1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 66. országos ülés - 1940 / 67. országos ülés

szérűi azt véli elegendő most, azt itt elhatározni, hogy a’ felolvasott törvényczikk. ujjabb kidolgozás végeit a’ kerületekre utasítatik.

Szabolcsi Követ (Zoltán János): Utasítása folytában örömest elfogadja az Elölülő javallatát, ellenkező esetben fentartja észrevételeit.

Gömöri Követ (Szent-Irányi Károly): Küldői nem csak a’végrehajtási törvényczikkelynek de a’ törvénykezési rendszernek kijavítását is kívánják, hogy t. i. a’ perek olly hosszas időre ne huzatathassanak , nevezetesen Küldői kívánják, hogy 3000 pengő forintig a’ Szolgabiró előtt, azontúl pedig határozatlan sommáig az Al-Ispány előtt folyanak az adóssági perek, kik is azokat, három hónap alatt tartozzanak bevégezni, — többiben a’ jelen kérdésre nem ellenzi, hogy az Elölülőnek javallata szerint ezen törvényczikk. a’ váltó törvényczikk. tárgyaltatására elhalasztassék.

Békési Követ (Báró Venkheim Béla): Hogy ezen felolvasott szerkeztetés a’ czélnak meg nem felel, a’ mai vitatkozások eléggé bizonyítják, — Küldői azzal sem a’ szerkeztetésre, sem pedig elveire nézve meg nem egyeznek — és azért mint Zala az Elölülő javallatját elfogadja.

Zalai Követ (Deák Ferencz): Az előtte szállókkal nem lehet egy véleményben, inert a’ felolvasott szerkeztetés a’kerületek végzése, — e’ helyen tehát arról vagyon a’ kérdés, megálljon e’ ezen kerületi végzés, vagy sem? mert ha a' Rendek ezen felolvasott szerkeztetés»í minden végzés vagy határozás nélkül a’ kerületekre utasítják, hogy az akkoron vétessék fel, midőn majd a’ hitel dolga, a’ váltó törvény vétetik fel, akkoron azon •ílteruativa áll, hogy ezen úgy is kerületi végzést a’ kerület meg nem változtathatja, vagy pedig hogy a’ kerületi végzést maga a’ kerület változtatja meg, — mi nem czélirányos, ő nem tagadja ugyan, hogy legyenek esetek, mellyekben a’kerület maga végzését változtathatja, azonban ezen eseteket szaporítani nem kelletik, — ugyan azért ő továbbá is azon véleményben vagyon, hogy határozat nélkül ezt visszautasítani nem lehet, mi végből a’ felolvasott szerkezetet vagy pontonként kell venni, és a’ mellyek ne talán itt meg nem maradnának, azokat a’ kerületekre kelletik utssítani, vagy pedig ha már pontonként nem tetszenék, tehát általjánosau azt kellene kimondani, hogy ezen törvényczikk., tetemes módosítások lévén szükségesek, ujjabb kidolgozás végett a’ kerületekre utasíttatik.

Az Elölülő: Zalai Követnek előadását egy részben helyeslé, mi végből nem ellenzé, hogy itt általánosan az mondassák ki, hogy ezen törvényczikk., tetemes módosítások lévén szükségesek, annak folytában ujjabb kidolgozás végett a’ kerületekre utasíttatik, — midőn tehát e' részben Zalai Követ előadását elfogadja, önként következik, hogy a’ pontonkénti felvételét nem helyeselheti, mert ezzel mint láthatni, csak úgy is minden haszon nélkül az idő telne.

Komárom Vármegye Követe (Pázmándy Dienes): Az Elölülőnek javallatába megnyugszik, csupán csak okát kívánja adni annak, miért utasíttatott vissza ezen törvényczikk. javallata, hogy t.

i. az a’ váltó-törvény és hitellel, mellyek most fognak tárgyaltatni, kapcsolatban légyen, mert ellenkező esetben bármelly tárgy is a’ kerületekre visszautasíttathatik, Zala Követének aggodalma őt nem tartóztathatja, mert ha a’ múlt Országgyűlése alatt az országos határozatokat is via regressus megváltoztatni lehetett, miért ne lehetne illy esetben a’ kerületi végzést is, — azért ő mint feljebb mondá az Elölülő javallatát, annak ok adásával elfogadja.

Tolnai Követ (Bezerédy István): Vélekedése szerint az utolsó külömbség csak az volna, hogy a’ kerületekben ezen tárgy ismét felvétetvén, abban a’ Rendek minden pontok felett szabadon tanácskozhassanak, már pedig ha most pontonként felvétetik ezen tárgy, könnyen megtörténhet, hogy itt valamelly pont többséget nyerend, hollott ha a’ váltó törvény és a’ hitel felvétetik, módosítást szenvedne, ugyan azért a’ pontonkénti felvétel rósz és czéliránytalan lévén, részéről azt kívánná, hogy csak általánosan mondassák ki, hogy ezen tárgy a’ kerületekre visszautasíttatváu, minden pontok feletti szabad discussio fenhagyatik.

Csongrádi Követ (Kárász István): Küldői részéről ezen törvényczikkelynek nem csak szerkezetére, de elveire is volnának észrevételei, jelesen a’ 4. és 5dik szakaszaira, — azokkal azonban most felhágy, ha nem Zala és Tolna előadásainál fogva a’ kerületekre visszautasíttatni kívánja.

Csanádi Követ (Biró Imre): Küldői szinte nem pártolván a’ felolvasott törvényczikk. elveit, azt Zala előadása szerint a’ kerületekre visszautasíttatni kívánja.

Mosonyi Követ (Sötér Ferencz): Azt tartja, hogy mind azok, kik a’ felolvasott törvény javallatot, valamint stylusi szerkeztetése, úgy az abban megállapított elvekre nézve hiányosnak tartván, es czéliránytalannak, azt jelenlegi alakjában még tanácskozás alá sem kívánják vétetni, hanem ujjonnan kerületi tárgyaltatásra vélik utasítandónak lenni, illy összehangzó kívánságukra egészen különböző, sőt ellenkező nézetektől ösztönöztetnek, egyik része t. i. az ujjabbani tárgyaltatást kívánóknak az anyagi kifejlődés ösvényén a’ hitel előmozdítására, és igy a’ nemzeti jó fejlődésre ’s előhaladásra keveselli a felolvasott törvény-javallatban előadott elveket; — másik része ellenben sokalja s talán e részben az eddigi eljárást kívánja fentartani, a’ szólló pedig közép utat követve.

^ j XYli Országot Vies. — Január 3-hún. /840.•K*