1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
IV. Ihszdyus Ülés. — Junius 18-kdn. 47 »adott elv, midőn az első értelembe azt a’ követkézéit igazolja, hogy bár ki ollyan is, ki valósággal bélyegző tett végett per alatt van, de még elitélve nincsen, e’ teremben mint követ helyt foglalhatna: a’ második értelemben meg nem szünteti többek által kijelentett ezen aggodalmat, hogy a’ Kormánynak perbe idézések által, tágos út nyitatnék, akár kit a’ követi tiszttől megakadályozni. A’ szolló ugyan meg vagyon győződve, hogy egy Vármegye sem fog illy választást tenni, és ezt nem hinné hántásnak tartani; de meg van győződve arról is, hogy a’ Kormány illy lépést nem tehet. Meg van győződve, hogy a’ szóban lévő sérelmes eltiltást is legjobb ’s legtisztább szándékból tette, hogy pedig Gróf Rádayt, midőn ellene az actiot rendelte, a’ követségnek elvállalásában gátolni szándéka nem volt, annál erősebben hiszi a’ szólló, minél világosabb az, hogy akkor csak nem is sejdithette, hogy Pest Vármegyének éppen Gróf Rádayra essen választása. De mind ezek csak az orvoslási legkimélőbb módoknak választására intenek, a’ gondos előre vigyázattal leendő czélszerü rendelések, és az orvoslás szorgalmazásának szükségét legkevésbé sem kissebbítik. __ Mondá a’ szólló, hogy itt megállana, mert ö Pest Vármegyének választási jogában és Gróf Ráday Gedeonnak, a’ 1: 9-dik ellen történt sértéseit nem vitatná, mivel ezeket olly lényegeseknek, mint az izenetben előterjesztve vaunak, nem tartja azért, mivel véleménye szerint az 1-ső 9-ika’ születési és személyes jogokról, és mindeniknek őn tulajdonáról szól; a’ követségi jogok pedig csak üdéig tartók és viszonosok, mert megkívánhatja ezen Tábla, mellynek a’ választott követ tagjává lészen: hogy ez a’ Tábla diszes állásának megfeleljen, és igy az olly követet, ki ennek meg nem felel, ha bár az alapul szolgáló tettre nézve bírói ítéletet nem nyert is, a’ mondott Tábla mint Forum verificationis a’ helyfoglalásiul eltilthatja, a’ nélkül hogy a’ lmae 9ust megsértené. Ide járul az is, hogy ha a’ verificationak ezen hatósága nem lenne, a’ fentebb károsnak kimutatott elv, egész kiterjedésében állana, és ezen Tábla mindeniket, ha egyszer megválasztatott, bár legyen az akármi bélyegző tett miatt pór alatt, mint tagját elfogadni és elesmérni köteles lenne, mit bizonyára senki, ki ezen Tábla fényes állását és moralis méltóságát méltánylani tudja, elismerni nem fog. Ha az Rádayra nézve áll, a’ mint állani kell, akkor áll Pest Vgyének sértett választási jogára nézve is, mert ez is viszonyos lévén, tartozik ezen Tábla jogainak megfelelni. E’ tekintetben tehát a’ szólló véleménye szerint legfelyebb az iránt lehet szót emelni, hogy Pest Vgyének és Rádayuak eltiltása incompetens bírótól jött, és hogy ez külömbeu is meg nem állhatna, de ez már e’ felhordottakban foglalva lévén a’ szólló kívánná a’ sérelemnek e’ két oldaloknál való vitatását kihagyatatni. — Már most arról lévén a’ szó: váljon az igy álló Pesti sérelemnek orvoslását a’ Királyi kegyelmes Előadások tárgyaltatása előtt kellessék e’ szorgalmazni? erre nézve a’ szólló kijelenti, mikép küldői látván, hogy a’ Király és Haza közötti olly kívánatos bizodalom megrázkódtatva légyen, és annak megerősítését a’ legsürgösb szükségnek esinervén, bizodalmát bizodalommal, készséget készséggel és törvényhez szoros ragaszkodással, törvény szoros megtartását előidézni kívánván — ohatják a’ Királyi Előadásokat mindenek előtt felvétetni, kívánja tehát a’ szólló ezeknek mindenek előtti felvételét, és ebben a’ Pesti sérelem, minthogy az a’ Tábla kiegészítését olly lényegesen, hogy a’ munkálkodások nem folytathatnának nem sérti; gátot nem vehetne. — Azonban látván a’ szolló, hogy a’ Pesti közbejött sérelem kíván legalább némú megnyugtatást, és küldőiről meg lévén győződve, hogy valamint a' Király és Haza közti bizodalmát örökre megerősíteni ohatják: úgy más részről miiulent meg tenni kívánnak, mi a’ Haza megnyugtatására vezethet. A’ szólló e’ két tárgynak junctim leendő felvétetését és felterjesztését pártolja. — Javallja ezt a’ bizodalom eszméjének gyönyörű fejtegetése közben Nemes Zala Vármegye nagy érdemíi Követje által felállított azon igazság, hogy hol bizodalom helyre állitásárul van szó, a’ gyöngébbre a’ félelem gyanúja háromoljon, az erősnek kelletik tenni az első lépést. Már a’ Felség mint erősebbnek állított megtevé az első lépést, mikor bizodalmosan felszólított minket, kogy mind régi, mind pedig időközben támadt sérelmeinket terjeszszük fel, és azok orvoslása felett biztosított. Most tehát a’ gyöngébben a’ sor közeledni. — Javallja azt a’ külső és belső bátorság szükségei erant közbe vetett okoskodás tekintete, mert elismerve, hogy a belső bátorság feletti megnyugtatás sürgetősb amannál. Innen csak akkor tudná a’ szólló azt a’ következést húzni, hogy előbb a’ belsőről tétessék gondoskodás, ha mind a’ két tárgyra nézve ugyan egy rész által tétetne az initiativa, és ugyan egytől függne az ultimatum, de itt hol a’ külső bátorság fentartására a’ Király a’ Hazától vár segítségei, a’ belső bátorságra nézve pedig a’ Haza a’ Királytól kíván czélszerü törvényeket: úgy hiszi a’ szólló, a’ kettőnek útban kelletik mindég találkoznia, és azért a’ junctimot tartja e’ körülményekben legjavallatosbnak. — A’ mi illeti az izenetnek azon záradékát: hogy míg a’ Pesti sérelem orvosolva nem lészen, semmi némü tárgyban féltéijesztes ne tétessék; ezt kihagyatni kívánja a’ szólló, mert mint ezközt a’ czélra tekintve, nem tartja alkotmányosnak, mivel az alkotmányok természetéből nem folyik, nem törvényesnek, mert törvényben nem gyökérül, néni javallatosnak akkor, midőn a’ Kormány résréről a’ sérelmek orvoslására nézve készség nyilatkozik. 12
