1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 91. országos ülés
CXI. Országos Úlés. Február. 21-kéti 1S40. 137 ják, mindaddig azonban, még az 1715: 23-ik, 1747: 40-dik fenállanak, addig a’ Hétszemélyes Táblánáli liivatalokat egyedül a’ nemesség számára kivánják fentartani. A’ Rendek az Elölülő által javallott módosítást, elfogadták, minek folytában az egész szakasz a’ szerént szerkeztetek is. Fiumei Kerület Követe (Katmefli Karoly): Utasitása következtében ezen szakaszban a’ „kerületi" szót, melly az új szerkezetből kimaradt, kivánja kitetetni. Szathmári Követ (A ende S tg mond) : X' szerkezetből ezen szót „törvény tudó“ kibagyatni kixanja, részint mert ez a’ század szellemével meg nem egyez, részint pedig mert ez éppen a’ városi tagokra alkalmaztathatván, nekiek meggyaláztatásokra szolgálna; — végre pedig mert megtörténvén, hogy kiilömben igen alkalmas de nem törvénytudó ember bírónak kineveztetvén, ezen kitétel csak a’ prókátoroknak kifogásokra szolgáltatna alkalmat, azért azt a' szerkezetből kihagyatni kívánná. Zalai Követ {Deák Ferencz): Felvilágosításul a' Szathmári Követnek megjegyzi, hogy ezen kitétel csupán contradistinetióúl vagyon téve, hogy í. i. a' bírák a’ kereskedői tagoktól megkiilőmbőztetessenek, és ezen külömbscg más nemzeteknél is meg vagyon, a’nemzetek ezen szóval „die Juristen“ élnek, ezen kifejezést tehát részéről kihagyandónak nem véli. A’ 15-ik szakaszra. Az Előlülő: Ezen szakaszt feleslegesnek tartja, mert mihelyest rendes bíróság, — az minden nap öszveülni tartozik, a' rendkívüli eseteknek tndatása végett pedig, a' mint majd alább lesz róla szó, szükséges valami hivatalos újságot (Amtsblatt) rendelni, mint az más nemzeteknél szokásban vagyon, hogy kiki tudhassa mi, hol találtatható * — A’ szerkezet azonban meghagyalván. A’ 61-ik szakaszra. * Fiumei Kerület Követe (Katinelli Károly): Maga igazolása végett kéntelen érinteni, hogy a' választmányi egyesületben cs a’ kerületi ülésben , iparkodott ezen lényeges czikkelyt máskép szerkezteim ; — idézte ekkor a’ Bologniai, Altonai, Skőtziai és Irlandiai, a’ legújabb Zürichi és Baseli ’s végtére a' Fiumei váltó rendet, rnellyek szerént tüstént exequáltatik az adós; — előhozta a'Bécsi praxist és mostani javallatot mint más extremumot; és úgy látszott néki akkor, hogy mind a kettőnek vannak káros óldalai , ’s most is e’ véleményben van. Feltévén is, hogy ez a praxis Bécsbe jó hatású volna, hazánkban ha minden exceptio szabad, ez annyival is inkább felette káros lesz, mivel Bécs városával egy lábon nem állunk és hitelt szereznünk kell, mi Bécsnek már megvan. Hogy pedig minden exceptio szabad, azt a'7-ik szakasz világosan mondja ki, mellynek tartalma következő: ha a’ vádlottnak ezen sommás végzés ellen kifogásai (határtalanul mondva kifogásai) lennének, ezeket béadandja — tehát áll akkor talán csak az l-ő Bész 10 ik és 16-ik §. esetén kívül minden kifogás, X melly ügyes ügyvédeinknek tetszeni fog. — Ezen felette káros következéseket előre látván, bátor volt a’ legújabb Orosz, Dániai és Spanyol váltó törvények példáját előhozni, és az idegen váltókra nézve, azaz ollyartokra, mellyekben a’ hitelezőn és adóson kívül egy harmadik személy forog fen, azt kívánni, hogy ha a’ váltó rendesen kiadatott, ha a' felperesnek váltójoga késedelemből nem enyészettel, s az elévülésnek helye nincsen, akkor a' váltó Törvényszék a’ 24 óra utáimi végrehajtásról szóló végzését adja ki, —és hogy a’ kielégítési végrehajtást csak a’ következő három kifogások hátráltathatják; t. i. f-őr, hogy a' váltó hamis, — 2-or hogy ki van fizetve, — 3-or hogy a’ levél váltóképességgel nem báró személy által adatott ki. — Továbbá alázatos véleménye szerént ki kellene hagyni a mi a1 61-ik §-ban a' zálogról, legalisation')!, firmáról és szerződésről mondatik, minthogy az Ausztriában sem kívántatik és szükségtelenül nehezíti a’ dolgot, — ’s nevezetesen furcsán nézne ki a’ váltó, mellynek legelső kii ántatósága, hogy hamar ’s akadály nélkül forgatassék, hogy ha t. i. több hivatalos nagy pecsét és a' legalisatio hosszú formulárja jönne elő,—nem említvén azt, hogy a’ Törvényszékekhez! járás és taksák fizetése, nem a’ legszívesebben és idő vesztés nélkül történhetnék. — A’ 99-ik szakaszra. Pest Vgye Követe (Dubraviczky Simon): Miután megtörténhetne, hogy valaki tanúskodni nem akarna, s ha azon esetben a’ marcalis büntetés rendes úton vétetnék meg, a váltóbeli perben czél érve nem volna, azért Küldői c’ tekintetben azt javallják, hogy a marcalis büntetés szóbeli per utján vétethessék meg. — Nyitrai Követ (Emődy János): A'tanúknak mezővárosokban való meghitelesítésére nezve — minthogy a’ mezővárosokban a’ jegyzőt kivéve, a’ többi tanács nem igen értelmes, ha tehát ezen városokban a’ meghitelcsítés a' tanácsra bízatik, azon esetre az egész meghitelesífés a' jegyzőtől fog függni — ezen, de azon fogva is, hogy ha a* megbitelesitési actus az illy mezővárosok tanácsára bízatik, akkoron az alá a’ nemes ember is fog vetetni, és meg történhetik hogy Jegyző Könyv. II. Daruk. ^5 1
