1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 1. országos ülés

/. Országos Vies. — Junius5'kén. kiváltságokkal, eros, boldog néppel dó# egész kerületek, hasonló szabadságokkal felruházott egyes népes községek; — Európa legvitézebb seregei közzé számlált számos Ezredek; vég. helyeinket, ’» határinkat védő számtalan vitéz katonai népesség; — az egész országban, külö­nösen az ellenség dühének leginkább kitett, az előtt viz, ’s pusztaság lepte, már most boldog termékeny alföldön, hazánk, sőt a’ monarchia’ ezen élóskamaráján megtelepedett szorgalmas virágzó gyarmatok, — és a’ többi szinte számos, hasznos, csendes, már a’jövendő boldogság­nak törvényesen biztosított eloeszközeivel biró földmivelói köznép, mint megmeg annyi fele­­levenült, vagy ujant származott szüleményei egy rövid század lefolyténak, alig, ha ki nem áll­ják az öszve hasonlítást az ú, vagy új világ bármelly hajlatával. És a’ mi még ezen anyagi javakat felülmúlja, fenállanak, és még bővebben kifejlődtek a' nemzeti boldogság’ állandóságának garantziáji: — Fejedelmünknek, és az egész felséges uralkodó Háznak világszerte elismért törvényessége, lelkiesméretes vallásossága, ’s igazság szeretete; — a’törvényhozó testnek folyvásti hatósága, melly szorgosan felügyel az ősi alkot­mány fentartására, erősen felemeli, ha szükség lenne, szavát annak megsértése ellen, __ sdót, segedelmeket egyedül ajánl, és ha a’ nép életének haladó kifejlődése új törvényeket kíván, azokat minden környülményeknek szorgos megfontolása mellett, a’ fenálló rendszerrel öszve­­hangzólag életbe hozza; — folyvásti virágzásban díszük az alkotmányunkkal egy idejű vár­megyei, és más helybeli hatósági municipalis rendszer, — eddig ezen kiterjedésben kívánt, de be nem töltött feladata Európa legműveltebb nemzeteinek, melly a’ köz érzetet ébren tartva, a’ helybeli szükségeket öntapasztalásból átlátva, legbiztosabb ellenorje a’ tiszti köte­lesség teljesítésének, és legczélirányosabb eszköze a’ helybeli az egészre jótékonyan kiható boldogság előmozdításának. De még mindezekkel nincs betöltve lehető nemzeti boldogságunknak mértéke— Magyarország egy még szebb, boldogabb jövendő küszöbén áll. Ha az időnek valódi jelenségei fel fogódnak, azoknak kifejlődése bár melly oldalról nem akadályoztatik, a’ nemzetnek boldogsága újra bővített mérték­ben rövid időn hosszú időkre kiterjesztethetik; merta’ nép létének előbb említett, sérthetetlenűl meglévő elemein kívül, az idő bővebben kifejtette az emberiség szellemét, és az értelmi, ’s anyagi jobblétnek vágyát, és mintha minden öszve kívánna hangzani, egy virító jövendő elővarázsolá­­sára új, a’ kereskedői üszveküttetéseket eddig nem is sejdített módon clősegítő inechanikai talál­mányok az Országnak ezen tekintetben is, természetes fekvésénél fogva, még nagyobb fontossá­got adának. — Magyarország, melly a’ hozzá tartozandó tartományokkal kiterjedésére, — a’ ter­mészet minden adományait külömbféle bővségben tenyésztő és még sokkal nagyobb kimiivelte­­tést elfogadható földjére, erős, értelmes, vitéz, és társasági túlságos kipallérozódás által sem testi, sem lelkikép meg nem gyengült, és éppen azért egy valódi czélerányos kimüveltetésre képes né­pességére nézve az Austriai Monarchiának eddig is eggyik legnevezetesebb alkotó részét teszi, ez úttal annál nagyobb figyelmet érdemel, midőn a’ szomszéd napkelet, főkép kereskedői szem­pontból európai sőt világi tekintetet látszatik vonni magára,— midőn a’ világ kereskedésének régi útja a’közlekedésnek hatalmas, ez elemi akadályokat legyőző eszközeivel nyílni kezd. Ma­gyarország geográfiái fekvése szerint, ezen nevezetes útvonal mellett feküdve, Európának első folyója állal keresztülvágva, az adriai ’s fekete tenger, és a’ balkán között kiterjedett dunai völgyben lakó nemzetekkel, a’természeti fekvés, s ennél fogva a’ kereskedési viszonyok, ’s ér­dekek egyenlőségének erős kapcsa által öszveköttetve, a’gondviselés által szinte arra látszatik lenni rendeltetve, hogy mint valaha széltől álva, véd fala volt Európának, és az egész kereszsény­­ségnek a’napkeleti ellenséges hatalom ellen, úgy majd az európai müvsltetésnekf, csinosodásnak, és polgárosodásnak magvait és jótéteményeit hintvén el, napkeletnek nemzetei között az emberi­ségnek legszebb diadalmával törülje el Várnának ’s Mohácsnak emlékezetét. Nem lehet ezek sze­rint kétséges e’ jelen időszakban feladása a’ Status azon hatalmainak, kikre a’ közjó egy vagy más oldalról hízva van; a’ fennálló alkotmányos rendszernek fentartása az, és bölcs használata mellett az említett értelmi és anyagi kimiveltetésre törekedő hajlandóságnak, törvényes haladás az egésznek javára. Ezek az időnek időszerinti szükségei és kivánatai. A’ nép kész ennek elfogadá­sára, ha a’ külömbféle elágazott erő egy feltett czélra egyesül, egy biztos és csendes csatorná­ban húzódik Öszve, Hogy e’ részben a’ nemzetnek, a’ végrehajtó hatalommal alkotmányosan meg­bízott, Királyához tellyes bizodalommal lenni; — bogy a’ Fejedelemnek ezen hasznos előlialadást vezetni kelletik, az a’ dolog természetéből következik. — De egy alkotmányos országban, kivált olly kiterjedett municipalis intézetekkel mint a’ mieink, ellátottban nehezebb e’ részben akar a törvényhozás, akár a’ kormányzat útján a’ Fejedelemnek feladása, mint egy átalyános Monarchia­­ban, hol a’ kormány a’ nemzetnek, mint egy engedékeny anyagnak tetszése szerint formákat ád; az alkotmányos Nemzet ellenben visszahat a’ Fejedelemre, és valamint egy részről éppen ezen visszahatás, ’s ez által a’ Statusban létező minden erőnek öszvehangzó kifejlődése, a’ történet, és 1 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom