1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 5. országos ülés
mánvf szerezvén, azt a’ Rendekkel közölni méltóztassék, ’s ez által hiszi az Elölülő, hogy nagyobb biztossággal tétethetnek majd az intézkedések. Zalai Követ {Deák Férencz): Kijelenté, hogy noha olly esetre, hogy egy egész Törvényhatóság az Országgyűlési meg nem jelenés végett perbe idéztetett volna, maga sem emlékezik: de mivel a’ felhívott Törvények világosan rendelkeztek a’ meg nem jelenőkről, — azokat egy egész Törvényhatóságra is alkalmaztathatnálak véli, azon fogva is, mert a’ kir. meghívó Levelekben nyilván mondatik: „sub poena legis“ — ragaszkodik az Üzenethez annál is inkább, mivel legyen e’ helve a’ büntetésnek vagy sem? azt a’ Biró fogja elhatározni. Zaránd Vgye Követe (B. Bornemisza Ignátz): Minckelőtte a’ fen felolvasott Üzenethez szóllana, a’ KK. és Ilii. elejébe terjeszti azon szempontot, mellyből Megyéje állásainak viszonyait tekinti. — A’ millven rég óhajtja Megyéje e' honhoz való visszakapcsoltatását, szint ollyan hálásérzéssel vette Magyarországnak utolsó Országgyűlésén hozott 21dik Articulasban kinyilatkoztatott vonzalmát, mellynél fogva Megyéjét keblébe felvenni elhatározta. — Ezen hálás érzetnek nyilvánságos bizonyságát adta Zaránd Vgye Erdélyországban 1837/8ik esztendőkben tartatott Országgyűlésének 129ik Ülésében Követeinek, azon alkalommal tett kijelentések által, midőn az 1837dik évi Febr 14ről 6(15- dik szám alatt költ K. K. Leirás (mellyel a’ visszakapcsoltatást meghatározó 2lelik Art. hözöltetett) tanácskozás alá vétetett. — Szintén kétségen kivid teszi Zaránd Vgyének visszakapcsoltátni óhajtását azon buzgalom, melly e’ jelen Országgyűlésére lett meghivatás alkalmával Megyéje kebelében mutatkozott. — Mindazonáltal Megyéje még tettlegesen visszakapcsolva nem tekintheti magát, sőt követeit is ennek mentői előbbi kieszkültetése tekintetéből küldötte a’ RR. közé, utasítások 3 dik pontjába ezt tévén: „Követ Atyánkfiái készebbek legyenek minden egyébeni részvételtől megszűnni, mintsem az egyesülés feltételeit legkissebbé is koczkáztatni.“ —• Ugyan is tekintsék a’ RR. a’ 21dik Articulus szavait; az igaz, hogy előadásának ezen szavai: „és mindennemű állapotjaikra nézve tellyesen, és tökélletesen Magyarországhoz ezennel visszakapcsolhatnak“ elhatározóknak látszanak: de tekintvén ugyan ezen Art. ezen szavait: „Ezen visszacsatolásnak általános és tokélletes tellyesitését — 0 Felsége kegyelmesen eszközölni fogja“ ezen következtetést kell tennünk? A’ minek tellvesítését eszközölni fogják, a’ még meg nem történt Tovább a’ 3dik §. ezen szavai: „Ä feljebb említett Részek mostani állapotában, valóságos visszacsatolásokig — 's a' Törvénynek visszacsatolás következésében származható kérdések felett, a' körülményekhez képest teendő további rendeletéig, semmi változtatás történni nem fog.“ Már a’ melly tárgyról az mondatik, hogy visszacsatolásokig mostani állapotában semmi változtatás történni nem fog, azt visszakapcsoltunk nem mondhatni. A’ melly tárgyról feltétethetik; hogy az iránt csak Törvényhozás utján eligazítható kérdések is támadhatnak, még bevégzettnek nem tekintethetödik. — Röviden: Megyéje forrón óhajtja visszakapcsoltatását, de még most tettlegesen visszakapcsolva lenni teljességgel nem tekintheti magát. — Kérvén azért a’ szólló a’ Rendeket, méitóztatnának előforduló ügyeiket ebből a’ szempontból tekinteni. — Ezt előrebocsátván, a’ jelen Izenetre általmenvén, meg nem egyezhet benne, hogy Kraszna és Közép Szolnok Vmegyék, mint ezen Országhoz még tettlegesen viszsza nem kapcsolt Részek, Magyarországi Törvényszék Ítélete alá vettessenek. Czélerányosabbnak látná O Felségét az iránt hódoló tisztelettel megkeresni, méltóztasson olly hathatós rendelést tenni, hogy azon Megyék követei valósággal meg is jelenjenek. Az Elölülő: — Zaránd Vármegye Követének előadását olly nyomósnak tartja, hogy azt ujjabban is a’ RR. figyelmébe ajálja: mert a’ visszakapcsolt Részeknél az első lépést is mindjárt a’ perbe idézéstől kezdeni igen bajos, miután az 1833: 21dik Art. 3dik szakassza szerint a’törvénykezésre nézve a’ visszacsatolt Részek, a’ régi gyakorlatban hagyattak, és igy még e’ részben visszacsatolva nem volnának; ugyan azért részéről, mind a’ három Megyére, de ha már mind a’ háromra nem is, legalább a két viszakapcsolt Megyére az Izenetet egészen módosítatni kívánná. —• Ekkora visszajővén a’ h ő Rendekhez általment Küldöttség, annak szónoka jelenti: hogy Ö Cs. Kir. Fő Herczegsége a’ Nádor az által küldött Izeneteket felvétetni, ’s a’ Fő Rendek határozásaikat külön Küldöttség által fogja a1 Rendekkel tudatni. — Magát egyéberánt a’ Rendek kegyességébe ajánlván. Szabolcsi Követ (Zoltón János): Zaránd Vármegye Követjének előadására kénytelen megjegyezni, hogy ő az 183%: Törvény 21dik Czikkelye által az elszakasztott Részeket törvényesen visszacsatoltaknak tekinti, különben nem tudja, mi tulajdonságban áthatnának itten Zaránd \ ármegyének Követei. Ezen választás által elismerte már Zaránd Vármegye a’ törvényes visszacsatoltatást; — különben ezen Visszacsatolás által a’ Részeknek régi municipalis jussai megszüutetteknek tellyességgel nem tekintődhetnek, és az aziránti alkudozásoknak akkor, midón a’ tetleges visszacsatolást eszközlő Biztosok Jelentősöket beandandják,bizonyára helye leend. — Mivel pedig Tolna, Kraszna és Közép-Szoluok Vármegyék e’ jelen Országgyűlésre meghiva, Követeket köl^ V. Országos Ülés. — Junius 20-kán. • ti
