1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
Pasa parancsolt — a‘ most hála istennek nagyra nevekedett akkori kitsiny Pest__ akkor Budának csak hídfője (tere de pont-ja) volt, s nem nagy hatásuk volt ’s lehetett a/ Országgyűlésén.__ Az Ulászló 7dik Decretuma 3dik ezikkelyében elő nem számlált több minden sz. kir. városok országgyűlési szavazási jussokról ne is szóljanak, mert ó rólok azt mondja az ICOSdik évi lső törvény ezikkelj nek Ildik §sa „reliquarum civitatum, quae ibi comprehensae non essent status; rejicitur ad emendationem Decretorum“ mutassák meg tehát, hogy az lüOSik esztendő olta, mikor emendálták a’Decretumokat és mikor adtak neki szavazati gyakorlatot ? — A' szóllú tehát ezennel azt nyilványítja, hogy abbani,hogy mostani állásukban a’sz.kir. városoknak, vagy bár kinek is, ki itt a’ szavazás jussának gyakorlatában nem volt, és most is nincs, a’ nélkül, hogy az országnak és az Országgyűlésének erkölcsi ereje a' Vármegyékből állván — a’ Vármegy éknek szavazati erejük is eránylag neveltessék most mindjárt szavazati jus adassék — valamint abban is, hogy a" Diaetáknak elrendezése ([coordinatio) részletesen (per excerpta) vétessék fel. — Küldői részéről benne nem egyezik ; hanem Küldői is igazságosnak találván azt, hogy a3 sz. kir. városok mostani szomorú hclyezetekből kisegítve, a3 törvényhozási pályán is magosabb állásra helyheztetődjenek; sőt megparancsolták a’ szállónak Küldői még azt is: hogy a’részben nyújtson a’sz. kir. városoknak segéd kezeket, tellyesen megegyezik a’ szálló abban, a’ mit a’ Zala vármegyei követ javallott — hogy tudniillik rendeltessék ki most mindjárt egy országos választmány, melly javallatot készítsen, arról, hogy a’ sz. kir. városokat az őket lekötve tartó sokféle függési viszonyok alól felszabadítani, törvényes függetlenségi állapotra juttatni — 's igy majd nékik országgyűlési valóságos szavazatot adni hogy lehessen? ’s erről törvény is még e' jelen Diaeta alatt alkottassék! de megegyezik a3 szálló abban is (minden ebből más egyebekre húzható következések nélkül azonban) hogy a’ sz. kir. városok maguknak naplókönyv Vizsgálókat — és a’ magok dolgaikban kerületi Jegyzőt is választhassanak. Zalai Követ, (Deák Ferentz.) A’ kerületi Izenet felolvasása után aggodalmát megszüntetve lenni jelentette, — nem tagadta ő ugyan az Elnöknek, se pedig az itt törvényesen lévök közül bár kinek is előterjeszthetési jussát, de minthogy a’kerületi Izenet az Elölülő kívánságára való feleletet magába foglalná azt kelle csak azon fogva is felolvastatni — annak felolvastatása után pedig minthogy az Elölülő két rendbeli kívánságot terjesztett elő: az első t. i. hogy mindenek előtt a’ Kir. Előadások vétessenek fel — a* második pedig hogy a’ Királyi Izenet záradéka hagyassák ki. — Mi légyen az elsőre való véleménye — azt tegnapi ülésben bőven kifejtette és kijelentette, hogy ö mindenek előtt az ország sérelmeit kívánja orvosoltatni, ’s csak azok után a’ Kir. Előadásokba bocsájtkozni. — Minthogy pedig nézetei szerint a’ Pest Vármegyei sérelem minden sérelmek között a3 legnagyobb lenne — részéről ugyan mind addig, míg e’ részben kedvező válasz nem érkezik, semmit sem akar tanácskozásba venni, azonban, ha ezen kívánságától elesne, ragaszkodik betűről betűre a3 kerületi izenethez ’s ragasztékjához, s ha attól is elesne azon esetre elfogadja Vassnak kívánságát. — \ Bereghi Követ, (Füzeséri Gábor) Beszédjét Zala és Borsodként onnan kezdi: hogy ö a’Király Személyét a’ kormányétól, és ellenben mindenkor megkülömböztetni kívánja—mert a’ Királyról van mindenkinek világos fogalma, ’s annak mindenki szívesen hódul, a’ kormányról ellenben sokfelé ágottak a' vélemények, mint hajdan a’ Görögöknél az Areopagokról — a’ Királynak Személye szentséges, nem ellenben a’kormányé is, mellyet törv ényeink is felelősöknek lenni rendeltek. — Egyéberánt a’ dolog érdemébe — utasitása világosan tiltja a3 Kir. Előadásokba bele ereszkedni mindaddig, míg az ország sérelmei nem orvosoltatnak — sőt még a’ szükség esetében sem fog katonát Ígérni, ha csak ő Felsége — némelly elüleges sérelmeire — mint p. o. a magyar nyelv, a’ szóllás szabadsága, és az ebből eredett sérelmekre , még nem csak a’ pörbe fogottak, de a’ már elitéltettek is mindenektől fel nem mentetnek — továbbá a’ hitbeli sérelmekre és az országgyűlési újságokra nézve — kedvező választ nem adand; — minthogy pedig a'Pesti sérelem is a’ szóllás szabadságából eredett, önként következik : hogy ennek orvoslásáig sem.— Mi már a’ dolog érdemét illeti: ö Gr. Rádayba, kit o társának lenni ösmér sértve látja az lső rész g-k czímjét, sértve a’ választási szabadságot, sértve a’ KK. és RR. Táblája függetlenségét és helyheztetését, mert ő eképen a’KK. és RR. Tábláját kiegészítve lenni nem látja — midőn azonban a' Pesti sérelmet mint egy fö fö sérelmet pártolja, a3 kér. izenetbe foglalt záradékot ki hagyatni kívánja, mert noha meg ösmerí Ráday helyzetének mostohaságát, de véleménye szerint vannak, kik még sullycsabban is szenvednek nálánál, azok t. i. kik elitélve börtönben sinlenek, ezeken is tehát segíteni kívánván, küldői ebbéli sérelmeknek orvoslását is sürgetni nékie kötelességül tették, mibe akadályoztatva lenne, ha a3 kér. izenet utolsó részét elfogadná — annak elmaradásával tehát a' kér. izenetre szavaz, — Mi pedig a’ kir. városokat illeti: ő azt hiszi: hogy azok mostani állások kedvezőbb az 1608: t.törv. Czik. által meghatározott állásoknál, mert most voksaik úgy állanak, mint 1. az Ö2höz, holott az 1608: észt. 1. törv. Czik. hozatala előtt, midőn t. i. minden egyes nemes embernek személyes szavazati jóga volt, az Országgyűlésen úgy állott: min4 11—a’8o,o0o-hez, és ezt igazolja a3 városoknak a3 régi időbeli állások is — ugyan is a3 szóllónak emlé-14 * IV. Országos Vies. — Junius \%.kán. 55
