel- Turmezeinesöbbség és elöljáróság tekintélyének meggyengítésére ngy is minden oldalról tapasztalaik a’ törekvés: a’kormány- messés,rantnak a' föispáni tekintélyt fenlartani most inkább mint valaha érdekében áll; de azt nem gondolnám, hogy’ e’ miatt annak legalább példáját adni ne lehessen, miszerint a’ törvényt nemtudó és azt több ízben megtartani nemakaró főispán hivatalától elmozditathassék. Várni lehetett volna továbbá a’ kormánytól azt is, hogy miután tudta az flyrismus elleni ingerültséget; tudta, miszerint ennek elfojtására nézve minden magyarnak szeme és reménye a’kormányra volt függesztve: az ez iránti fondorkodásokat megvizsgáltassa, és annak eredményével a’ nemzetet megn\nglassa; a’ mi ha történik, az általam igen tisztelt zágrábi püspök ö excja, ki az ilyrismus főnökségével a’ haza színe előtt vádollatik, szinte a' haza színe előtt tisztulhatna ki a’ vád alól. Herezeg Udescalchi Ágoston:— 0 cs. kir. Föherczegsége intésének hódolván, hogy csak röviden mondjuk ki véleményünket, oda nyilatkozom, hogy a’ ts. KK. és RR. izenetét egész kiterjedésében pártolom. Gróf Smpáry Miklós: — Azon okok között, mellyeket felhozalni hallottam, a' többi között volt az is, hogy tekintsük azon igeriillséget, melly Horvátországban uralkodik. És kérdem, azt hisszük e, hogy ezen ingerültség inkább neveltetni fog az áltál, ha az országgyűlés alkalmat nyújt, hogy a’ sértett rész igazait gyakorolhassa, vagy pedig, ha mi azon országnak nevezetes részétől, melly hozzánk folyamodott, és segéd kezet kíván, azt tőle makacsul megtagadjuk? Azt hiszem, hogy ezen utolsó fogja inkább nevelni az igeriiltséget, mintsem midőn alkalmat nyújtanánk az országnak, hogy véleményét kimondhassa a’ hon közgyűlésen. — Hozzánk folyamodott Horvátországnak úgynevezett jobb része, melly mind a‘ mellett, hogy nemzetiségéről meg nem felejtkezik, azon állását is tekintetbe veszi, melly ben Magyarországgal létezik. És igy méltányos, hogy Magyarország ezen résznek igazságos kérését pártolja. Többek által felhozott okoknál fogva tehát a’ ts. KK. és RR. izenetét pártolom. Gróf Zichy Emmáméi: — Én a’ ts. KK. és RRek’ felírását pártolom. — Báró Hédi Imre: — Ezen tárgy már két oldalróli hosszas vitatással kimeriltetvén, röviden csak oda nyilatkoztatom ki véleményemet: hogy azoknak véleményét, kik azt hiszik, hogy ezen tárgy nem országgyűlési tárgyalás alá való, addig mig a' mostani alakban van, pártolom; azért a’ feliratot visszaküldeni, és a’ kérelmet a’ maga útjára utasítani kívánom. Gróf Apponyi György:— Legnagyobb ellensége lévén a’ személyes sértésnek, midőn a’ személyes sértés ellen szólaltam fel, sajnáltam volna, ha ugyan azon hibába estem volna; ’s igy ha gróf Teleky László előadásom által sértve találta magát, köteles vagyok egy válasz felvilágosítást adni (zaj); azt tartom nem a’ hallgatóság fogja elhatározni, hogy szóljak e vagy sem? hanem egyedül ö cs. kir. Föherczegsége mint elnök. Aádor ö cs. kir. föherczegsége: — Felszólítom a’ mélt. grófot, hogy ne feleljen és a’ tanácskozást hosszabbra ne nyújtsa, miután én úgyis a’ inéit, gróf helyett megteltem a’ feleletet. Gróf Apponyi György: — Vannak némelly dolgok, — miután a’ naplóba jönek —, mellyeket az ember