1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 80. országos ülés
42 beli csőszök zsarolásainak ki vannak léve; nevezetesen, noha ezen kereskedőknek marhája csak a’ szokott utakon hajtatik, ’s a’ legelőre nem is lép, annál kevésbé pedig akár a’ kaszálókban, akár a’ bevetett szántó földekben valami kárt tészen, — még is minden községeknek elöljárói ’s csőszei csak azért, hogy ez a’ marha a’ határon keresztül hajtatik, hajtó pénz neve alatt öt, hat forintot 's azonkívül annyi ital fizetését, a’ mennyi nekik tetszik, erőszakkal kicsikarnak ezen kereskedőktől; ezen zsarolások minden határban meg ujíttatván, ’s naponként 40 — 50 forintra felmenvén, ha az egész utón fizetett ezen hajtó pénz a’ hajtott marhára kivetetik, egy egy párra három forint esik; ehhez járul még azon idővesztés és kedvetlenség, melly az e’ féle feltartóztatásokkal össze van kötve, — a’ mi is a’ kereskedésnek egy olly akadályoztatása, melly se a’ kereskedési rendszerrel, se a’ törvényekkel, se a’ korszellemével össze nem fér. A’ közép korban ilylyetéu zsarolásokat némelly dynásták békességes kereskedőkellen gyakorlottak ugyan, de hogy a’ tizenkileuczedik században a' helységek bírái adófizető polgártársaikkal igy bánjanak, ezt tűrni annál kevésbé lehet, minuél bizonyosabb az, hogy az itt szóban lévő marha kereskedés az egész országra nézve némi tekintetet érdemel, az alföld pedig abból nem csekély hasznot húz. És minthogy ezen tárgy a’ mezei politiával szoros összeköttetésben áll: ennél fogva utasítása következésében kívánta, hogy a’ Rendek a’ mezei rendőrségről szólló törvény-javallatba olly rendelkezést tenui méltóztassauak, mi szerént e’ féle exactiók megszüntessenek és tilalmaztassanak, mire nézve ha az e’ feletti tárgyaltatás nem maga rendjén volna, kivánná azt azon Választmányra, melly a’ mezei rendőrséggel foglalatoskodott, bízatni — minden esetre pedig Megyéjének ebbeli indítványát a’ Rendeknek pártfogásába ajánlja. Somogyi Követ (Somsich Miklós): a’ Zólyomi Követnek előadására megjegyzi, hogy a’ behajtásról külön szakasz lévén, arról annak idejében lehet rendelkezni; mi pedig az Elölülőnek javallatát illeti, ezt részéről is pártolván, világosságnak okáért ki lehetne tenni ,,a’ városokon és helységeken kívül, és bent fekvő“ ’s a’ t. egyéberánt minthogy a’ t. czikk. 10 szakaszaiból a’ vizek szabályoztatása kihagyatott, azt hiszi, hogy ezen első szakaszból is ezen szavakat „ártalmas vizek korlátozására“ ki kelletik hagyni. Bihari Követ (Beöthy Ödön) ellenben az Elölülőnek javallatában mégnyugodváu, a’ Somogyi Követ előadásába meg nem nyugodhat; mert jóllehet ezen t. ez. a’ nagyobb vizi munkákra, mellyek jövendőre fognak eszközöltetni, nem terjesztetik is, a’ már mostan fenálló vizi munkák azonban ennek rendelése alá tartoznak, ’s azért a’ Somogyi Követ által javallott szavaknak kihagyásába meg nem egyezhet. Pest Vgye Követe (Szentkirályi Móricz): A’ Zólyomi Követnek panaszos előadására megjegyzi, hogy ha történtek volna is az általa előadott visszaélések, azok bizonyára a’ Vgye tudta, és akaratja ellen történtek; különben pedig ha netalán panaszok előadattak, azokra nézve Pest Vgye igazságot is szolgáltatott — hanem részéről azt is kijelenteni kénteleníttetik, hogy valahányszor az illy panaszok megvizsgáltattak, mindenkor csak az sült ki, hogy az illy megfizettetések az okozott károkért történtek, nem pedig az ittatás, vagy keresztülhajtás végett. — Egyéberánt Zólyom Vgye ezen zsarolásokat a' közép században valónak mondván — erre nézve a’ nélkül hogy Pest Vgyének a’ közép századból kifelé törekvő szellemét mutogatni kivánná, csak azt jegyzi meg, hogy Zólyom Vgye Követe csak arra vigyázzon, hogy Megyéjének a’közép század szellemétől menekedni való szándéka füstbe ne menjen. Jász és Kun Követ (Szluha Imre): Zólyom Vgye Követe a’ Jászságot is bizonyos zsarolásokért említvén, azon fogva kötelességének tartja részéről is kinyilatkoztatni, hogy a’ Zólyom Vgye Követe által említett juh-kereskedők vagy hajtők megfizettetése , mint azt Pest Vgye Követe is említette, mindenkor a’ réteken ’s vetéseken okozott károkért, mellyeket ők marháikkal eszközleuek — történik, nem pedig az ittatás vagy áltálhajtásért — e’ szerént tehát azokat zsarolásoknak mondani nem lehet. Bereghi Követ (Pogány Jó'séf): ezen t. czíkkelyt, mint annak czímje is igazolja, a’ gazdaság és iparnak a’ városok és helységeken kívül fekvő tárgyait érdekelvén, szükségesnek tartja, hogy a’ belső és külső tárgyak egymástól megkülönböztessenek, ’s azon fogva a’ szerkeztetés a’ képen mint vagyon , hagyassák meg. Ugocsai Követ (Szent-Pali László): Zólyomi Követ előterjesztésére már a’ Somogyi Követ megfelelvén, ehezszólaní nem kíván, — a’ Csongrádi Követnek javallatát azonban a’ Bereghi Követ okánál fogva el nem fogadhatván, a szerkeztetést úgy mint felolvastatott, meghagyatni kívánta. A’ többség azonban az Elölülőnek javallatát a’ Csongrádi előadás szerént elfogadván, a’ szerent a’ szerkeztés végén ezen szavak: ,,a’ városokon és helységeken kívül fekvő“ kihagyattak. A’ második szakaszra Hevesi Követ (Beöthy Lajos) ezen szakaszból ezen szavat negédességből, minthogy ez már úgy is a szántszándékos szó alatt értetődne, kihagyatni kívánta. LXXX. Országos Ülés. — Január SO-kán 1840.
