1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1939 / 62. országos ülés
lio<* v a’ királyi városok szavazati jogokkal való élésekben a’ törvénynek nyilvános szavai szerént ne/átitassanak, és szűnjön meg e'jelen Választmány esetére nézve felhozott nehézség is, a’ miből a’ 4dik Rend sem kíván semmi következtetést, azonban érdemére való tekintetből is nem kevesebb annál, a’ mi a’ sérelmek üszveszedésére kinevezett Küldöttség munkálatának tárgya vala; és így vége lesz az időveszteséggel egybekötött súrlódásoknak, nem lesz szükség a’ gyakorlatok felhordására is, mellyek ha a’ világos törvények ellenkezők a' hármas könyv Iső Része lOdik czikk. szavai szerént külömben is törvényes szokássá nem válhatnak. — Ha pedig ne talán ezen kedvetlen •kérdéseknek tovább is hely adatik, és ennél a’ Táblánál a’ 3dik Rend kiváuja a’ felsőbbséget, vagy is a' törvényhozási hatóságot magának tartani, a’ mit ugyan a’ 4dik Rend meg nem ösmer, és annak ezennel a’ szólló ellene is mond; miudazáltal ha a’ királyi városoknak ebben a’ bizonytalanságban kell továbbra is maradni; természetesen következik, hogy a’ nemesi Rend hoz, és ád törvényt a’ királyi városoknak, mint valamelly tartománynak (provinciának) meghatározza a’ haza kül és bel bátorságára megkivántató katonáknak számát, — úgy szinte azt is, hogy ezeknek feutartására mennyi adó fizettessék; ’s hihető, hogy a' haza bátorsága és java forogván fen a’ városok mind a’ katonák kiállításában, mind pedig a’ szegény adófizető néppel tellyes tehetségük szerént az adófizetésében is részesülni fognak, — és így a’ nemesség, a’ mellynek képviselője a’ 3dik Rend, ’s a’ mellynek utasításában legfőbb helyen áll az, hogy a’ nemesség mind személyére, mind vagyonára nézve minden közterhek hordozásától ment maradjon, és kényelmesen, ’s minden fizetés nélkül járhasson ezután is azokon az utakon és gátokon, a' mellyeken egyedül a’ szegény adófizető népnek van keserves munkája és ereje; — így tehát alkotmányos országunkban a’ nemesség is bátorságosítva lévén, nyugodtan és minden teher nélkül élhet. De ha csak a’ nemesség hozza a’ törvényt, a’ melly a’ köz terhek hordozásában legkevesebb részt sem kíván venni, és nem is vészén; azt kérdi a’ szólló: hogy hol találjuk meg hazánkban az alkotmányosságot, és különösen annak jótékonyságát? — ítéljék meg a’ Karok és Rendek — ítélje meg azt a’ világ, hogy a’ dolgok illy helyheztetésében Magyarországban a’ hazai és társasági tekintetbe véve a’ nemzetiséget, hol, és mellyik rendben kell keresni, és lehet megtalálni? Az Elölülő azon kérdésnek: micsoda kölcsönös mértékben van egyik Státusnak szava a’ másik ^■seV ’indaköz»Státus teiikintetében az Országgyűlésén? megvitatását nem tartván e’ helyre valónak, a’jelen kér“---dést igen egyszerűnek látta; a’ Felség ugyan is kiküldvén Megbízottját, attól a’ Karok az 1830ki f’szt-rui neve mód szerént egy Küldöttség által kívánják kitudni a’ szükséges ujonczok számát; a’ mint az Előadámiroi. sokból, — mivel e’ felöl az Izenetben szó sincs, — észre vette, a’ kerületi javallat az: hogy a’ szabad királyi Városok részéről a’ Küldöttséghez hat tagok választassanak, a’ királyi Városok ellenben kilencz tagot kívánnak küldetni: ő ugyan a’ királyi Városok előmenetelét szivéből óhajtja, de ez úttal azt is látja, hogy ha valaha most a’ Karok kijelentetést a’ kir. Városok eránt hajlandóságokat, a midőn azoknak az 1830ki négy tag helyett hat tagot engedtek a’ Küldöttséghez választani, — és így miután a’ kir. Városok ez úttal több Küldötteket kapnak, mint az elébbi alkalommal, megelégedhetnek; — ámbátor e’ helyzetben a’ pondus és contrapondusról szó nem lehetvén, mind egy ha kilencz tag lészen is nevezve a’ királyi Városok részéről; sőt a’ mit őt illeti, részéről azt javallauá, hogy a’ magyar királyi A árosok részéről hat, a’ Horvátországi Városok részéről ped'S egy tag választatna, azonban nem bánja, ha a’ kerületi határozat szerént marad is a’ Követek száma; a’ nyereség mindenkor a’ Városok részéről van. Veszprémi Káptalau Követe (Bezerédy Miklós): az utóbbi kerületi Ülések egyik csak szóbeli határozata az, hogy az ujonczok szükségét megtudó Választmányhoz az alsó Táblánál ülő egyházi Rend kebeléből ez úttal csak két tag nevezhesség, — mivel azonban a’ végzés az 1830ki módtól eltávozna, külömben pedig az egyházi Rendnek országgyűlési állása törvény, kölcsönös igazság, méltányosság, és példa adta 's helyeslette illetőségei 1830től nem változtak, ’s nem is változhattak, sőt jelenleg is az eddigi példa megváltoztatásának sem ideje, sem szüksége éppenséggel nem volna, az egyházi Rend az 1830ki példa után indulva a’ tudakoló Kiküldöttséghez részéről most is négy tagot választott, s azoknak illy minémüségben való elfogadtását, valamint a’ kerületi Ülésben, úgy most itt is sürgeti, kivánja. Melly igazságos kívánságot, a’ már említetteken kívül még a’ következendők is támogadtak: ugyan is midőn a’ múlt Julius hónapban a’ gravaminalis Deputatióban tagok választattak — egyedül azon nézetből választott az egyházi Rend oda hat tagot, — mivel a legutóbbi Országgyűlés alatt is az illy nevű Választmányban részéről ugyan hat tag vett reszt, akkor ez nem nehezteltetett, sőtt az előbbi eset nyilván sinor mértékül vétetett, nem is lehet az eljárás mód a’jelen esetben is más, mert hol nincs törvény, vagy szokás, ott egyetlen egy előbbi példának is szabályúl kell szolgálni, ha csak önkényt nem akarunk követni. Továbbá ha valakinek van hatalma azt mondani, ma választhatok négy tagot e’, vagy ama Kiküldöttséghez, holnap azonban már csak kettőt nevezhetek oda, — ugyan hol a’ garantia, hol a’ biztosíték, hogy LX1Í. Országos Ülés. — November 27-kén. 1821). w
