1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 46. országos ülés - 1839 / 47. országos ülés - 1839 / 48. országos ülés - 1839 / 49. országos ülés
342 XLIX. Országos l ies — October 17-kén 1S39. az alsó Bíró, annak kimondásában megnyugodnia kell. Hiszik e’ a’ KK. és RR. hogy azon - psetben nem történt volna, ’s nem történik többször, hogy a’ biró igen is szigorúén SótlICíit 1 co . . .. . . va éjij>en is helytelenül álkalmazza a' tökéletlen törvényt a' kérdéses tettre, 's ezen számos szomorú esetek nem országos bajok? csak a’ political vétkekre, csak ezen ragyogó a' képzelődésre annyira ható korszellemünk szerént gyalázatot maga után nem huzó vétkekre nézve mellyeknek sokkal inkább, mint más bibinek kitéve van, a’ ki a’ sikámló political pályán járdái, csak ezen vétkekre nézve volnánk oily érzékenyek? ’s hamás bűntettekért talán százan, talán ezeren fölötte szigorúan bűnhődnek, nem fogunk tüstént orvoslásról gondolkodni __ Légyen szabad még egy észrevételt előhozni. Azon szilárdság, azon felbuzdulás, mellyel a’harmadik Rend a' jelen ügyben küzdött, a’ szálló keblében’s az egész 4-ik Rend sajgó keblében egy tövist még mélyebben nyoma be. Valahányszor tudniillik e’ teremben egy törvénynek meg nem tartása sérelemnek neveztetik, valahányszor a’ 3 ik Rend illy sérelem orvoslása végett megfeszíti minden erejét, eszünkbe jut, hogy az első kerületi ülésben a’ negyedik Rend azt kívánta , azt kérte, hogy egy sarkalatos törvény, melly ellen, mint a’ nemzetnek, bár melly joga ellen , minden praescriptio foganatlan , hogy azon sarkalatos törvény, mellynek megtartása nélkül a’ 4-ik Rend, mint az ember lélekzet nélkül nem létezhet, megtartassák, de liatszáz ezer szabad Magyarnak ezen igazságos ’s törvényes kivánata elmellóztetett egyetlen egy Ülésben azon szomorú határzattal maradjunk «' réginél. — Az égben ’s a' földön csak egyetlen egy jogosság van!, melly mindnyájunk fölött mint a’ napsugárzik, melly minden ország polgárnak szivében, 's eszében akármelly osztályhoz tartozik, mély gyökeret vert. — Ez a’ jogosság azt mondja, hogy csak annak panasza a’ megsértett igazság miatt találhat hason érzésű viszhangra, ki maga az igazságot meg nem sérti. Ezeknél fogva szavaz a’ jelen Izenet ellen. Month Vármegye Követe (Laka Sándor): kijelentette, hogy Küldői a’ szóllás szabadságát tárgyazó felírásba nem csak megegyeznek, sőt azt kívánják, hogy azon bírákra, kik e’ törvénytelen itélethozásba béfolyással voltak büntetés kéretessék. Baranya Vármegye Követe, (Pakozd// Zsigmond) : a* midőn a’ szóllás szabadság tárgya legelőször jött tanácskozás alá utasítás nélkül meggyőződését követve azt vélte , hogy a’ jelen s utó- A’szállást5r-kornak tökéletes biztatására a' Felségsértés, és hütelenség vétkeiről rendelkező törvényeknek ba^dsá^ánSej-nem elegen(^ világos értelmük végett, nem különben a5 szóilás szabadságnak meddig terjedhetése tett sérelmek iránt határozott világos törvényeket alkotni szükséges Ieend; azért akkor követtársával együtt határozott törvények alkotását kívánta — most azonba Küldői azt tartják, hogy a fenallo törvényekben jelessen szent István 2-ik könyve 5i-ik, Kálmán 2-ik könyve 6-ik fejezetében, Verbóczy 2-ik R. 69-ik és 72-ik Czikke, ugy az 1715-ki 7-ik, 9 ik, 57-ik, 58-ik — 1741-ik 26 ik , — és 179°/í’^i Törvényczikkelyben mindenki, ki a’ szóllás szabadságával vissza nem él, elegendő biztosítást találhat, — azért, és mivel azon vonaloknak, mellyek a’ szóllás által elkövethető vétségek lépcsünkénti kiilönüzését tárgyazzák, törvénybe meghatározhatni lehetetlennek vélik, a’ szóllás szabadságnak meddig terjedhetése iránt uj törvény alkotása szükségét nem látják. — Egyébként az e részben hozott ítéleteket tisztelik, és ős alkotmányunkban gyökerezett elveiknél fogta a Királyi Itélő-Táblának sérthetetlen, és Független áilásbani Tentartását továbbá is kívánják. Ezt átalános „maradjon“ felkiáltás követte. Ekkor.1, Az Előlülő az Izenetet szakaszonként kívánta felolvastatni. Erre ismét „maradjon“ hangozott. Trenchén Vármegye Követe QMartzibányi Antal): a* szóllás szabadság ügyében nem csak eredeti, de pótló utasításánál fogva is Küldői kívánnak törvényt nem csak azért, hogy világosan pedig alkalmatos törvények hozassanak. Az Előlülő továbbá is szakaszonként kívánta felvétetni az Izenetet, ismételte, hogy a’ dolog velejére nézve már véleményét kimondotta , De a Karok és Kendek köz akaratja az Izenetet szóról szóra a’ mint van, megtartani kívánván, az megállapittatott. Ekkor az Előlülő (Szél Imre): személnöki ítélőmester által a’ magyar nyelv' tárgyába Szerkezeti Izenetet felolvastatván. Morvát Ország Követe (Pasán Herman): a’ kapcsolt részek lakosi attól, hogy a’ magyar társ nemzetnek nyelvét tulajdonokká tegyék, éppen nem lévén idegenek, a' Fő-Rendeknek abbeli javallatát, hogy a kapcsolt Országokban magyar nyelvet tanító több oskolák állítassanak fel, edxesen fogadják: minthogy ezt a’ kapcsolt Országok Rendei már i830-ik esztendőben, midőn a’ magvar nyelv tudományát Morvát, Tót, és Dalmát Országokban a’ rendes tudományok sorába sürgetlek Iclomeltetni, már megelőzték, a’ mennyiben még is ezen javallat a’ kapcsolt Országokra
