1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
Szerem Vármegye Követe (Poszavetz 'Sigmond). Megegyez az Előlülő kívánságába mind arra, hogy a’ Királyi Előadások vétessenek fel, mind pedig arra , hogy a’ kerületi Izenet vége ha,rvatassék ki, — a’ Kir. városokra nézve megegyez, hogy Jegyzőt és napló Bírálót magok közül választhassanak, Zalának a’ választmányra nézve tett indítványát azonban nem pártolja, minthogy e’ részben már 1791 és 1827 országos Köldötségnek javallatai fenállanak, ha tehát segíteni szükséges részéről megegyez abba is, hogy per excerpta vétessék fel a’ városok elrendezése. Zólyom Vármegye Követe (Beniczky Ágoston): — Sorozat, Izenet és szabad Királyi városok ügye tanácskozások tárgya lévén, ezek eránt küldői részint világos utasításuk értelme, ennek hijányával pedig, annak szelleme szerint magát kinyilatkoztatni kívánja. Igen tiszteli a’ Méltóságos Personalis magos tisztje állásánál fogva, már ismételve is mondott előadását, mi szerint a’ kegyelmes Királyi Előadásokat törvény értelme szerint, mindenek előtt tanácskozás alá vétetni kívánja, de a’ követnek hatása utasítások határai közé szorítva lévén, ennek következésében Ö Méltósága által kijelentett kívánsága tellyesitésében meg nem egyezhet, és minthogy Ulászló Király 1659 észt. 1-ső Czikk. iktatott Diplomája 2dik pontjának, és 1715: Ildik T. Czikkely értelme szerint, a’ Nemzet sérelmeinek orvoslására az Országgyűlések mint legfontosabb módok szolgálnának, az 179ödik esztendei 13dik T. Czikkely által pedig az országos Rendek sérelmei minden Országgyűlésén valósággal, ’s múlhatatlanul megszüntetni világosan rendeltetnének; azonban az utolsó Országgyűlésén előfordult több sérelmek orvosatlanok maradtak, ugyan azért, hogy a’ Nemzet köz sérelmének eligazítása egyik Országgyűléséről a’ másikra ne hallgathassák, küldői nyilványos meghagyása következésében kívánja, hogy azon sérelmek leginkább, mellyek múlt Országgyűlésen gyógyító írt nem nyerhetenek, e’jelen Országgyűlésen vétessenek, ’s O Felsége kegyelmes színe eleibe orvoslás végett terjesztessenek fel. ’S mivel ezen előleges sérelmek egymástól különböznek, küldői azt is mi sorba és rendbe adatassanak elő megállapították, miszerint a’ szóllás szabadsági tárgyat elsőnek felvétetni rendelék. — A’ tanácskozás alatt lévő Pesti eset iránt néki semmi utasítása eddig nem léven, — miután aztat a’ többség országos sérelemnek lenni tartja, — ez eránt való nyilatkozását az anya utasitása szelleméhez alkalmaztatni tartozván, kívánja, hogy ezen sérelem a’ szóllás szabadsággal egybe olvadva lévén, ezzel egyszerre Ő Felsége eleibe, az Izenetben lévő fel nem terjesztési záradékok nélkül terjesztessen fel. — De miután világos utasitása következtében néki még az előleges sérelmek előtt a’ Diaeta coordinatioját indítványba hozni, és annak felvételét sürgetni kelletik, tellyesíti ezen kötelessége részét, midőn utasitása írott szavaival él: hogy miután legújabb időkben tartott Országgyűlések, élő, de sajnos például szolgálnak, hogy az országgyűlési tanácskozások, két Tábla közé gyakran betört huzamos kerengő súrlódások örvényébe sodorva tovább előre nem haladhatának, és uémelly nagy érdekű tárgyak hosszú több hónapokig tartó viták, és váltott számos Üzenetek után csak nagy nehezen felséges kegyelmes Királyi színe eleibe juthatnak, más tárgyak ismét a’ két Tábla viszonyos ellenzései miatt O Felsége eleibe éppen fel nem mehetének, — miért is törvényhozási Testület hosszú viták által kifárodva, azokat jövendő, de bizonytalan időre felfüggeszteni kénszerítetvén, az imigy töltött drága időt, — nem annyira a’ Nemzet polgári alkotmányába becsúszott hibák javítására, — nem annak a’jelenkor kiváuataihoz alkalmasztatására, — nem a’ nemzeti jogokban esett sérelmek orvoslására, — ’s köz kivánatinak betöltésére, hanem nagyobb részint csak a’nemzeti jogoknak’s elveknek elméleti feltartására fordítatott légyen: ez okért Zólyom Megye Rendei, mély aggodalomtul elfogulva, hogy ha efféle súrlódások és ellenzések mezeje, ezentúl is tárva hagyatik, a’ Nemzet legédesebb reményei és törvényes kivánatai, mellyeknek tellyesitését e’ jelen Országgyűléstől méltán és biztosan várhatnak; ismét felfüggesztetnek, avagy éppen félre tétetni fognak; ugyan azért Küldői felette szükségesnek találták, a’ törvényhozói Testületet legszentebb hatása felelésére mindenek előtt alkalmatosaidba tétetni. Mivel pedig e’ mostani Országgyűlésnek állomása mellett méltán lehet tartani attól, hogy talán a' legérdekesebb tárgyak eránt tanácskozások, egy vagy más Táblának végtelen ellenzései miatt hosszú és bizonytalan időre felakadhatának, sőt a’ kegyelmes Királyi Előadásokra néz\e is megtörténhet, hogy a’ két Tábla véleményeiben meg nem fog egyezni, ’s igy a’Felséges Királyhoz fel sem mehetne, — ezen okok és nézeteknél fogva tehát küldői különös meghagyásuk következésében mindenek előtt az Országgyűlésnek elrendelését tárgyazó munkálatot felvétetni ’s elintéztetni javallja. Mert a’ törvényhozó Testületet lényeges alapnak tartja azon jobblét és boldogságnak lakásul emelendő épületjének, mellyre hasztalanul készítetik a’ fedél, míg az alap oszlopjai kölcsönös viszonyok láncz szemeivel egybe fűzve és megerősítve nincsenek. — A’ mi pedig a’ tanácskozás alatt lévő szabad Királyi városok ügyét illeti, ez eránt utasitása nem lévén, ne hogy Megvéjevoks nélkül maradjon, őn meggyőződését követi, midőn küldői javáhagyása reménye mellett szol. liogv ó éppen olly Vármegyének követe, mellynek kebelében 5 szabad Királyi városok között, még két bánya-város létez, itt szolgalatja hosszú ideje alatt, a’ városok belső állományokról ma^ IV. Országos Ülés. — Junius 18-kán.
