1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 138. országos ülés
cxxxvm. ORSZÁGOS ÜLÉS l * . . » • . mind a két Táblánál tartatván. Április 25-kén 1840. Tárgya: A' váltó 3ik Részre tett Főrendi észrevételekre való viszem Izenet, — ’s né mélly honosításért folyaniodottak kérelmeik. Dubrariczky Simon Pest, és Hollaky Albert Zaránd Vármegyék Követei, mint időközi kerületi Elnökök beadák pótolólag —a’honosítandók folyamodásait, ’s azok eránti törvény javallatot, melly is az országos Irományok 320ik száma alatt foglaltatik. A’ Nádori ítélőmester jelenté , hogy a’ Főrendek a’ kir. Előadások 3ik pontja eránti Felírás, ’s törvény javallatban megegyezének. Az Elölülő: A’ tegnapi Élésben beadott váltó 3ik Része eránti viszon észrevételéta’ Rendeknek a’ nádori ítélőmester által olvastatván. A’ törvénykezési dij szabásra. Nógrádi Követ (Szentivünyi Anzelm): Azon utasítását adta elő, miszerint Küldői a’ dij szabásokból bejött, ’s a’ rendes fizetésből fenmaradandó felesleget az ország pénztárában kívánnák behuzatni ’s a’ feletti számodást az Országgyűlésének előterjesztetni. A’ 3ik törvény, czik. — 60. szakaszára. Nógrádi Követ {Szentivünyi Anzelm): Miután Küldői azt kívánnák, hogy a’ részvényes társaságokban egyiknek a’ másik felett több voksa ne legyen, ezen 60ik §-uak kihagyását kívánnák. A’ 7ik törvény czikkelyre. Nógrádi Követ {Szentivünyi Anzelm): Küldői a’ betáblázásokra nézve elfogadják a’ Főrendek azon kivánatát, hogy ezen törvény kihirdetése előtt tett betáblázások, ne csak az ingatlan, de az ingó vagyonra is kiterjedjenek, és e’szerént a’ Rendeknek e’ részbeni Izenetét nem pártolhatja, — hasonlóan Pozsony Vármegye Követe {Petőcz György) : Utasításánál fogva elfogadja e’ tekintetben a’ Főrendi javallatot, mert Küldői nem csak a’ váltókból, de más kötelezésekből eredett kölcsönöknek is tökélletes biztosítást kívánnak szereztetni. i Nyitrai Követ {Marczibünyi Lőrincz) : A’ Karok és Rendek rendeletét vissza hatónak találván, ezen törvény kihirdetése előtt tett betáblázásokat maga valóságában fentartaui kivánváu, pártolja a’ Főrendek e’ részbeni javallatát. Az Elölülő: A' Főrendek e’ lekintetbeni javallatát részéről is igazságosnak találja, mert az eddigi bétáblázások is biztosítás végett tétetvén, azoknak erejüket gyengíteni nem lehet, azért ajánlaná a’ Főrendi javallatot. Zalai Követ {Deük Ferencz) : A’ Főrendek javallatát elfogadni annyit tenne, mint ezen egész bétáblázási, és csődületi rendszerrel fenhagyni, mert ha az előbbi betáblázások fenhagyatnak, akkoron a’ csődületi perek tisztában soha sem hozhatnak, ugyan is csődület esetében ki fogja azt meghatároztatni, hogy ezen törvény kihirdetése előtti betáblázás minő részben illeti az ingó, ’s minő részben az ingatlanvagyont?—-azért a’ csődületi pernek tisztában való hozása végett is a’Főrendek javallatát el nem fogadhatja, de nincs is a’ Rendek javallatába semmi igazságtalanság, mert nem mondatik, hogy a/ előbbi betáblázásokat azonnal kellessék megujjílani, hanem 3 esztendei határ idő szabatik, ez alatt pedig minden rendes hitelező adósságát tisztában hozhatja, és a’ hitelezése kielégítésére az adós ingatlan vagyona nem elegendő 3 esztendő alatt betábláztathatja magát az ingó vagyonra is, — egyéberánt pedig azt is mondhatja, hogy ha a’ Főrendek javallata elfogadtatnék, a’ kir. Városokban tökélletes birtok könyv nem fog létezhetni, mert a’ tiszta vagyon mennyí- Jeyyző Könyv III. Darab. 11
