1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 33. ülés
XXXIII. ülés Fó-RR. naplója. Augustus 23-án 1843. 225 nz eddig szokásban levő Ilorvát-, Dalmát- és Totország nevezetét megtartani kívánom; 2-szor az „idegenajka la- Magyarnyelv kosai“ kifejezés helyett, minthogy a'külön nyelvvel és nemzetiséggel biró Dalmát-, Ilorvát- ésTótországok fiai az 'rvaiTsT"''' 1741 : 61-ik t. ez. szerint született magyarok ’s idegeneknek semmikép sem neveztethetnek, „saját és külön nemzeti nyelvvel biró lakosok“ szavakat használtatni kérem; 3-or azon kitételre nézve: „hogy Horvátország alkotmány szerint Magyarországnak kiegészítő része, minthogy honi törvényeinknek illyen Horvátország nemzetiségét sértő értelem soha sem tulajdonittatott: azokra, miket e’tárgyban aug. 19-én az ülés vége felé mondottam, hivatkozom — azon hozzátétellel: hogy Dalmát- Ilorvát- és Tólországok a'sz. koronának ugyan, de nem Magyarországnak kiegészítő, hanem ennek csak kapcsolt részeit teszik; minélfogva ezen kitételnek a’ törvényjavaslatból kimaradni kell, és én azon állításra nézve, mintha Horvátország, vagy a’ kapcsolt részek Magyarországnak kiegészítő részét tennék ünnepélyes óvásomat azon országok nevében kijelentem; végre 4-er méltóztattak a’ méltóságos Fö-RR. ezen üzenetben nyilván kijelenteni: hogy Pozsega, Verőcze és Szeréin a’ törvényjavaslatban történt egyenkinti megnevezéséből sem Magyarország, sem a'kapcsolt részek jogait ezen három megyére nézve csonkítani nem akarják ; én pedig a’kapcsolt részek megnyugtatására még azt hozzá adatni kívánnám: hogy a’ nagyméltóságu Fö-RR. a’ nyelv ügyében ezen három megye és Horvátország közt történt megkülönböztetésből semmi következtetést vonni nem akarnak; egyébiránt az alsó Slavonia nevezetet utasításomnál fogva tovább is megtartatni kérem. Majldth György, országbíró: — Engedelmével a mélt. Fö-RRnek röviden oda nyilatkozom, hogy mi a’ tiszt. Horvátország követének második észrevételét illeti: azt pártolom, hogy idegen helyett inkább ezt tegyük „nem magyarajku polgárok nyelv viszonyaiba ne hasson.“ Busán Hermán, horvátországi követ: — Minthogy a’ nagy mélt. Fö-RRek csak észrevételeim másodikéi annyiban elfogadták, hogy az „idegen ajkú lakosok“ helyett „nem magyar ajkú lakosok“ tétetett, a’többi három észrevételemre nézve óvásomat kijelentem; és a' tanácskozások következésében még két tárgyra vonatkozólag legünnepélyesebb óvásomat kinyilatkoztatom, és pedig 1-ör: mivel a’nagyméltóságu Fö-RR. többször említett viszon-üzenelükben kijelenték, hogy azon kérdésnek: „valljon a’három slavoniai megyék Magyar-vagy Dalmát- Horvát- és Tótországokhoz tartoznak e?“ tárgyalását maga idejére és helyére hagyván, addig a’ kapcsolt részeket jelen állapotukban fentartani kívánják — a’ kapcsolt országok részéről ünnepélyesen kimondom: hogy mivel alsó Slavóniának dalmát- horvát- és tótországokhozi viszonyai kétség-kívüliek, erre nézve semmi diplomaticai tárgyaltatásnak helye nem lehet, annál inkább, mivel a’ municipalis jogok — mellyekhez a’ Drávától egész az adriai tengerig az 1608: li-ik t. ez. értelmében terjedő báni hatóság fökép tartozik — országgyűlési vitatkozás alá nem jöhetnek; 2-or: a’ mint aug. 21-én magamnak fentartotlam, Fiume szabad