1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 5. országos ülés
V. Országos Ülés. — Junius 20-Ián. 75 hiszi, nem leszen igazságtalan, ha a KK. és RR. bölcsességétől azt kívánja, hogy ezen óvás a’ «/.érkeztetésből végképen kihagyasson. Ha mindazáltal a' KK. és RR. a’ fent kitett óvásuk kihagyásában meg nem egyeznének, és Így óhajtását el nem érhetné, azon esetre ó is viszonyos óvást, és záradékot kíván részéről a' «/érkeztetésben nyilván kitétetni. — Ezen kijelentéshez mindnyáján a szabad lvir. városok Követei lelkialtással ragaszkodván. Az Elölülő is igazságosnak látta a Kir. városok kívánságát, és ennek folytában a' kerületi Izenet ezen szavai közt: „minden ebből vonható következtetés nélkül“ ezen szót „kölcsönösen“ kívánta beiktattatni. Zalai Követ (Deák Fereticz): A „kölcsönösen“ szó helyett ezen szavakat: „bár mellv részre Vonható“ kívánta tétetni, mit a' Rendek el is fogadtak; — 's ekképen a' szerkeztetés igy módosíttatott: „Minden innen bár melly részre vonható következtetés nélkül“ stb. — Továbbá olvasta az Országbírói ítélő Mester az országgy űlési Naplónak miképen leendő szerkeztetése tárgy ában készült utasítást. Zempléni Követ (Pélerffy Károly): Utasításánál fogva kívánta, hogy a' Naplóba a' Követ neve helyeit csak K Megye nevét tétessék ki, és hogy a’ tartott beszédek ne egészen, hanem csak velős kivonatokban iktattassanak be. Ezen mód által hármat iát eléretni: I-ör hogy a’ hosszas és az olvasónak gyakran unalmat szerző beszédek elmaradnak; — 2-or gazdasági tekintetből, hogy a’ Napló olly tömegekre nem haladván, olcsóbb áron lesznek megszerezhetők, és igy többek által is olvashatók; végre 3-or kevesebb lévén a’ tömeg, a’ sajtó alól is hamarább ki fog szabadulhatni. — Hasonlóan Unghi Követ (Bernáth ' Sigmond) : A’ Naplóban,az előadásokat csak kivonatban kívánta közöltetni , mert utasításánál fogva az országos Napló nem csupán a’ Követ biztosításául, hanem azért is, és kiváltképen szerkeztetik, hogy abból a' Törvényhozatalának okai megtudassanak,— s e' tekintetben az 1830 észt. Napló Küldőit kielégítvén, kívánta a'Naplót a-szerént szerkezteim, melly indítványt azonban a* Rendek nem pártolván. Az Elölülő: E’ hely en alkalmatosnak, sőt az utasítás 1-dik pontja folytában szükségesnek látta az országgyűlési Irományok nyomtatásával foglalkozók szerződéséről említést tenni; —a' nyomtatást ugy anis három Fosonyi Könyvnyomtató vájalta fel, és pedig egy harmadrésszel olcsóbban , mint a múlt Országgyűlésen, a' kik is magokat azon károkért, mellyek az országgyűlési Iromány oknak ki nem nyomtathatásából erednének, egymásért jót állólag lekötelezték. Ezeken kívül egy negyedik nyomtató azon ajánlatot tette: hogy azon esetre, ha a‘ válalkozók kötelezéseiknek eleget nem tennének, egy holnapi előrevaló értesítés mellett, ő kész légy en az áltulok kötött szerződés értelmében a’ nyomtatást általvenni. —• Illy biztosítás mellet tehát midőn a’ vállalkozó nyomtatóknak köztudományra elég értésük volna, de küiümben is egy ik a’ másikért jót állólag magát lekötelezte volna , szükségtelennek látja az Elölülő az utasítás 4-dik pontjában azon ragaszlékot, mi szerént a'vállalkozóktól készpénzbeli biztosítás kívántatik,— mellyel is annak foly tában kihagyhatni kívánná. Miben a' RR. általánosan megegyezvén, az utasítás 4-dik vége azon szavaktól kezdve: „a’ Nyomtatótól szerződésileg“ ’s a’ t. — az egész 5-dig pontig kihagyatott. Csanádi Követ (Biró Imre): Utasításánál fogva kívánta, hogy a1 Napló 4S óra alatt kiadassák, ’s ennek folytában az utasítás 4-dik pontjában ezen szavak helyett: „lehetőségig siettessék4 — ezt kívánta tétetni: „4S óra alatt“ — melly indítványa azonban nem pártoltatok. — Az utasítás 5-dik pontja felolvastatása után. Az Elölülő ligy'elmeztette a’ RR-ket, hogy a’ Napló és Irományok lajstroma gondolatnál bajosabb légyen, minthogy mindkettőt külömböző tagok szerkezteinek, a lajstromozást pedig csak egy személy tehetné — ígérvén mindazonáltal a' RR-nek, hogy' e részben is mindent el foD követni, hogy kívánságokat sikeríttse. Olv asta enuekutáuna az Ország Rirói ítélő Mester Tolna, Közép-Szolnok, :és Kraszna meg nem jelent Megyék ellen hozott határozatát a’ Rendeknek;— mire Az Elölülő mogjegyzé, hogy a’felolvasott Izenetben felhívott íTörvényczikkelyek az Ulászló 3. I). 1-ső Türvényczikkelyében gyökereztetnek, melly c9ak egyes személyekre légyen hozva, és azon időben midőn az Országgyűlése még csak 15 napokig tartott; az 1662: 53. pedig azokról szóll , kik engedelem nélkül az Országgyűlése hely éről eltávoztak, vagy pedig a’ Tanácskozásokban részt venni nem akartak: — már pedig ezen Törvényeket, mellyek úgy is csak egyes személyekről szóllanak , egész Törvényhatóságokra alkalmaztatni, valamint czélerányosnak nem, úgy' felettébb bajosnak látja. De továbbá a’ meg nem jelenésnek több helyes okai is lehetvén, igen könnyeit megtörténhet, hogy a1 Törvény hatóságok a’ büntetéstől felmentetnek. Minek foly tában ajánlaná: hogy előbb az Ország Nádora Ő Cs. Kir. Fő Herczegsége kérettetne meg, hogy az előtte legjobban tudva lévő utakon módokon, a‘ meg nem jelenésnek okairól magának tudó 19 * Tolna , Közép-S/.olnok íi Kraszna meg nem jelent Vniegyek trau ti Izenet felolrastatik.
