1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 57. országos ülés
3b* ■szerencséje vagyon, és igya’ többségnek hódolni tartozik, kedves Polgártársai nevében, Libeth Bán a Városa részéről az 1608dik évi Koronázás utánni lső Czikkely, ’s abban hivatkozásképen megemlített Ulászló 7dik törvényének 3dik Cikkelyében gyökerezett jogoknál fogva oda nyilatkoztatja magát, hogy országgyűlési követségi díszes Küldöttséggel ékesítve benne helyzeti bizalomnak megfelelni, és igy Küldőinek feszült várakozással óhajtott békét ’s egyenlőségét tettlegesen visszahozni akarván, jelen Izenetet az 1617dik évi 5dik és 179% 26dik czikkelyuek értelmében egész kiterjedésében pártolja. Horvátországi Követ (Busán Hermann): Bereghi Követnek féléiétől megjegyzi: hogy Követ társa az evangelica vallás ellen éppen semmit sem szólván, hanemcsak a’ fenálló törvényekre hivatkozván. e’ tekintetből a’ Bereghi Követnek az evangelica vallásnak, ’s az azt követőknek jelesé«-eik feletti nyilatkozásán feleslegesnek tartja. Egyébiránt kérdést nem szenved, hogy mind addig mig az 1715: 12üdik és 1790: 58dik czikkely a’ törvénykönyvben fenfognak állani, mind addig a’ magyar törvényhozás Horvátország municipalis jussainak változtatásában befolyást nem gyakorolhat. minthogy azok kirekesztőleg’a’hozzácsatolt országok Közgyűlésének tárgyai — továbbá számtalan törvények és koronáztatási Diplomák, mellyek között ajjj^st dicsőségesen uralkodó Y. Ferdinand koronás Fejedelemnek kiadott Hitlevele is mutatja, hogy Magyarországhoz csatolt részeknek nevezete alatt, mindenkor Dalmát-, Horvát- és Tóto#szágok értetődnek; Magyarország alávetett részeknek neveztettek pedig, Bosnia, Servia, Bulgaria, Valachia és Moldva országok, mellyek hogy a’ szent koronával valaha ismét egyesüljenek az egek adják! kivánja. Posegai Követ (Farkas Sándor) hasonlóan az eddigi törvény rendelkezését kivánja fentartatni. — Tornai Követ (Gedeon Lajos): A’ személyes szabadságnak egyik fő-ágazatját teszi a’ lelkiesméret meggyőződésének a’ vallás dolgában követhetése és gyakorolhatásának szabadsága, — ennek tehát a’ Haza törvényeinek egyforma oltalma alatt lévő evangelicus atyánkfiaira nézve kivívását, a’ szállónak Küldői mennyire óhajtották, világosan kitetszik abból, hogy a’vallásbeli sérelmeket az előleges sérelmekkel egybe kívánták kapcsolni, és akkép ő Felsége eleibe terjeszteni, miután tehát a’ Tettes RR. a’ vallás dolgát már most egész buzgósággal felfogták, és a’ szólló e’ tárgyban Küldői részéről a’ kerületi Ülésekben nyilatkozott, jelenleg nem is szóllana, ha csak Horvátország Követei által ollyanok elő nem terjesztettek volna, mellyek Küldői nézeteivel tellyességgel meg nem egyeznek, ugyan is a’ Horvátország Követei az 179% esztendőbeli 26dik t. czikkelynek Ildik szakaszát ezentúl is a’ maga erejében fentartatni kívánják —- azonban figyelinetessé teszi őket, hogy a’ Haza terheit, mellyuek részét Horvátország is teszi, nem csak egyedül a’ Catholicusok viszik, — a’ Haza oltalmát, mellyre a’ nevezett Ország is sz. László Királynak idejétől számot tart, nem csak a’ Catholicusok tellyesítik, ha tehát az Evangelicus atyánkfiái és polgártársaink a’ köz terhet a’ Catholicusokkal egyformán viselni kötelesek, a’ méltányossággal és a’ 19ik század szellemeivel meg nem egyez, hogy ők a’ Haza jótéteményeiből kirekesztessenek, annál fogva a’ szólló a’ nevezett Követeket arra kérte, hogy Küldőiket olly utasítás adására bírni igyekezzenek, melly szerént Verőcze Megyével kezet fogva, a’ kérdésben forgó Ildik szakasznak a’ törvénykönyvből leendő kitörlését magok részükről is kívánhassák. Bereghi Követ (Pogáng József): Előrebocsátváu azt, hogyannak valljon az evangelicus vallás eránt tett kijelentése fölösleges volt légyen, vagy sem, megbirálását Horvátországi Követre bizni nem fogja. — Többiben Horvátország Követének azon állítására, hogy Követ társa a’ vallást szóval sem említette, hanem csak a’ fenálló törvényekre hivatkozott legyen, azt válaszolja, hogy noha Követ társa a’ vallást szóval nem is említette légyen, az azonban előadásából nyilván értetődött, mert nyilatkozásában olly törvényekre hivatkozott, mellyeknél fogva az evangelicusok Horvátországból kizáratnak, és így szükséges volt említeni, hogy miután az evangelicus vallás mind erkölcsi, mind polgári tekintetben jó és czélravezető, nem legyeu ok arra, hogy a’ Követtársa által felhozott törvények ne változtassanak. — Mi továbbá Horvátországi Követnek a’ felett előadását, mellyek voltának Magyarországnak subjecta tartományai, — illeti, ha el akarná is, noha ez a’ szólló előtt még tisztában nincsen, az általa mondottakat hinni, kijelenti mégis, hogy ő nem azt mondotta légyen, hogy Horvátország Magyarországnak subjecta tartománya, hanem csak az 1723: 86dik t. czikk. szavait mondotta, hol mondatik „regna adnexa sint Sacrae Regni Hungáriáé Coronae subjecta, v égre pedig azon nyilatkozására, hogy még törvénykönyveinkben a’ Horvátországi Követek által felhozott törvények fenállauak, addig a Magyarországi törvényhozásnak Horvátország belső dolgaiban befolyása nem lehet, feleli: hogy Magyarországi törvényhozásnak igenis hatalmában álljon a Hói vátországi Követek által felhívott törvényeket is változtatni, ’s ezenjusát a' Magyarországi törvényhozásnak kétségbe venni nem lehet. Veszprémi Káptalan Követe (Bezeredg Miklós): Számos észrevételeit a’ felolvasott izenetre e me őzvén, egyedül csak a’ viszont szóra kivánja megjegyezni, hogy valamint Trenchin Követe XLVJJ. Országos Ülés. — November 11-kén 1839.
