1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
;iO I -k ából következtette a’ Nemzetnek az arany bulla záradéka szerint a’törvénytelen parancsolatok edleTbüntetlenül erőszakkal kikelni szabad volt, ezen jog az 1687-dik észt. 4dik T. Czik. által eltöröltetett, ’s azt mondja a’ széllé helyesen töröltetett el, mert az ellentálhatási jog anarchiára vezető, ennél pedig egy országot nagyobb szerencsétlenség nem érheti, de éppen akkor, midőn az ellentálhatási jog megszüntetett, származott a’ nem cselekvési jog, úgy hogy azon törvényen is, melly áltál az ellentálhatási jus eltöröltetett, alapul a’ nem cselekvési erő; egyhez rakaszkodva a’ szőnyegre került sérelem nem orvoslásáig a’ vis inertiae-vel élni kívánván, az országgyűlési tanácskozásokat megszüntetni kívánná. — Mi »’ Királyi városok voksait illeti e’ tárgyban világos utasítása lévén, megegyez abba, hogy egy Biztosság küldessen ki, melly a’ szabad Királyi városoknak a’ kamarátéli függetlenségét ’s belső coordinatiojoknak tervét munkálja ki, mi is megtörténvén nem fogja ellenzeni? hogy »’ Királyi városok voksai, a’ Megyék voksaihoz igazságos propositioban állapitassanak meg. — Midőn felállott szándéka volt a’ szállónak azt eszközleni, hogy ne a’ M. Kir. Személynek Űr által tanácskozás alá kitűzött, hanem a’kerületi ülésekben elkészült Pesti sérelem vétessen tanácskozás alá, ezen kívánsága czélt érvén, csak Írva Megye Követének Csongrád érdemes Követe ellen tett azon kijelentésére, hogy Csongrád Megye Követe elnökösködölt, kívánta azt felelni: hogy írva Megye követének eszméji nem tiszták, mert Csongrád Megye érdemes követe előterjesztésében a’ haza jogait és szabadságait védette, és igen lelkesen védelmezte, e’ pedig nem elnökösködés, ha azonban Hazánk szabadságainak védelme elnökösködés, akkor hiszi hogy írva követét az elnökség vágyával senki se fogja terhelni. Az Előlülő GömörVgyei Követnek megjegyzi: hogy az Elnökséget e’ helyen ő tartja fen, ’s ha éppen szükségesnek látta volna írva Vgyei követnek előadására válaszolni, erre ő maga részéről is megfelelt volna. Kassa városa Követe (Haske Sándor): Nem akarta ugyan azon kérdésnek fejtegetésébe magát ez úttal béereszteni, vallyon a’ kerületi ülések valami diplomaticai erővel bírjanak e’ vagy sem? erről ugyan sokat széllani lehetne, de mind ezt arra a’ tárgyra nézve, mellyet a’ Karoknak és Rendeknek előladní szándékozik, szükségtelennek és ide nem tartozóidénak lenni vélte. — Mert miképen bizonyos az, hogy a’ kerületi ülésekből az ottan tartatott tanácskozások következésében külömbféle Irományok, úgymint izenetek, felirási és Törvény javallatok, a’ Karok és Rendek nevükben bevett szokás szerint az országos Ülésekben hozattatnak be, kétség kívüli és természetes következtetési! dolognak tartotta lenni azt, hogy mind azon tárgyakba és irományokba, mellyek a’ kerületi Ülésekben fordulnak elő, és onnan az országos Ülésekbe hozattatnak be, az Ország mind azon Rendei, kiknek nevükben azok terjesztetnek elő, egyforma részt és befolyást vegyenek, de fájdalom! éppen ellenkezőt a’ szolidnak tapasztalnia kelletik, — mert midőn a’ Karok és Rendek első kerületi Ülésükben a’Jegyzőkről és Censorokrul rendelkeztek, és azokat csupán csak a’ harmadik Rend képviselőiből választották, ámbár az iránt a’ szabad királyi városok részéről ugyanazon első kerületi Ülésbe egy indítvány tétetett, annak mindazonáltal elmellőzésével, ezen első tett és lépés által már a' negyedik országos Rend azon részvételtől és befolyástól, melly őtet sarkalatos Törvények értelminél fogva illeti, egészen kizárottatott. — Nem akarja ugyan a’ széllé követ azon okokat előhozni, mellyek szükségessé teszik azt, hogy a’ szabad királyi városok is mint a’jegy - zőségben, mint pedig a’ censorságban is részesitessenek, ezen okok már tegnapi napon bővebben ki voltak merítve, de azokon felől a' censura iránti, nevezetesen abba a’ sz. kir. városok részéről befolyási és úgy szólván ellenőrségi szükséget igazolja meg az utolsó Országgyűlési azon szomorú tapasztalás, melly szerint több városok és a’ széllé követ által is tett többféle előadások, nem úgy amint azok történtek, hanem éppen ellenkezőleg mentek bé a’Napiéba, azon okoknak előhordásá^al tehát felhagyván, csak abba foglalta küldői részéről törvényes kérését és kívánságát a’ széllé, * Kaiok és Rendek előlegesen azon országos végzést tenni méltéztassanak, hogy a’ szabad Királyi városokból is mind kerületi Jegyzők, mind pedig napié Censorok választassanak. — Bizik a szollo követ a Karok és Rendek igazság szeretetekbe, hogy ezen közkivánság viszhangra találand, valamint abba is, hogy Zala Vgye követjének tegnapi indítványa a’ szabad Királyi városok iránt küldendő választmányra nézve a’ Karok és Rendek pártolását megnyerendő — Ezen indít\án} megegvezá széllé utasításának azon általjános elveivel, mellyek szerint mindazon törvényes mot és eszköz használatára Küldői által felhatalmaztatott, melly által a’ 4dik országos Rend alkotinán}os és saikalatos jogai törvényes gyakorlata ellen támadt és ellen gördített tettbéli önkényes a a a yokat és azoknak kntfejeiket, mellyekből erednek czélszerüen elhárítani és megszüntetni lehetne, azon válaszmányba pedig éppen azon módot és eszközt találja, melly azon óiéinak elérésére eg íztossabb és legrövidebb utón vezetne. — A’ mi pedig azon kérdést illeti, kellessék e’ min ene e ott a árok előadásokat felvenni? a’ széllé követ küldőinek azon becses bizodalmokkái lei leven ruhazva, melly szerint azon tárgyakra nézve, mellyckre különös és határozott utasítással ÍV. Örs zngos Ütés. — Junius 18-kán.
