1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 5. országos ülés
V. Országos Ülés. - Junius 20-kán. 77 (leni elmulasztottak, Ulászló 3dik Decretum lsó Czikkelyében kimondott, és az 1635: 79dik és 1662: 53dik T. Czikk. megerősített büntetés elvételére azokat beidéztetni annál szükségesebbnek látja, mertmár a’Királyi meghívó Levél is a’ Követeknek elküldését törvényes büntetés fenyegetése alatt parancsolja. Zalai Követ (Hertelendy Károly): Zaránd Vármegye Követét czáfolúlag előadja, hogy az 1836: 21dik T. Czikkely lső szakasza világosan kimondja: hogy az Erdélyi Részek visszakapcsoltattak; ennél fogva tehát az általa emlegetett kölcsönös szerződés vagy feltételekről már szó sem lehet, és azok csak a’ visszakapcsoltatás módjára, és arra, mi a1 törvényben is fentartatott, úgymint a’ vallás és só dolga, lennének alkalmazhatók. A’ felhívott T. Czikkely 3dik szakassza nvilván kimondja azt is, hogy mibe légyének az érintett visszacsatolt Részek kivétetve, — a’ ki nem vettekbe tehát a’ törvénynek engedelmeskedniek kelletik; — és igy ha a’ visszacsatoltt Részeknek némi nehézségek volnának, azokat úgy mint más Megyék terjesszék e’ helyen elő, ’s a’ Rendek ha látni fogják igazságos kívánságaikat, annak helyén és módján pártolni fogják. Somogyi Követ (Somsich Miklós): Szinte a’ kerületi Izenetre szavaz, mert az 1836: 21dik T. Czikkelyben világosan kimondatik, hogy a’ Részek visszakapcsoltatnak, és igy azok de facto visszakapcsolva vannak, — mint ollyanok pedig az Országgyűlésére meghivatván, azon kérdés marad fel: mi oknál fogva maradtak el? — Az Elölülőnek javallatát, hogy t. i. az elmaradásnak okai politikai úton tudottassanak meg, nem pártolhatja,— mert erre a’ törvény világosan a’ bírói utat határozta el. — Zaránd Vármegye előadására nézve Zala megfelelvén, részéről is azt tartja, hogy ha valami kölcsönös szerződés vagy feltételekről szó lehetne, azok egyedül a’ visszacsatolás módját illethetnék, — és igy ő részéről a’ kerületi Izenet mellett marad. Szeremi Követ (Poszavetz ’ Siymond): — Ha az Elölülőnek javallata a’ Rendek kívánságát yégképeu elvágná vagy elmellőzné, azt részéről sem pártolná; mivel azonban az csak elhalasztja, különben pedig biztosabb rendelkezési módot nyújt: azon közmondásnál fogva „quod differtur non auffertur“ voksával az Előlülő javallatához járul. Bács Vármegye Követe (Odry József): — Tolna Vármegyének Ő Cs. Kir. Apostoli Felsége által kegyelmes Királyi meghívó Levél által jelen Országgyűlésére, miképen a’ törvényhozásban képviselői által részt vehessen, történt valódi meghívását senki kétségbe sem hozván, ’s ezen Megyének követjei által nem történt megjelenése előttünk nyilvános lévén, minthogy az 183Ve évi törvénynek 21dik Czikkelyéből kitűnne," hogy Közép-Szolnok, Kraszna és Zaránd Vármegyék mint Magyarországtól Erdélyi Nagy Fejedelemséghez elszakasztott Részek Magyarországi Koronához valóban vissza kebeleztettek és csatoltattak, Ő Cs. Kir. Apostoli Felségének pedig e’jelen való Országgyűlése eleibe terjesztett kegyelmes Királyi Előadása bizonyítaná, hogy a’ kérdésben lévő ezen három Vármegyék az Országgyűlésére kegyelmes meghivó Levél által meghivattak; nemes Zaránd Vármegyének pedig két képviselője által valódi megjelenése, a’ többi rokon két Vármegyéknek meghívása valóságát támogatná, ezen kérdésben lévő két Vármegyéknek nem történt megjelenése előttünk tudva lenne: nem marad nekünk más hátra, hanem csak a’ törvény ösvényét követni. Már pedig 1635dik évi 79, — 1662dik évi 53, — és 1518dik évi 28dik T. Czikkelyek azt rendelik, hogy a’ meg nem jelenő Fő Papok, Ország Zászlósai, Fő Rendűek négy napig tartandó reájok való várakozás után 200 nehéz mértékű márkban, a’ nemesek pedig 100 nehéz mértékű márkban Királyi Ügyvéd által indítandó per utján a’ Bíróság előtt marasztaltassanak. 1723dik évi Törvény 7dik Czikkelyének 7dik ágozatja pedig azt határozza, hogy ezek az Országgyűlésének végéig mindég ugyan ezen büntetés alatt jelenlenni tartóznak. Ennél fogva Küldői részéről abban meg nem egyezhet, hogy a’ Cs. Kir. Fő Herczeg Nádor megkérettessék, miképen ezen Vármegyéknek nem történt megjelenések okait annak útján kinyomozni igyekezzen, ’s erről az Országgyűlését értesitse, addig pedig ezen Vármegyék ellen a’ meg nem jelenésük miatt a’ perindításának elrendelése halasztasson, annál is inkább, mivel ezen Vármegyék által meg nem jelenésük okait és mentségeik előadása a’ per derekához, — ezeknek pedig megbirálása az illető törvényes bíróság eleibe tartozik. — Az is állitatik, hogy a’kérdésben forgó Vármegyék ellen a’ pernek halasztása már azért is kívánatos, minthogy a’ törvénykönyvben lévő törvények csupán csak az egyes meg nem jelenő nemesekre, nem pedig egész törvényhatóságokra róvnának pénzbeli büntetést, de ezen felül illyes perekben a’ bíróság tekintetében is már azért is nehézségek fordulnak elő, mert akkor, midőn a’ törvények e’ tárgyban hozattak, az Országgyűlésre meg nem jelenő nemesre nezve az Ítélő Mesteri Bíróság törvényes ítélőszék vala, már pedig az ítélő Mesteri biróság Itélőszék lenni megszűnt; azonban ha figyelemben vétetik, hogy a’ kérdésbe hozott törvények, azok alkotásának okaiból és szelleméből húzott bölcselkedés rendszabályai szerint az egyes nemesekről ámbátor csak szóllanak, még egész törvényhatóságokra is, mint a’ nemesek mindenségre, ha egyes nemesek tömege képviselői, és igy Követjei által meg nem jelentek az Orrsággyülésére, és így tör-Jeyyző Könyv I. Darab. 20
