1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 27. országos ülés - 1839 / 28. országos ülés
.Wt «. «lábocsátottak utón Bét* Követétől C,ra kérd«, ki «11« intézte6,Mi, tatok alien e vág y,to„ Wny.zer.to hatalom ellen? .nelly,' tagokatmunkálödásr. felhívta. Erre Az Elölülő azon megjegyzést tette, hogy ezen, itt to.be vetett kérdés, a' tanácskozások tárgyárai összeköttetesben nem léjén, olly kérdés légyen, melly közös sz.mpombél vére, most midőn .ránt. törvény nem letez.lt m.nden más feleletet kizár, legfeljebb itt „zt lehet ez úttal e' részben feleim, a m.t ez All. Nádor ,H előadott, és 6 Felsége i, mondott, hogy t. i. minden egyes a törvényben megnevezett tagot a’ törvény kötelez .'megjelenésre mind addig mig tőrrényesen más rendelve nincs. Egyébiránt újabban is fdsióütá a’ RR-ket, hogy ide°nem tartozó tárgyak fejtegetésétől álljanak el. Pest Vármegye Követe {Szent-Királyi Móri*): részéről igen nagy külömbséget talál abban, ha a’Küldöttségnek valamelly tagja környülálásai miatt nem vehet résit a’ küldöttségben, a’ közt ha a’ küldöttségtől valaki feltétel által tiltatik, mint a jelen esetben is az élelmezési Küldöttség’ XXIUI. Országos Ülés — September 6-ián 1830. 241 tagjait tület nevezheti megszűnik a küldöttség az lenni, minek lenni kellene. Igaz ugyan hogy ezen tárgynak a tanácskozás alatti tárggyal öszvefüggése nincsen, de elkerülhetlen szükségét látja, hogy erről a naplóban említés tetessék, es annak ottan nyoma is legyen. Egyébaránt mint* h°gy jelenleg tapasztaltatnék , hogy még több Megyéknek a' tanácskozási tárgy eránt utasítások nincsen, ne hogy ezen eset többször is előforduljon, részéről ez iránt óvást tesz, ’s kívánja hogy jövendőre minden országos Küldöttség munkálatjai azonnal, a’ hogy az a reá bízottakban eljárt a Törvényhatóságokkal közöltessék, hogy ekkép a’ Törvényhatóságok a’ tárggyal megösmerkedvén utasításaikat idejében adhassák. Torontáli Követ (Hertelendy JMiksai) : Azon nézetből indulva, hogy a’ kik itt a’ múlt Országgyűlésen mint Követek küldöttségbe választattak, ha királyi hivatalba léptek, kötelesek lettek volna a’Választók feltételét megtartani; az óvást multi a nézve pártolja; jövendőre azonban világos törvényt kiván e’ tárgyban alkottatni, ’s egy úttal indítványba hozza azt is, hogy minden hasonló Küldötséghez helyettes tagok is választassanak, hogy ha akadály történik, a’ hátráltattak helye szinte itt választottak által pótoltassák ki. Békési Követ (7i. Yenkheim Béla): Az A1 - Nárdornak felszólítására azt nyilvánittotta , hogy óvását azon értelembe vette, mellyben az előtte szóló Torontáli Követ, hogy t. i. a Küldöttségnek azon tagjai, kik idő közben királyi hivatalba léptek, kötelesek lettek volna Választóik feltételét megtartani. Mire nézve küldői részéről azokat, kik ebbéli kötelességüket elmulasztották, a* Küldöttség valóságos tagjainak nem tekintheti. Egyébiránt óvásával senkit személyesen érdekelni nem akart: de nyíltan kijelenti, hogy ha ő volna azon esetben megfelelni a’ testületnek melly öt bizodalmával kiválasztotta, vagy az ellen, királyi Parancsolatnak hódolni, részéről inkább hivataláról lemondana, mintsem hogy a’benne helyhezett bizodalomnak meg ne feleljen-Zalai Követ {Deák Ferentz') Előterjesztette miképen a’ múlt Országgyűlésen inditvanyba jött, hogy a’ ki időközben Királyi hivatalba lép, a’ Választmány tagja ne lehessen: sok nehézségre talált ugyan ezen indítvány a* Fő Rendeknél, de végre még is ezen Táblánál is többséget nyervén, ezen Táblának lett határozata: hogy a’ Küldöttségek tagjai ha kir. hivatalba előléptetnek, a’ Küldöttségről lemondanak. Ekkora’ KK okabba meg nyugodtak, mert hittek, hogy a tagoknak ezen feltételt tudni elég. Azonban a’ tapasztalás megmutatta, hogy az nem volt, mert a’ végrehajtó hatalom a’ törvény betűjét teljesítetni parancsolta. Itt is tanitotta tehat a tapasztalás, hogy törvénybe kelletik tenni minden óvást; —'s ezt jövőre nézve kívánja. Múltra neue pedig nem akar szóllani, noha óhajtotta volna, hogy a’ hivatalosok a Küldöttséghez ne járultak volna. — A’ Pesti Követnek azon előadására, hogy a’ Választmány munkája a Megyékkel nem hözöltetett, azt válaszolta, hogy ha ez hiba, akkoron a’ hiba a Rendeket és a rendszert és r.em mást érdekli mert a’ mostani gyakorlatnál fogva a’ munkát azon testületnek kelletik előbb bemutatni, melly azt készítetni rendelte, azután szétosztani. Ezen küldöttségét pedig az Országg) ükse rendelvén munkálatjának sikeréről annak kelletett tenni jelentest; ha tehat a Rendeknek ezen gyakorlat nem látszatna czélerányosnak, tettszésökben áll az országos Küldöttségeket úgy ne^ vezni, hogy azok a’Jelentés előtt munkálataikat a’ Törvényhatóságokkal közöljék, kúlömben a mostanihoz hasonló eljárás a’ rendszer nyomdokán történik. Al-Nádor {Ragály Tamás'): Miután az előtte szólló Zalai Követ kimondotta, Jl0gy az0“ határozat, mellyet a’ Rendek Táblája hozott, nem birt elég erővel arra, hogy a Fe seS . törvényből vont hatalom ellen a' törvénybe iktatott 1 agokat fedezze, — Azt n) i vanyi ’ a* tárgyhoz többé szollása nintsen. Mire , . , . ma-Az Előlülő látván, bogy az Izenet elve ellen tovább észrevétele senkinek sínt , .adásit határozatképen kimondotta. A* mi másik közbe vetett tárgyát diet. , a.r. néz« n.g7 .észben Zalai Követtel megegyezett, hogy a feltételnek nem lehet azon •»)•> ““* * * nek , ’s ha erre nézve a’ Rendek törvényt kívánnak alkotni , ez úgy .s tehetsegekben Jegyző Könyv /. Darab.
