1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 137. országos ülés

40

tetősét tűzte ki czélúl magának, éppen nem szükséges annak okát külföldön keresni, hogy az eddigi gyakorlathoz képest egészen más a’ magyar Hierarchia bánás módja még kevesbbé lehet — növel agy is a’ szándékot csak az Isten láthatja — a’ Nagy-Váradi megyebeli rendeleteket azon gyanánt terhelni, mintha ezeket a’ külföldön elkövetett méltatlanságok visszatolása eszközeinek kellene tekinteni. — A’ placetum hiányára nézve csak azt jegyezvén meg, hogy annakjus sa a’ fenforgó esetekben soha sem gyakoroltatott, és nem is gyakoroltathatott az lzeuet ellen

szavaz. — w

Pozsegai Követ {Farkas Sándor): Utasításánál fogva pártolja az Elölülőnek javallatát, melly

a’ Főrendekével megegyező, ’s ezt igazolása végett a’ naplóba kívánta feljegyeztetni — melylyekután :

Az Elölülő többséget az Izenet mellett mondván ki,

Az Országbírói ítélőmester jelenlette, hogy a’ Főrendek a’ szóbeli perek,— úgy az 1836: 16ik törvény czik. kiterjestése eránti Felírásokban, nem különben az 1836: 45ik törvény czik. kiterjesztésében, ’s annak Felirási javallatában Somogy és Veszprém Vármegyék között Siofok helysége eránti Izenetben és nyolcz rendbeli törvény czikkelyek felterjesztéséről javaslott Felírásban megegyezzenek, — hasonlóan a’ Dunát az Tiszávali összekapcsolásával tárgyazó csatorna iránti Felírásban is, — a’ törvény javallatban azonban ezen módosításokat kívánnák — a’törvény czikkely 2-ik szakaszában ezen szavakat: „egyikét vagy másikát“ következő szóval „valamelylyikét“ óhajtják fel váltatni, a’ 4ik szakaszban ezen szavak után felügyelők lakjainak helyére következőknek közbe tétetett: valamint a' csatorna víznek leülepedésére ne talántán meykivántató mellék tavakásolása“ javasolják, — végre a’ Tik szakaszt bezáró szó ellenben „ne jövedelmezzenu ezen szót „tisztáié1 vélik betétetni — a’ miket is a’ Rendek elfogadtak. — Továbbá az 1836: 31ik tör. czik. folytában Krassó Vármegye, Erdélyország és a’ Véghelyek között fenforgó határkérdések tárgyában a’ Főrendek szükségesnek vélik, hogy O Felsége ezen országgyűléséből megkérettetnék, mi szerint Erdélyországban tartandó országgyűlése alkalmával e’ végből szinte egy orazágos Biztosságot választatni méllóztatna, mellyel a’ magyarországi Biztosság értekezőleg a’ dolog felől kimerítő Tudósítást adhasson— ezen Főrendeki kivánatot az Elölülő kerületi tanácskozásra bocsajtá — végre az Úrbéri törvény czikkelyből kimaradott 12ik szakasz tárgyában a’ más hivatalt is viselő helységbeli Jegyzők iránt javaslott újabb szerkezetből a’ Főrendek ezen szavakat: ,,’s az olly személy, egy részben a’ köz alapítványokból, vagy nem községi más péuztárboli fizetéssel van ellátva“ kihagyatni ’s ezen szót „meghallgatásukkal‘ evvel „egyetértésükkel“ kívánják felcseréltetni, mit azonban a’ Rendekei nem fogadtak, ezekután:

Az Elölülő: a’ Rendeket elegyes Ülésbe meghívta.

Általmenvén a’ Rendek a’ Főrendi terembe a’ Nádor O cs. kir. Főherczegsége ítélőmestere által felolvastatta lször a’ magyar szinház. 2szor a’ zsidók polgárosítása eránti Felírás, ’s törvény javallatokat.

Az Országbírói ítélőmester által lször az 1836: 16ik. 2szor az 1836: 20ik törvény czikkelyek kiterjesztése iránti Felírás, és törvény javallatokat. 3szor a’ Bibits féle alapítvány iránti Felírást. — Végre egyik királyi Személynöki ítélőmester által az 1836: év Mártius 28án felterjesztett sérelmekre folyó esztendő Január 27éu érkezett kir. Leirat tárgyábani Felírást, ’s magokat a’ sérelmeket. — 2szor Somogy Vármegyének a’ Dráva által metszése iránt kivánata tárgyábani Felírást, mellyek az országos irományok 313ik, 314ik, 315ik. 316ik, 317ik, 318ik, és 319ik számai alatt foglaltatnak, ’s mellyek szokott módon a’ Nádor Ő cs. kir. Főherczegsége, és az ország Prímása által aláíratván, és az olvasó ítélőmesterek által bepecsételtetvén, miután azokat 6 cs. kir. Főherczegsége által vette volna, az Ülést eloszlatta.

CXXXVII- Országos Ülés — Aprilis 24-kén 1840.