1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 4. országos ülés

IV. Országos Utes. — Junius 18kán 53 Vas Vármegye követe (Zárka János): Küldői a’ királyi Előadásoknak felvételét és teljesíté­sét kívánják ugyan, minekelőtte azonban belőjek bocsájtkoznának az 1825-ik esztendei Ország­it) ülése nyomdokit követni rendelvén az Ország előleges sérelmeit, a’ szóllás szabadságán ejtett sérelmeket felterjeszteni kívánták, ezt kiváltja azon sérelmeknek természete, ezt azoknak nagy­sága, de ezt kiváltja a szóllás szabadságnak— melly nélkül sikeressen nem is tanácskozhatni _ biztosítása, végre ezt kiváltja helyezetünk is, hogy orvosoltatatván a’ nemzet előleges sérelmei, szűnjön meg a’ kebleket marczangó keserűség, ’s nyugottan tanácskozhassunk. — A’ kir. váro­sok kivánatit két részre osztja: ezek közül az egyik az országg) ülési rendezethez tartozik, a’ másik pedig a szavazati just illeti. — Mi az országgyűlési elrendezésnek külső (mechanismusát) alakját illeti, e részben mint a' kerületi ülésekben is nyilatkozott igazságosnak tartja, hogy ma­gok közül minden további következés nélkül mind Zala mondá napló Bírálókat válasszanak, __ a’ szavazásra nézve pedig világos utasítása, hogy az országos tanácskozásokba befolyással bírja­nak — ezen fogva Küldői részekről megegyez, hogy még ezen Országg) ülés folyamatja alatt az országos Küldöttségnek, a városokról való rendszeres munkálata ja\allata vétessék tanácsko­zásba, ’s mindenek előtt független állások törvény által kimondassák — addig azonban, még ez megtörténhetne, a mostaninál más szavazat nekiek nem adódhatik, azért is, mert az 1608: 1. torv, czik. a gyakorlat is ckkép magyarázza— de azon fogva is: hogyha mindazoknak, kik­nek az 1608: 1. voksolási szabadságot és jogot enged., a’ voksolás megengedtetne, alkotmányos rendszerünknek botolania szükségképen.kellene. — Ezen előadatnál fogva tehát Vármegyéje részé­ről oda nyilatkozik, hogy a’ Festi sérelem az izenetbe foglalt okoknál fogva mindenek előtt fel­terjesztessék— az izenet záradékát azonban kihagyni kívánná azon fogva, minthogy Küldői a’ Festi sérelem után a’szóllás szabadságán ejtett az 1836iki 21. türv. czik. nem teljesítéséből ere­deti — végre az 1836. esztendőben is felterjesztett előleges sérelmeket is a’ kir. Előadások előtt felvétetni, ’s azok cránt orvoslást szerezni akarnak és óhajtanak. Borsodi követ (Paloczy László) így szóllott: Küldőinek egyenes utasításából, ezen országos legelső lényeges Ülésben azon nyilatkozáson lévén, a’ szólló is köteles beszédet kezdeni, hogy Küldői is a Királynak szentséges személyét, és a’ Kormányt egymástól egészen különböző két lényegnek hiszik, s még azt is hiszik, hogy hívtelenségi vétket törvényeink szerént szóval, el­követni se lehet; a’ mi a’ fenforgó tárgyakat illeti. — Jól reá halgatott a’ Zala Vármegye kö­­vetje azon beszédjére a’ szólló, mell) et tegnap a’ szóllás törvényes szabadságán ejtett sérelmek s az 1790/1 iki: 13dik törv. czik. értelme felöl tartott, és mivel azon beszédnek több vonásai a‘ szóllás szabadsága tárgyában ezen Tábla által az utóbbi Diaeta alatt készített négy elsőbb izenet­­ben is előfordulnak, a’ szódénak pedig azt hagyták meg Küldői, hogy mind azokat, mik az em­lített négy izenetben foglaltatnak, Küldői politicai hitvallásának tekintse, még pedig úgy is ak­­kép mintha azok mostani utasításában is szóról szóra beírva volnának, a’ Zala Vármegyei követ tegnapi beszédjében kifejtett elveket és nyilvánításokat, önmagáénak is elfogadja. — Jól reá hal­­galott a’ szólló az Esztergám Vármegye követjének tegnapi beszédjére is, ’s megvallja, hogy a’ tisztelt Követ az ide felhozott izenetnek mintegy hat elsőbb sorai elmondásával kezdvén be­szédjét , azt hitte a’ szólló, hogy nagy ereje lévén különben is az igazságnak — talán úgy meg­hatották az izenetben lévő sok igazságok az Esztergám vármegyei követnek a’ szivét, hogy az izenetre fog szavazni — nem teljesült ugyan abbeli reménye a’ szóllónak, de még is hálával tartozik az Esztergám vármegyei követnek azért, hogy beszédje a’ Zala vármegyei követ beszéd­jének megczáfolása akarván lenni, a ezélzott megczáfolás! azonban még inkább kitüntetvén a’ Zala Vármegye követe elveinek alapos igazságokat — azon nem sikerült csufolgatásával, az Esz­tergám Vármegyei követ a’ Zalai követnek beszédjét, ha ezt egy szép festett képnek tekintjük, arany rámába foglalta. — Nem is íeszen tehát a’ szólló a’ Zala vármegyei követ tegnapi beszéd­jéhez semmi egyebet annál, hogy ha azon kérdést tesszük magunknak, hogy mikor? és mi végre hozták az 1790/liki: 13dik türv. czikkelyt? erre az a’ felelet: hogy akkor hozták, mikor 2dik JósefCsászár és Király, az országnak alkotmánnyát ’s törvényeit majdnem általánosan felforgat­ván, halála után a Fejedelem arról biztosította a Nemzetet, hogy oljatén bajok többé item tör­ténnek. — s minden sérelmei a’ 3 évek alatt megtartandó Diaetákon, múlhatatlanul orvosoltatni fognak;— Garantiáúl és áldásul hozattatott tehát azon törvény— már pedig, ha a’ 13: 1790/1 azt tenné, a mit itt többektől hallott a’ szólló, hogy t. i. mindenkor és mindenek előtt a’ királyi Előadásokat kell mulhatatlanúl a’ Diétákon felvenni, ’s addig, míg azokon ált nem esünk, a sérelmek tárgyába nem is avatkozhatunk,’s ez itt ma 18dik Júniusban mégis állapítatni találna — úgy a' nemzetre nézve, nem áldást és garantiát, hanem egy ollyan csapást állítana a 13: 1700/1 a’ miilyent az ma épen 21 esztendeje történt Waterlói veszedelem se hárított Napóleonra és az ő Francziáira. — Miolta most feljött ide a’ szólló, azon óhajtást kezdi hallani a’ Kormány emberei­től, hogy bár csak a’ jelen Diaeta holmi theorclicus ebekkel ne bíbelődne — hanem practicus tár- JígjjZo Könyv /. Darab. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom