1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 95. országos ülés
177 eddigiek is eléggé világosak. A’ mostani kerületi szerkezet azonban a’ polgárok ügyét sokkal rosszabb karba helyhezteti, ’s csak nem végkép eltemeti. Mert ugyan e’ dolgot a’ kereskedési rendszeres munka felvételére utasítani nem egyéb,'mind azt tudja Isten mikorra elhallasztani, addig is pedig kétség alá vetni. Ha 1825ban és 1832ban olly világos volt e’ dolog a’ Karok és Rendek előtt, hogy mit sem késtek azt újabb törvény sürgetése által megerősíteni, miért nem lehetne a’ törvény azonnali hozatalát most is szorgalni, kivált miután akkor minden operatumokat, egyet sem kivéve akarták a’ Karok és Rendek felvenni; most ellenben előre kimondatott, hogy rendszeres munka egész terjedelmében ueiu fog felvétetni; továbbá minthogy itt nem valami új rendelkezésről, hanem egy— számtalan törvény, felsőbb Rendelet, és százados gyarkorlat erősítette, jogról van a’ szó. — De járul ide még az is, hogy már a’ múlt Országgyűlése is a’ helypénz fizetés alóli mentesítés eránt alkotott 33dik czikbeu ezen ösvényt követte, sőt mi több a’ jelen országgyűlési sérelmek közül is némellyekhez nyomban törvény javaslatok ragasztanak, például a' tanulóknak az oskolákból ki nem tilthatása, és a’ gabona kivitele iránt; jóllehet ama* a’ nevelési tárgyhoz tartozik, ez pedig egy fenálló törvény, t. i. az 1807: 6dik törvényczikkely váltosztatását tárgyazza, ellenben itt csak törvény erősítése szorgaltatik. Nem is sürgetnék ezen új törvény hozatalát, miután annyi törvé'iyr szóll mellettünk, de kényszerítetünk erre az által, mivel a’ Helytartó Tanács a’ világos törvények, az országgyülésileg kimondott elvek, sőt Ő Felsége Leiratának biztosítása ellenére olly rendeléseket bocsátott ki e’ tárgyban, mellyek a’ polgárok szabadságát tellyesen elfojtják; miben még az a" legfájdalmasabb, hogy a’ tisztelt Kormányszék, nem tudjuk micsoda exegesis szerint éppen a’ városi polgárok mellett szólló törvényeket, t. i. az 1498: 3ödik csikkelyt az 1560: 59ket és másokat azok ellen magyarázza. Arra kéri tehát a’ Karokat és Rendeket mi szerint e’ sérelmet pártolván, ahoz egy úttal rövid törvény javaslatot is ragasztani méltóztassanak. Az Elölülő: A’kerületi végzésnek nem tudja okát, miért ezen panasza a’városoknak Ő Felségének fel ne terjesztethetne, ő részéről nem ellenzi, hogy a’ Rendeket e’ tekintetben a’ városok kívánságához járulván ezen tárgyat felterjeszszék. Borsodi Követ (Palóczy László) : Miután a’ múlt Országgyűlése alatt ezen tárgyban kir. Válasz érkezett, ’s az által is a’ kir. városoknak ezen panasza igazságosnak ismértetett, új törvénynek alkotását ő is szükségtelennek tartja, hanem ha volnának a’ kir. városoknak e’ részben nemű egyes sérelmei azoknak felterjesztésében megegyez. Nyitrai Követ (Emödy János): Minekutáuna a’ szabad királyi városok polgárjai mind személyeikre, mind pediglen portékáikra nézve a’ sérelem elöladásában felhívott törvények világos rendelete mellett minden vám adózásától szabadok lennének, és e’ szerint némelly törvények alkotása, de a’ világos törvények megtartása szükséges lenne; a’ mennyiben a’ királyi városok törvényes jogaikban megsértettek, ezen sérelmet pártolván, orvoslás végett O Felsége eleibe felterjesztetni kívánja. Az Elölülő: Minthogy a’ Városok előadásából is az tetszenék ki, hogy ezen tárgy már ü Felsége eleibe terjesztetett, ’s panaszuk jelenleg csak annyiból állana, hogy a’ Helytartó Tanács Felírásokra nem felelt, ismételve kijelenti, hogy nem látja okát miért kellessék ezen tárgyat elhallasztani, ő tehát új törvény javallatnak szükségét ugyan maga sem látja, de hogy ezen tárgy mint sérelem U Felségéuek felterjesztessen, nem ellenzi. Mit Veszprémi Követ (Kotsi Horváth Sámuel) és Soprony Vármegye Követe (Hüyyészy Pál) és mások felkiáltással pártolván, az Elölülőnek javallata elfogadtatott. A 3dik pont alattira. Szathmár Városa Követe (Esze Gábor): A’ felolvasott pontban foglalt sérelmét és illetőleg kivánatát Küldői részéről a’ Karok es Rendek pártfogásába ajánlá annyival is inkább, minthogy Szathmár városa oklevelekkel bémutatja előadásának valóságát, nem is kiváu itten a’ dolog érdeme taglalásába bocsátkozni, minthogy nem kér egyebet annál, a’ mit a’ Karok és Rendek Soprony Vármegyének megadtak, t. i. hogy törvény által ezen rendkívüli eset elintézésére Bíró rendeltessen, a’ mit ha a’Karok és Rendek megtagadnának, Küldői nem alap nélkül fájlalnák, hogy amott egy Vármegyének hasonló esetben egy város elleni panasza orvoslásáról rendkívüli módon segíteni kívánnak, ellenben itten Szathmár Városa a’ Vármegye ellen nem nyerhet pártolást. Szathmár Vármegye Követe (Kende'Sigmond): Miután a’ dolog érdemébe maga Szathmár Városa sem bocsátkozott, hanem csak a’ külső formákat fogta fel azon fogva a’ dolog érdeméhez, minthogy az a’ Kerületekben úgy is bőven kifejtetett, részéről sem szóll, csupán Szathmár kir. Város Követének némellyekre felelni kötelességének tartja, igy monda az említett Követ, hogy pert akar kezdeni, és azért bírót kívánna, egyszersmind némü szemrehányást tesz a’ Rendeknek, Jegyző Könyv II. Darab. 45 i t v . XCV, Országos Ülés. — Február 27-kén 1840.