magán el nem tűrhet; ’s igy nem akarnám, hogy azon vád feküdjék rajtam, mintha az ellenvéleményt tisztelni nem tudván, mindazoknak véleményét, kik velem egyérlelemben nem valának, alaptalansággal vádoltam volna. Kettő a’vád, egyik illeti a’ horvátországi eseményeket, — erre nézve meglehet, hogy azon adatok, mellyek elöhozattak gróf Teleky Lászlónak és másoknak alaposaknak látszanak, nekünk pedig nem, — ez az első vád; — a’ másik, miszerint, ítélet gyanánt mondatik ki, ha elfogadjuk a’ lurtnezei gróf panaszát, hogy némelly nagy érdemii férfiak, kik egyszersmind tagjai ezen táblának. nemzetiség elleni fomlorkodást köveitek el, és hogy ők a’ nemzetiségünk elleni párt-főnökei; ennek következtében kérem a’ mélt. Fö-RRket, 's felszólítom a’mélt. gróf uratis, hogy valljon van e elég adat, mellynél fogva ezen vádat alaposnak mondani lehetne; erre rézve értettem előadásomat, miszerint ha ollyas valami mo; dalik ezen Fö-Ri. tábla tagjai ellen, mire nézve alap nincsen, az igen is alaptalan. Gróf Viczay Károly: — Megvallom, ha azon helyzetben állanék, mellyben a’zágrábi püspök, bizonyosan óhajtanám, hogy ezen dolog mentül hamarább elintéztessék, hogy ezen vádak alól tisztulhatna és elegendő’ felvilágosítást adhatna; azért úgy vélem, hogy erre nézve a’ legrövidebb út a’ ts. KK. és RRek által javaslóit felterjesztés lévén, azt pártolom. — Gróf Péchy Emmáiméi: — Hódolnék ö cs. kir. Föherczegséged bölcs intésének, ha kötelességemnek nem ismerném, midőn naplónk van, ’s midőn szavam félreértelik, felszólalni. Szólok azokra, miket gróf Vay Károly beszédemre czáfolólag előadott, miszerint azt mondá: hogy szólottám, egyszersmind Horvátországról is. Úgy hiszem Horvátország a’ magyar szent korona alatt van, ’s így midőn Magyaroszágról szólottám, szólottám azon következésekről is, mellyeket előhoztam, és alkalmaztattam azokat Horvátországra nézve is; ugyan is mit mondák? azt mondám! hogy ha 3Iagyarország valamellyik megyéjében a’ kisebbség erőszakkal, törvénytelenül, a’ többség akarata ellen választaná köveiét, akkor azon többség bizonyosan nem tenne sérelmet az országgyűlésen, hanem önhatoságánál megtudná orvosolni a’ sérelmet; és ezen előzményekből azt következtetem, miszerint Horvátországban is, ha a' turopolyai kerület törvénytelenül a’ kisebbség által választási gyakorlatában akadályoztatott volna, nem lett volna annak helye, hogy ezen sérelmet ide az országgyűlés elébe felhozza, hanem hogy azt önhatóságánál orvosolja; és akkor húztam azon következést, hogy ha a’ turopolyai kerület ezen sérelmet nem hozta volna ide, eddig nem lett volna szerencsém közöttünk tisztelni Horvátország követét, mert a’ többség állal visszahivatott volna. Ez volt előadásom értelme, mellyböl végre azon következést húztam, hogy az nem lévén egyéb, mint verificationalis kérdés, a panasznak ide hozatala által a’ megyének autonómiája veszélyeztetik. Gróf Széchen Antal: — Bocsánatot kérek fenséges Föherczegségedtöl ’s a’ mélt. Fő-RRtÖl, hogy e’ tárgyban még egyszer fölszólalok; de mint hogy mélt. gróf Eszterházy Kázmér egyenesen reám hivatkozott, legyen szabad egy kis felvilágosítást felhoznom, annyival inkább, minthogy talán nézeteimet, elég tisztán ki nem fejezte; 13*