kikötője, városa és kerülete iránt utasításomat adandóm elő; mellynélfogva — mivel ezen országok Fiume iránti jogai legbiztosabb adatokon épülnek, mellyékből jelenleg csak a’ horvát helytartótanács Fiumének közvetleuül horválországhozi kapcsoltatását tárgyazó 1776-ik oct. 2-ikán költ intézvényét, MáriaTheréziának 1777 feb.5-én költ kegyelmes rendeletét, mellynélfogva némelly a‘ katonai statusnak átengedett helységek pótlásául Fiume, Podbreg és Lopaczával közvetlenül Horvátországhoz csatoltatik; végre Mária Therézia 1777 aug. 9-iki rendeletét, hogy a’ fiumei városi biráktól a’ kapitányi törvényszékhez, ettől pedig a'báni táblához történjék a'fölebbvitel, említem, és a’kapcsolt országok jogainak és a' pöröknek a‘ bán táblához történendő fölebbvitel tekintetéből a’ kapcsolt országok 's Fiume közt a’ hivatalos nyelvet illető megkülönböztetés ellen ünnepélyes óvásomat kijelentem, és Dalmát-Horvát- és Tótországok a’ fenérintett fiumei kikötő város és kerületre vonatkozó jogainak bövebbi kifejtését utasításomnál fogva továbbá is fenlartom. Nádor ő cs. kir. fensége: — Kénytelen vagyok észrevételt tenni Horvátország követének előadására. Én valamint ezen tábla minden tagjainak szavazatát tisztelem: úgy tisztelem a’ horvátországi követ urnák azon előadását is, miszerint, mint képviselő, Horvátországot jogaiban és igazaiban feltartani kívánja; de előadásának egy része, a’ dolog lényeges tárgyalásához tartozik, — és miután a' követ űr az érdemleges tárgyalás alkalmával — mint tudjuk — e’részben kötelességének eleget tett, most pedig csak stylusról lenne a’ szó, e' tárgynak érdemleges tárgyalására többé visza menni nem lehet. Busán Hermán, horvátországi követ: — Én e’ részben fentartott jogaimnál fogva küldőimnek utasítását kötelességemnek ismertem előterjeszteni. 01 vastatik az elfogadott javaslathoz képest módosított szerkezet. Mellynek helybenhagyása után olvastatott a’ 2-ik §., melly igy kezdődik: „Ezen általános szempontból indulva ki“ ezen szavakig ,,nevelés rendszerül megalapittutott légyen B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Mig egy lépéssel tovább kellene menni, mint a' mult országgyűlésen, és miután a ts, KK. és RR. javaslatukban kívánják ö cs. kir. apostoli Felségének ígéretét törvénybe igtatni: czélszerünek tartanám, hogy e' részben a' múlt országgyűlésen készült javaslat a’ mostani szerkezet helyett fogadtassák el melly is e’ következő : „Az 1554: 5-ik; 1567: 33—ik és 1572: 2-ik törvény czikkekben gyökerezett nemzeti közohajtás folytában ő cs. k. apostoli Felségének kegyelmes ígérete: hogy a’ koronaörökösöknek, valamint a felséges uralkodó házból származott többi föherczegek és herczegasszonyoknak, a' magyarnyelv tudományában még serdülő korukban való beavatása iránt — részéről nevelési rendszerül megállapitlatott légyen — törvénybe igtattatik (közhelyeslés !). b elolvastalik az ehhez képest módosított szerkezet. Gr. 'Ieleky László: — Erre nezve az az észrevételem, hogy a’ szerkezetben ez igy tétetnék ki: „Az 1554: •>-ik és a többi torvény czikkekben gyökerezett nemzeti közohajtás folytában tett ö cs. k. apostoli Felségének kegyelmes igerete sat., mert ezen szócskának „tett“ oda kell jönie. Fő-Rendi Napló I. köt. 57
