1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
IV. Országos — Vies Junius 18-kán. 49 gának elegendő tapasztalást szerzett, mellyet vezérül követvén, biztosan állíthatja, hogy mind azon előtte széllé érdemes követek hibás véleményben vannak, a’ kik azt állítják, hogy a’ szabad Királyi városok a1 Királyi Kamarától politikai dolgokban is függésben állanak, mert ugyan az ő tapasztalása ellenkezőről győzi meg. Ezen meggyőződés pediglen azon sok bajbél, melly ő neki többféle Vármegyénél volt tisztsége sorában, a’ sok repositiok, violentiák, inquisitiok, in- et prohibitiok, adnionitiok, readmonitiok, és szünet nélküli protestatiok, mellyek a’ szabad Kir. városok és Kir. Kamara között viszont felváltva léteznek, és a’jegyzőkönyveiknek egy jé részét betöltik, méltán és biztosan következteti, hogy azon theoriában állított függés praxisban nem létez; — mert ha az ugyan feuállana, miután minden függés, mindenben viszont engedelmeségen alapul, — ezen örökös súrlódás és ellenkezés, már a’ Királyi városok, már ismét a’ Királyi Kamara felperessége alatt, melly jogaira nézve nem egymástul valé függést, mint inkább egyenlőséget tanúsít, nem létezhetne. De még a’ kerületi ülésekben előhozott Királyi Commissariusoktél valé függést sem ösméri nagyobbnál, mint csak hogy a’ Királyi Commissariusok városi Tanácsnak restauratoria alkalmatossággal candidatiot tehetnek, melly alkalommal ha észreveszik a’ városi polgárok, hogy a’ Királyi Commissarius egy vagy más tagot különösen elmozdítani kivan, akkor jaj annak a’tagnak, mert gyakrabbau már szemláté tanúja vala, hogy a’ restauráié választott polgárság az ollyan tagokra éppen azért, mivel a’ Királyi Commissarius őket hivatalba tétetni kívánta, nem voksoltak, és igy készek valának, a’ kijelelt tagokból a’ legalkalmatlanabbat inkább megválasztani, és úgy a’ tanácsaikat megrontani, mint sem hogy az alkalmatos tagot, kit a’ Királyi Commissarius pártfogás alá vett választották volna; következendőképen ő a’ Királyi városok Királyi Kamarától valé függését, csak in oeconomicis, úgymint a’ Vármegyéknek szinte ezekben a’ N. M. Helytartó Tanácstól áll, ösmervén: küldői jóváhagyása reménye alatt kívánja, hogy a’ szabad Királyi városok, orrszággyülési helyheztetésekre nézve, törvényes jogaikban inegállapitassanak, és Censorokat is kapjanak. Gömör Vármegye Követe (Szentiványi Károly): Mármost vérző szívvel elmondhatják a’ Kendek: hogy nincs az a’jogunk, melly a’ legközelébb elmúlt évek gyászos viharai közt a’ Nemzet szabadságait mindég szorosabb korlátok közé szoritani kívánó Kormány által (melly a’ Fejedelem Személyével nem egy) meg ne sértetett volna, egy volt még a’ szabad választási jog, melly eddig meg nem támadtatott, most már az is bántva, és pedig igen érzékenyül bántva vau, mert Gróf Ráday Gedeon törvényesen választott követ, az ellene indított bélyegező per ürügye alatt követségei hivatalától törvéuytlenül elinozdítatott. Magának a’ pernek indítása is törvénytelen, mert tette a’ büntetés súllyá alá nem tartozik, mert az ellene felhívott törvények, ez esetre alkalmaztathatok egy áltáljában nem lévén, küldői a’ pert is, mint ártatlan ellen indítottat, a’ maga idejében bővebben előadandó okoknál fogva megszüntetni kívánják, és igy az elmozdító Parancs, Megyéje részéről sérelmes, mert ártatlant büntet, sérelmes mert az Izenetben felhívott, és a’Királyi Hitlevélbe is beiktatott törvények ellenére kihalgatlanul büntet; sérelmes, mert a’ szabad választási jogot sérti; sérelmes, mert a’ Kendek Táblájának belső elreudelkezési jogát sérti. —De következéseiben is rémitő; mert valamint Gróf Ráday Gedeonnak perbe fogattatása első lépés volt egy nagyobb törvénytelenségnek elkövetésére, úgy a’ Kormány ha sérelem orvoslását lelkesen nem fogják fel a' Rendek, itt sem fog megállapodni. Most azt parancsolják, hogy kit ne válasszunk, későbben azt fogják parancsolni hogy kit válasszunk; utollyára azt fogják parancsolni, hogy senkit se válasszunk. — Mi constitutionalis életünk végső pontjához közelgetünk, és elváló ponton kezdünk állani, mellyen vagy a’ maradék áldását érdemelhetjük, vagy átkát huzhatjunk magunkra, a’ szerint a’ mint a’ fenyegető veszedelmet, vagy eltávoztatjuk, vagy legszebb jogainkat végképen eltemetni engedjük. — A’ sérelem orvoslására nézve két út nyílik előttünk; ez a’ felterjesztési jog, és nem cselekvési erő (vis inertiae), és mind a’ kettőhöz ragaszkodik a’ szólló, és a’ felterjesztésre, a’ sérelem orvoslásáig pedig minden tanácskozások megszüntetésére szavaz, úgy belső meggyőződésénél fogva, mint lelkes küldőinek a’ tegnapi nap hajnalnak hasadtával vett világos utasításoknál fogva. Azt mondja Krassó érdemes követe, hogy a’ hármos törvénykönyv 1-ső részének kileuczedik czimje a’ felírásból maradjon ki, mert ez csak arra az esetre alkalmazható, midőn valakinek jogai kihalgatattlanul sértve vannak, az elmozdító Parancs által pedig nem Gróf Ráday Gedeonnak, hanem a’ haza és vármegye jogai vannak sértve, erre a’ szólló követ azt mondja, hogy a’ felhívott törvénynek meg kell maradni, mert Gróf Ráday Gedeon kővetnek elválasztatván az Országgyűlésének helyére feljönni kötelesége volt, minden köteleségnek correlatuma a’jog, úgy hogy a’ minek tellyesitése köteleség, annak tellyesitéséhez jog is van, Gróf Ráday Gedeon pedig kötelesége tellyesitésében hátráltatván, legigazságosabb jogában kihalgatatlanul sértetett, s’ éppen ez az, mit a’ felhívott törvény tilt, annak tehát meg kell maradni. — Azt is hallotta a’ szólló, hogy a’ Nemzetnek nincsen joga az országgyűlési tanácskozásokat felfüggeszteni, vagy is a’ Nemzetnek nincsen nem cselekvési joga. — O a’ nem cselekvési jogot egyenesen az 1222dik észt. alkotott Ildik András arany bullájának ellentálhatási zára-Jegyző Könyv I Darab. .
