1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
54 ]\\ Országostlés — Junius 18háti. ■ król tanácskozna és végezne. — Szép és igaz tudomány ez, inert a' szólló egyenesen azt val. P js Ugy az 0gyCS embereket, mint a’ Nemzeteket többnyire a’ lábaik alatt bcszakadozó «’■volesCjégre vezető theoriák csalóka szépségének, hazája practica boldogságát sóba fel nem áldozza __~De midőn a" Kormány emberei említett tanitásuk szellemében a’ nemzet jussain és szabadságain is, ugyan csak nem theorcticus, banem practicus (tettlegi) sebeket ejtenek — mit csodálkoznak rajta hogy mi is azon sebeket elővett nem theoreticus, banem practicus eszközökkel kívánjuk orvosolni. Sokat hallott ma és tegnap itt beszéltetni a’ szólló, Fejedelem és Nemzet közötti bizodalomról is; szép dolog az a' bizodalom , de nem Ígéretekkel és szép szavakkal, hanem tettekkel, lehet azt megnyerni és öszveforrasztani. — oda jutottak már ma a Nemzetek, hogy a’ szép Ígéreteket és szavakat úgy mondva mint Írva — kedvesen halgatják ugyan — de különben tettektől várnak — tettekről Ítélnek — ’s tettleg kívánják törvényeiket megtartatni a’ Nemzetek, már pedig hogy fekszik tettleg a’ dolog? úgy: hogy miolta megszületett a’ 13: 1790/1 azolta soha sem°tell) csíttetett __ holott az JSOáiki: 8dik törv. czik. által az igértetett, hogy a’ sérelmek a’ Diaetán kívül is fognak orvosoltatni; sőt! az 1825iki Diaetán néhai jó Királyunk magaszóllította fel a’ Nemzetet, hogy öntse ki bátran atyai kebelében panaszait, és sérelmeit — mégis mind e’ mellett semmi sem lett az orvoslásból, s egyéb haszna nem lett az egész intézkedésnek annál, minthogy kai akarja támogatni, mint a’ mennyi benne van — csak a’ szót szaporítja, a’ szólló, kinyilatkoztatja, hogy a’ kerületi izenethez ragaszkodik; ’s ha a’ Kormány a’ Törvényhatóságokat oily gyakran és helyesen felszóllítgatja arra, hogy a’ perlekedő feleknek gyorsan szolgáltassák ki az igazságot — ideje lévén már annak is, hogy tehát az egész Nemzetre való igazság szolgáltatására nézve is, már valahára ne legyen örökös törvényszünet— a’ szólló mind addig, míg a’ jelen sérelem tettleg nem orvosoltatik a’ kir. Előadások, de más egyebeknek is tárgyalásába nem bocsátkozik — figyelemmel fogván mindazáltal kisérni a’ tanácskozásokat — fentartja magának azt, hogy ha a’ környülmények úgy kivánandják, Kiildőinek'további szavazatot oda adhassa, a’ hova a’ hozzájok való igaz hívség és kötelesség kívánni találandja.— A mi a’ sz. kir. városokat illeti — tagadhatatlan , hogy a’ sz. kir. városok kivánataikban alkalmas mennyiségű igazság van, de sok theoretica igazság van — a’ mi in praxi nem megy — legalább nem egy pár nap — 's nem egy pennarántással tcllyesíthető. — A sz. kir. városok mindék csak a vármegyékkeli egyenlőséget sürgetik, holott velük egyenlők soha se voltak, most se azok, és ezentúl se lesznek, —mert a1 Vármegyék ezek a magyar Nemzet alkotmányos egyesületének zászlóján tündöklő előbb 52, most már 5G csillagok alapjai ’s alkotmányos Törvényhatóságai az Országnak — miolta ez fenáll,— a’sz« kir. városok pedig csak törvényesített kiváltsági Törvényhatóságok— a' kettő között pedig nagy a’ külümbség. — Az Aristocratiára, vagyis Vármegyékre panaszolkodnak a* sz. kir. városok? úgy de kinek köszönhetik mostani létüket, és azt hogy itt ülnek ? felelet: főkép a’ Vármegyéknek— Ám hiszen! 2dik Jó'sef Császár már csaknem volt barátja az Aristocratiának, ’s senkit se szeretett kevésbé, mint a’ magyar nemeseket, kiket gúny-névvel Corregenseknek nevezett — nem szerette a’ Vármegyék rendszerét is, mellyekct össze vissza bolgatott — és mégis ő eltörlöttea* sz. kir. városok Törvényhatóságokat ’s alá veté őket a’ Vármegyéknek. — De alig halt meg 2dik Jó’sef, magok a’ Vármegyék voltak legjobban azon, hogy a’ sz. kir. városok az előbbeni lábra tétessenek vissza. — Volt vagy lehetett valamelly szavazási jussok a‘ sz. kir. városoknak, az igaz — de abból régen kiestek; — a’ ki pedig a‘ gyakorlatból elesik, századok múlva nehéz a’ visszaszerzés. — Hajdan 80 ezer nemesek voltak jelen a' Diaetán — hét követei voltak Borsod Megyének lőOőki Diaetán,’s mintsem hogy alá Írják a’2ik Ulászló és Maxi milián Császár között a’Magyarországi örökösödés eránt kötött szerződést, a’ Diaetát ott hagyva haza mentek; tigy irt utánnok 2dik Ulászló, hogy menjenek vissza. — Első Lcopoldnak azon meghívó Levelében, mellyben az 1687diki hires Diaetára Borsod Vármegyét meghívta, a’ van : hogy „mittatis duos vel tres, aut quot volueritis nuncios" — de mind ezek már régen elmúltak, a’ hajdani oily gyakorlatban se Borsod , se más A ármegyék magokat többé vissza nem tehetik, a‘ fel} ebbi minden diplomaticus adatok mellett is.f— Végre. Nem lehet nem csodálkoznia a’ szóliónak azon, hogy a’ sz. kir. 'árosok az ICOSiki koronázás utánni Iső törv. czik. lOdik §sára hivatkoznak legfőbb erősség gyanánt, ’s azt mondják, hogy abból az ő szavazási jussok ollyan világos mint a' napfény — részént van is abban igazságok, mert ha napfényben bele néz valaki sokáig, az olly behatást csinál a’ szemben, hogy végre magát a napot se látja. Azt mondja ugyan is az említett törvény lOdik §sa, hogy a’ 2dik Ulászló 7dik Decrctuma 3dik törv. czikkelyében megnevezett 8 kir. városok részére szavazást engedni igazságosnak látják, a’ honnfiai igen! de azt '„éli tehát kifejteni ’s megmutatni, hogy miből állott, és mennyire terjedt gyakorlatilag azon 8 városok részére engedendónek mondott szavazás:1 ezt azonban az említett törvény megelőzött ’s követett egy törvény czikkelyból sem fogja soha senki kimagyarázni.— Magok a két főbb városok, úgymint Buda és Pest nem sok gyakorlatot fognak a\ régibb időkből mutathatni , mert az ICOSdik évben (fájdalom) Budán egy
