1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 11. ülés
XI. ülés Fő-RR. naplója Junius 26-án 1843. 7 XI ORSZÁGOS ÜLÉS A’ M É h T Ó S Á G OS FÖ-RENDEKNÉ L. Junius 26-án. reggeli 10 órakor. Tárgy: Izenele a’ KK. és RRnek az ország elöleges sérelmei és kivánatai felterjesztése, és a’kegyelmes k. előadások tárgyában; — felirási javaslat az ország elöleges sérelmei és kivánatai felterjesztése — és a’ kk. előadások tárgyában. — Nádor ő Iterczegsége: A’ mi a’tanácskozások tárgyát — a' KK. és RRnek izenetét — illeti, azon feliratra néz- Előleg. sérti, ve, melly ö Felségéhez az elöleges sérelmek 's kivonatok, és kir. előadásokra nézve küldendő, úgy vélem, tanács- ^ ^‘Xaítnkozásainkban azon rendet kövessük, miszerint először tárgyaljuk az izenetet; azután vegyük fel magát a’ feliratot3"^ — először általánosan, azután pedig pontonkinl (helyes). javaslat. Ennek következtében nádori itélömester olvassa az elöleges sérelmek és kivánatok és a’ kir. előadások tárgyában tett felterjesztése iránti üzenetét a’ KK. és RRnek. Nádor ö herczegsége: Van e' a’ méltóságos Fö-RRnek észrevételük arra nézve: hogy e’ tárgyakban felírás küldessék ö Felségéhez? (közfelkiáltás „nincs!“) —; miután úgy látom, hogy a’ mélt. Fö-RR. e’részben egyetértenek a* KK. és RRkel, — most felfog olvastatni: az ország elöleges sérelmei és kivánatai felterjesztése és a’ kegyelmes kir. előadások tárgyábani felirási javaslat. B. Majthényi Antal, liptói főispán: 0 cs. kir. Fensége által kitűzött tanácskozás módjához ragaszkodván — a’ ts. KK. és RR. által a‘ kk. előadásokra adandó válasz-felirat javaslat iránti általános nézetemet adandóm elő. Ezen felirási javaslat, kivált a' múltakra figyelmezöleg, szorosb vizsgálata után: egy részről úgy tűnik fel, mint az 1790—ki 13-dik t. czikk olly gyakran ismételt meg nem tartásának nemesise; másrészről pedig, mint a’ siiker biztosítását már magában rejtő óvszere annak, bogy az említett törvényezikk legalább utóbb is egészen teljesítetlen ne maradhasson; sőt, ezen felirási javaslatnak még bővebb meg fontolása után, azt találom: hogy ez. mint a’ képviseleti tábla szüleménye, egészen a' képviselőség jellemét hordja magán : — képviselője ugyan is ez a’ nehány országgyűlések óta olly féltékenyen őrzött junctimnak; — képviselője a’ már igen potencirozott initiativának — vagy is kezdeményi jognak. — A’ mi a’ junctimot — vagy is azon módot illeti, miszerint a’ k. előadások az ország sérelmeivel szoktak egybekapcsolva tárgyaltatni; és a’ mellynek — ha nem csalatkozom — az 1807-iki országgyűlésen vagyon első nyoma: a’ már említett 1790—diki hasznos, sőt néha, szükséges eszköz is felesleges csak azon esetben lehet, ha a’ kk. előadások a’ nemzetnek kivánatival tökéletesen öszvehangzanak, ’s mintegy az eddig előadott sérelem és kivánatokból meritfettek. Az initiativa eredetét, terjesztését, és ennek okait nem kívánom ezúttal bővebben taglalni; mert ha bár most nincsenek is, de voltak ’s lehetnek ismét olly szomorú körülmények, a’ hol ennek tágasabb használata szinte hasznos és szükséges óvszerül szolgálhat a’ törvények sértése ellen; ehez tehát, mint bizonyos értelemben az országgyűlés palládiumához, nyúlni nem akarok. Egyébiránt azt hiszem: hogy mind a’junctim, mind a’ kezdeményijog terjesztése törvényeink — de jelesül: az erre vonatkozó ’s már több ízben említett 1790—ki 13-ik t. ez. —határozatlanságának tulajdonítható. Ugyan is, ha ennek szavait felvesszük, jelesül azokat, mellyekben az igazságos sérelmeknek minden országgyűlésén okvetellenüli orvoslása rendelletik: a 'justa szónak nincs határozott értelme; és ha ugyan azon egy sérelmet az ország RRei igazságosnak; a’ kormány ellenben nem igazságosnak tartja, ki lesz annak az utolsó elválasztó pontban bírája? — valljon: mit jeleni e’ törvénynek azon szava „tollantur?“ — mikor van tehát a’ sérelem tolláivá? — akkor e’, ha resolutio jő reá; — avvagy szükségkép kedvező resolutiónak kell e lenni: hogy a’sérelem tolláltnak mondallassék? — Bizton állíthatom: hogy nemzeti bajaink, és kivált, a’ kormány ’s nemzet közt eddig tapasztalt súrlódások mindenütt, ’s a’közigazgatás minden agaiba átszivárgó törvényeink részint hiányából, részint határozatlanságából veszik többnyire eredetüket. — Nemtagadom — ha megolvasom — ezen, a’ ts. KK. és RR. megismerése szerint is, a’ nemzet ohajtásival találkozó kk. előadásokat; ha tekintetbe veszem az ezt követő és majd nem minden megyében bizonyított öröm s hálaérzésnek kifakadásait — sem idején, sem helyén nem találom: hogy ugyan azon válasz-feliratban — mellyben az ország RRei e‘ fölötti öröm ’s hálaérzésüket magyarázzák — csak nehány sorokkal, "s az is mint egy feltételesen történjék; a’ hazának bajain ábrándozó és nem vigasztaló képe, ’s a’ nemorvoslolt sérelmek ’s kivánatok iránti panaszokkal pedig a' kedvetlen múltnak még kedvetlenebb felélesztésével lapokat töltsenek be. — 2* I
