1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 95. országos ülés
176 XCV. Országos Ülés. — Február 27-kén 1840. sitása nincsen: minthogy azonban ez már elfogadva, és egy kirendelt kerületi Választmányhoz utasítva vagyon; noha igen óhajtaná, hogy ezen Küldöttség is a' maga véleményét és javallatát még ezen az Országgyűlésen beadja, mindazonáltal a’ sv.. kir. városoknak a’ magyar királyi udvari Kamarától való függési, vagy függetlenségi kérdését olly kérdésnek tartja, a’ mellyel minden esetre méff ezen az Országgyűlésen éldünleni kelletik. A’ kérdéses kamarai felügyelés nem csak súlyos a’ V árosokra nézve, de egyszersmind sérelmes a V ármegyékre és az egész törvényhatósági rendszerünkre nézve is, mert a’ magyar Kamara a’ maga befolyását nem csak a’ házi pénztárak felsőbb vizsgálatára, hanem politikai tárgyakra is, nevezetesen a tisztválasztásokra, sőtt a’ legújabb idő ben már ti törvényes érdekű tárgyakra is kiterjeszti. Jelesen egynéhány év előtt a’ királyi Kamar? törvény sz. kir. Városokban a’ bérleti szerződésekre nézve olly szerint minden városi haszonbérlő, a’ bérletből támadható minden kérdésekben amara általános feltételt szabott ki, mi magyar királyi udvari Kamara ítéletének tartozik, az az kéntelen magát alávetni, holott az illyetén kérdések elitélése az illető törvényes bírósághoz tartozik; ezen feltétel tehát erőltetett törvény elleni compromissum a’ Vármegyék ’s Városok jogait egyaránt és tetemesen sérti; mert kérdi a’ szólló, hol vagyon ama törvény, melly a’ Kamarát in contractualibus bírónak rendeli? ezt az egész törvénykönyvünkben fel nem találhatjuk. — Négy év előtt a’ királyi Kamara Bártfa Városában egy haszonbérlőnek halála után hátramaradt vagyonnak kezelésébe avatkozott. A’ város mint Törvényhatóság látván, hogy ez a’ kamarai hatás köréntúl vág, figyelmeztette ez eránt a’ Kamarát, és az illető örökösöket a’ törvény rendes útjára utasitatni kérte; de ez is megtagadtatott a’ várostól, és a’ Kamara tovább is ismételte a’ maga rendeletéit, semmit sem hajtván a’ városnak fontos okokkal támogatott több rendbeli felírásaira. — A’ városoknak két magyar kormányszéktől, úgymint a’ Helytartó Tanácstól, és a" kir. Kamarától való függése, melly miatt sok tárgyakat, mivel azok politicus és egyszersmind gazdasági érdeküek, mind a’ kettőhöz felküldeni kell, a’ hol évekig eldöntetlenül fentmaradnak, nehezíti a’ köz igazgatást, hátráltatja a’Városoknak kifejlődését, és sok hasznos intézeteknek létesítését, a’ Városok és a’ Haza kárával, — mit Bártfa Városa jelenleg is a’ tulajdon pénzén felálittani kívánt Gymnasium dolgában tapasztalni kéntelen, mert már 3 éve, hogy a’ tárgy felküldetett, és még most sintsen eldöntve. — Mind ezeket csak azok tudják, kiknek alkalmuk vala a’városok belső municipalis rendszerét, és érdekeit közelebbről megesmérni. — Egy szóval, ezen függés olly nagy baj, olly rósz, hogy annak megszüntetését csak rövid időre is halasztani kormányzási és törvényhozási nagy hiba nélkül nem lehet. Kívánják tehát Küldői, hogy a’ kérdéses kettős felügyelés megszüntetvén, a’ városok házi pénztáraikra nézve is a’ magyar királyi Helytartó Tanács felügyeléséré Jbizattassanak. Azért a’ szólló arra kéri a’ Rendeket, hogy ha a’ városok általános elrendezése ezen az Országgyűlésen törvénybe talán már nem mehetne, legalább ezen felügyelést egy alkotandó törvény által megszüntetni méltóztassanak. Az Elölülő: A’ dolog érdeméről szóllani nem kíván, minthogy ezen tárgy még majd úgy is előjövend, csupán Bártfa Városa Követének megjegyzi, hogy a’ királyi városok O Felségétől függnek, ki is ezen fejedelmi jogát a’ Kamara által gyakorolja — mi a’ világos törvényekben gyökerezletik, mert a’ kir. városok a’ Fejedelem peculiuma, a’ mi azonban nekiek károkra soha sem volt, mert dicsőségeket, tekinteteket, jó állásokat és jovoltokat egyedül O Felségének köszönhetik. Bartfa Városa Követe (Fábry István): Kéntelennek látja magát az Elölülő észrevételére felelöleg azt megjegyezni: hogy valamint Küldőinek kívánsága, úgy az ő előadása sem terjedt oda, hogy Magyarországban a’ városok valami Respublieák legyenek, O Felsége jusait nem tagadja, és azokat egy szóval sem érintette; mert elismérik azt Küldői, hogy a’ városok felett valami felügyelés csak úgy szükséges, mint más Törvényhatóságok felett, és hasonlót kívánnak ők is, — azért szívesen veendik, ha a’ városok gazdasági tekintetben is a’ Helytartó Tanácsra fognak bízatíatni; nem is panaszolkodnak Küldői a’ felügyelés ellen, hanem a’kettős kamarai felügyelés ellen, mert ezt károsnak, czélelleninek, sérelmesnek látják — mind ezt az előadott okok is elegendően bizonyítják. Az Elölülő: A’ kir. Kamara Ő Felségének lévén Dicasteriuma továbbá is kijelenti, hogy ezen függés a'királyi városokra nézve törvényes, miután azonban ezen egész kérdés nem a" mostani tanácskozásra tartozna, ezt tovább fejtegetni nem kívánja. A’ 2dik pont alattira. G}őr \ árosa Követe (Czech János): Midőn a’ Karok és Rendek a’ városoknak e’ súlyos sérelmét az 182ódik és 1832dik Országgyűlésen pártolásra méltatták, az vala nyilvános czélzásuk a varosokat jogaik megtámadása ellen védeni, és a’ sértések eránt orvoslást szerezni. Bizonyúl ez az akkor felterjesztett sérelmek szerkezetéből, sőt a’ közbenjött kir. Rendeletből is, melly a’ városi polgárok vánibéli mentességét nyilván elesméri, és biztosítást nyújt, hogy a’ károsultak az ő ütjáu elégtételt nyerendenek. hanem alkotandó új törvényre azért nem áll, mivel úgy mond az
