1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 141. országos ülés - 1940 / 142. országos ülés
49 Küldői mindenkor forró lelkesedéssel követtek, immár a’ remény, ’s bizodalom léptsőjén áll,A’ t»«on«i djonezen szép remény teljesítését minden órában várhatni; hogy tehát azok, a’ kik a’ törvény elleni ítéletnél fogva börtönben süllődnek, mennél elébb elveszhessenek, valamint a’ Karok és Rendek lelkes pártolása, ágya’ Fejedelem igazság szeretete eredményeit, úgy szinte a’ mai napon kihirdetett kegyelmes kir. Leirat, a’ mellyben azon köz óhajtásu kedvezés, a’ mellynél fogva a’ jobbágyoknak úri szolgálatok, ’s hasonló tartozások örökös megválthatása, Ő Felsége által fejedelmiig elfogadtatott, számtalanszor felülmúlja jótékonyságával a’ kérdésben lévőkét esztendei katonai szolgálat elengedését, mind ezeknél fogva a’ tiz esztendei capitulátiót elfogadja. Thurócz Vármegye Követe (Báró Prónay Gábor): Bátor azon okok, mellyeket a’ kir. Személyük előadott reá nézve nem meggyőzők, azonban más okoktól, t. i. a’ kölcsönös bizodalomuak tekintetétől vezéreltetvén , miután mai napon a’ Kormány bebizonyitotta, hogy a’ Nemzet kívánságát kész teljesíteni, ő is a’ bizodalommal kívánván megfelelni, a’javait tiz esztendőt elfogadja. Pest Vármegye Követe (Szentkirályi Móritz): Utasítása lévén, hogy mind addig, még a’ szóllás szabadságán ejtett sérelem orvosolva nem lesz, a’ katona adásba ne ereszkedjen, minthogy még az felterjesztve sincs, a’ katona adást ellenzeni kötelessége; miután azonban a’ többség elhatározta, hogy a’ katona állításba bé kell bocsátkozni, és azt meg is Ígérték a’ Karok és Rendek, most csak a’ feltételről, vagy is arról lévén a’ szó, hogy a’ katonai szolgálat tiz esztendőre terjesztessen e, vagy nyolczra, azon okokra, mellyek a’ nyolcz esztendő mellett a’ felírásban kifejtettek, elég volna hivatkoznia, mivel tiz esztendő olly idő az ember életében, hogy annyit áldozni lehetetlen, annyival inkább minthogy annyi a’ más örökös tartományokban sem kívántatik, de miután a’ kir. Személynök okokat hozott fel, felelni kéntelen, azt mondta ugyan is, hogy a’ tiz esztendőre állított katona jobb, mint a’ nyolcz esztendőre állított. Ezen argumentum akkor állana, ha azon katona csak nyolcz esztendő lefolyta után kezdene szolgálni, de éppen azért, mivel az alatt a’ nyolcz esztendő alatt is szolgál, akár nyolcz, akár tiz esztendeig szolgáljon, mindegy. — A’mi a’ földművelést illeti meg van győződve, hogy a’ földművelés azt kivánja, hogy a’ katona el ne szokjon a’ munkától, már pedig tudjuk, milly különböző a’ katonai élet a’ polgári élettől; hogy a’ katonai élet az ifjakat elszoktatja a’ munkás élettől, mert látjuk, hogy a’ kik obsittal jönnek haza, milly alkalmatlanak a’ mezei élet folytatására; azért ezen okokat tekintetbe véve nyolcz esztendőre szavaz. A’ Jász-Kun Kerületek Követe (.Kálmán Sándor): Buda városa Követe Schreiber Fer encz, úgy szinte Károly vár városa Követe Klobncharich Károly, is tiz esztendőre szavazván. Zala Vármegye Követe {Deák Fér encz): Mikor a’ tárgy legelsőbb tanácskozásra került előadta az okokat, mellyek őt arra indították, hogy minél kurtább időre szavazzon^ azokhoz még csak azt adja, hogy a’ Státusnak érdekében fekszik, hogy a’ katonasság ne legyen olly elkülönözött testület, melly egészen el legyen válva a’Haza többi polgáritól, hogy tovább a’ Státusnak érdekében fekszik, hogy a’ katonai isméretekben mennél többek legyenek jártasok, mert a’ veszedelem idejében annál többet állíthat ki a’ Haza védelmére, miután tehát a’ rövid capitulatio ideje alatt a’ katonaság a’ polgári élettől egészlen el nem szokik, egyszersmind azt is eszközli hogy többen kitanulván a’ hadi ösméreteket, ha a’ Haza veszedelemben van, annak védelmére többek felkelhetnek, a’ rövidebb capitulatio idejét czélszerűbbnek látja. Azon argumentum, hogy mivel az örökös tartományok nagyobb részében tiz esztendei capitulatio van a’ politicai tekintet javalja, hogy mi is annyit állítsunk, meg nem győző, mert az austriai katonaság feltudta tartani hadi erejét akkor is,mikor a’ magyar örökös katona volt, ott pedig a’ capitulatio csak tizennégy esztendős volt.— Midőn ajánlást teszünk a’Haza védelmére, azon kell lennünk , hogy ez a’teher a’lehetőségig igazságos arányba osztasson fel, már pedig minél rövidebb a’szolgálat ideje, a’ teher aránya annál igazságosabb, mert annál többekre kerül a’ szolgálat. Az, hogy a’ capitulatio ideje hosszabb, kevesebbé nyomja az egészet tagadhatatlan, de az egyesekre nézve annál nyomasztóbb, mert a’ sors húzást nem nagyon szerencsés játéknak tartja az, a’ kire a’ sors reá jön, mivel a’ ki katona akar lenni, úgy is beállhat, nehogy tehát azok, kiket a’sors ér, kik azért katonáskodnak, hogy a’ kik ide haza maradtak földeiket békével mivelhessék, aránytalauúl terheltessenek; Küldői nem is nj;olcz, hanem csak hat esztendőt kívánnak határoztatni, és ő is ha reménye volna, hogy elérhetné, ezt óhajtaná, de ahhoz reménye nem lévén, nyolcz esztendőre szavaz. Ellenben Komárom Vármegye Követe {Ghyczy Ráfáel) tiz esztendőre szavazván. Csanád Vármegye Követe (Návay Tamás): Küldői a’ katona adást azon időre kívánták halasztani, midőn a’ szóllás szabadságot tárgyazó, és az előleges sérelmek meg lesznek szüntetve, de mivel erről már többé szó nem lehet, valamint az újonczok számát a’ legkisebb lehető számba, úgy a’ szolgálat idejét is legkevesebb esztendőkre kivánja meghatároztatni, azért ő azoknál fogva is, miket Zala Vármegye Követe előadott, a’ kerületi Izenetet pártolja. Jegyző Könyv III. Darab. ' 13 CXLIl. Országos Ülés — Aprilis 30-kán 1840.
