1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 57. országos ülés

LY 11. Ors toy o* Ülés.

— A or ember / /-kén 1839.

361

a’ mik a’ mult országgyűlési vallásbeli sérelmek szerkezletésén (11I indítványoztatnak, járulni nem szándékozik; — ugyan azért nem fogadhatja el azon javaslatát Csougrád Megye Követének, hogy az 1791dik észt. 26dik t.-czikk. szerkeztetése változtatást szenvedjen, — úgy ellentétképen megjegyzi arra, a’ mit Csougrád Megye Követe az 1791. észt. 26dik t.-czikkelyből kiolvasott, hogy a’ római egyházi Clerus ellenmondásai örökre el nem fogadhatók, a’ mi az 1647dik 5dik t.-czikkelyben is így áll, de hogy ezen a’ romai egyház* Clerus által tett ellenmondások egyedül azon akkori tractatusoknak értethetnek ellenében, midőn a’ reformáta vallásoknak bévételéről volt a’ szó, — bizonyítják mind a’ Bécsi, mind a’ Linczi Békekötések, és a’ mellyekre az 1791. észt. 26dik sarkallatos t. czikkely hivatkozik, és azokat tellyes erejükben fentartatni rendeli, — a’ Bécsi békekötésben pedig világosan ezen szavak foglaltatnak „absqne tamen praejudicio Catholicae Romanae Religionis“ a’ mit ezennel ellentétképen a’ széllé figyelemben vétetni kívánt.

Beíeghi Követ (Pogány József): A’ felolvasott Izenetet mindenekben pártolja, nem is szólott volna, ha a’ Horvátországi Követ Statútuma ’s municipalis jussaival, mint minden alkalommal szokása, elő nem állott volna, kinek is feleli, hogy noha vannak ugyan régibb törvények, a’ mellyek Horvátországnak azon Statútumát, hogy az Evaugelicusok ottan be ne vétessenek, megerősítik illyen jelesül az 1687: 23dik, de éppen azért, mert azon Törvények a’ magyar Legislatio által hazatattak, az által meg is változtathatnak, és hogy meg is változtassanak a’ szólló is méltónak tartá, mert hiszen az Evangelicusok vallása is ugyan azon erkölcsi elven: szeresd felebarátodat mint önnön magadat, alapul, mint a’ catholica, de a’ polgári érdemekre nézve sem külömböznek a’ Catholicusoktól, mert láthatni’s tapasztalhatni, hogy az Evangelicusok is jó hazafiak, és noha Horvátország municipalis jogát az 1723: 86dik megerősítette, azonban az Evangelicusok kirekesztésük municipalis jussai közénem számlálható, és mivel azon t. czikkelyben az is mondatik: quod Regna adnexa Sacrae Regni Coronae sint subjecta, következetlenség lenne, ha a’ rész országnak több jussa volna, mind magának az anyaországnak, de egyébiránt is Horvátország éppen az által, hogy municipalis jogait a’ Magyarország Gyűlésének megerősítése végett bemutatta, tettleg megbizonyította azt, hagy azoknak változásában az Országnak jussa és hatósága légyen. Mi pedig Zala Megye Követének előadását illeti, a’ Bécsi békekötés zavaros időkben köttetvén, minthogy az sok magyarázgatásokra adott akalmat, alkottatott kevéssel később az 1608dik, Mátyás alatti törvény, mellyből a’ Zalai Követ által felhívott záradék: absque tamen praejudicio Religionis Catholicae ne hogy annak a’ Mátyás Király által adott diplomának ellenkező értelem tulajdonitasson, egészen kihagyatott. — Mi végre a’ tisztelendő Clerusnak azon előadását illeti, hogy a’ vallás dolga nem tárgya az Országgyűlésének, feleletül megjegyzi: hogy ha megengedi is a’ Clerusnak ezen ellenvetését, azt ellenben a’ Clerus sem fogja tagadhatni, hogy a’ polgári jussoknak mindnyájokra való egyforma árasztása, egyedül a’ Törvényhozás körét illesse, minél tovább a’ jelen esetben ő sem kíván menni.

Ugocsai Követ (Szentpáli László): Küldői nézeteivel megegyez az, a’ mit Csongrád Megye Követe az egyenlőségre előadott, nem lehet ugyan is a’ Status rendelkezés bölcseségének elveivel megegyeztetni azt, hogy politicai tekintetben egyik vallás a’ másik felében helyheztessen, ’s az suprimatiat gyakoroljon, hanem a’ kívántatik még, hogy a’törvényesen bevett vallások polgárikig egyenlőknek tekintessenek ’s egymáshoz kölcsönös viszonyosságban álljanak — ez az a’ kívánat, mit az izenet akár bévezető, akár befejező szakaszában érdekeltetni óhajtaná. — Ugyan azért is abban a’ mit különösen Újvidék várossának Követe előadott egyáltaljában meg nem egyezhet részint azért, mert az a’ most általa érdekelt igazságos kívánatnak ellenére van, részint azért, mert az országos Küldöttség állal készült ’s az 183üdik észt. 23 országos Ülés Irományai között látható törvény javallat ’s az akkori Metropolitának ugyan csak ott látható véleménye is más, mint az, a’ mit a1 tisztelt Követ törvényesíttetui kíván. — Ugyan is nem csak a* Törvényjavaslat, hanem az említett Metropolitai vélemény is oda látszik erányozva lenni, hogy a’ vallásos tekintetben a’ Görög nem egyesült ’s Evangelicus házas felek között a’ matrimonialis kérdésekben, ’s azoknak megbirálására nézve az egyenlőség felállitasson s e’ végett az 1790: 26dik art. Ildik §nak értelméhez képest az Evangelicusok Cousistoriumainak felállítására nézve rendelés kiadás végett Ö Felsége kéretessen meg. A’ mi az Izenetet illeti az érdekelt hozzá adással annak megtartására szavaz. —

Sárosi Követ (Pillér László) az Izenet egyes pontjait taglalgatni nem kívánja, hanem Utasításához szorosan ragaszkodván részéről az 1791: 26dik T.-czikkely rendeletének bár mi módosítása, vagy kiterjesztéséhez részéről hozzá nem járulhat.

Libeth Bányavárosa Követe (Hainrik Antal) noha a’ szólló mint Catholicus és egyes magányos személy elvei ’s meggyőződése szerént némellyjelen Izenetbeu foglalt tárgyakban meg nem egyezhet ; de mivel aligha nem ötször nagyobb Evangelicus mint Catholicus lakosok számának képét viselni Jegyző Könyv /. Darab. 91