1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 80. országos ülés
LXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. % Január 30dikán 1840. Tárgya: á’mezei rendőrség eránti törvény javallat, — ’s Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd Vármegyék, és Kővár vidéke vissza-kapcsoltatása eránti Izenet.-Az ülés megnyitásával Pogány JózsefBereghi, és Szentiványi Ödön, Liptó Vármegyei Követek mint időközi kerületi Elnökök, beadák a’ mezei rendőrség eránti törvényczikkely javallatát, úgy Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd Vármegyék, és Kővár vidéke vissza-csatoltatása eránti 3 Izenetet, és a’ köz megegyezést nyert magyar nyelv eránti kijavított Felírást, mellyek is az országos Irományok 116., 117. és 118. számai alatt foglaltatnak. Zempléni Követ (Péterffy Károly): Küldői világos utasításánál fogva kívánta a’ tiszti építő székek rendszerét felvétetni, mi végből is az e’ tárgybani kerületi Választmány hova előbb javallatot készítvén, az tanácskozásba vétessék. Az Elölülő a' nádori ítélőmester által felolvastatta az országgyűlési szabad újság tárgyában költ harmadik Főrendi viszon Izenetet, melly az országos Irományok között a’ 119dik szám alatt feltalálható. Ezt is a’ kerületi Elnökök kéréséhez képest köz leiratra és Kerületekre bocsátván. Olvastatott ezután ugyanazon ítélőmester által Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd Vgyék, és Kővár vidéke visszakapcsoltatása tárgyában készült Izenet, mellyet Az Elölülő noha a’ dolog érdemére a’ Főrendi javallattal egyformának, azt azonban emenél szelídebbnek ’s nagyobb kedvességeinek tartaná, azt óhajtotta, hogy a’ Rendek a’ Főrendi javallathoz hozzájárulnának, — a’ Rendek azonban a’ felolvasott Izenet mellett maradván. Olvasta ugyanazon Itélőmester a’ mezei rendőrség eránti t. czikk. javallatát szakaszonként: Az első szakaszra nézve Az Elölülő megjegyzé, hogy ő azt elég világosnak és elhatározottnak nem találja azon fogva, mert azon tárgyaknak hosszú sorában, mellyek ezen §nak első részében előszámláltatnak, olly helyek is foglaltatnak, mellyek a’ helységekben bent léteznek, p. o. kertek, ’s a’ t. ellenben a’ §nak második részében, a’ közönséges összefoglalásban ezen szavak vágynak: „városokon és helységeken kívül fekvő; ugyanazért, hogy a’§. mind két része összehangzásban légyen, és a’megkárosítások közönségesen elmellőztessenek, vagy azt kívánta, hogy a’ szakasz végén ezen szavak: „városokon és helységeken kivül fekvő“ kihagyattassanak; vág}’ pedig az akép módosíttassék: hogy ezen rendelkezés a’ városokban és helységekben lévő tárgyakra is kiterjesztessék. Szabolcsi Követ (Bónis Sámuel) az Elölülőnek javallatát pártolván, a’ szakasznak végét eképpen vélte szerkeztetendőnek: „szóval a’ gazdálkodás ’s iparnak a’ városokban és helységekben, "s azokon kivül fekvő tárgyait ’s a’ t.“ Csongrádi Követ (Klauzál Gábor) szinte elfogadja az Elölülő javallatát — minek folytában részéről kívánná, hogy a’ szerkezetből ezen szavak: ,,a’ városokon és helységeken kivül fekvő‘‘ hagyassanak ki. Pest Vármegye Követe (Szentkirályi Móricz): ellenben a’ szerkeztést egész maga kiterjedésében kívánná megtartatni; mert ezen t. ez. a’ mezei rendőrségről szólván, ebben csak a’ város és helységeken kivül fekvő tárgyak eránt rendelkeznek, a’ mi pedig a’ városokban és a’ helységekbeni illy nemű károkat illeti, ezek a’ belső politiára tartozván, ezek ezen törvényezikkelyben nem értetődnek. Zólyomi Követ (Osztroluczky Miklós): miután Megyéje adózói mind a’ elírnának, mind a’ földnek mostohasága miatt a’ földmivelésből elegendő élelmet nem nyerhetvén, ezen hiányt keres kedés, jelesen pedig marha kereskedés által pótolni kénteleníttetnek, — midőn a’ megvásárlóit szarvas marhát, és juh vagy pedig ürü nyájakat az alföldről a’ felföldre hajtják, az ország alsó részeiben, leginkább pedig Jász kerületben, és Pest Megyében a’ helységeknek Elöljárói és hely- Jegy zó Könyve II. Darab. 11
