1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 3. országos ülés
28 * rátságos tanácskozásba sem folyt be, annyival kevesebbet benne megnyugodott) és az ellen aa országos ülési napló Könyvbe beiktatandó ünnepélyes óvását küldői nevében minden tör. vényes országos jogainak egyenes fentartása és gyakorlata mellett ezennel kijelenti; — az országos úlési napló Könyvnek meg bírálása, és meg hitelesítése végett a’ negyedik országos Rend részéről is szinte kijelelendő Követ társai neveit beiktatni kéri, nehogy ezen országos ülési Dapló-könyv, hiteles voltára nézve, a'negyedik országos Rend részéről ujjabb meg újjabb észrevételeket, és törvényes óvásokat, mint a’ legközelebb múlt Országgyűlésen előadni kéntelenítessen. A’ mi illeti Zala Vármegye Követének a' 4-ík Rend által választandó Jegyzők, és Censorok iránti indítványát, azt hogy ezen lépéssel is egymáshoz közelítsenek kikéri, és pártolja. — Bihar Vármegye Követének azt feleli; hogy Ulászló 7-ik Decretuma 3-ik Czikk. és Verbóczy Hármas Könyv 3- R. 8 czímjében sokkal több mint ti. sz. Királyi városok vannak feljegyezve, és hogy 1608-k koronázás utánni T. Czikkelyben számos Ország Községei, mellyek az előtt országos voksal bírtak, attól elrekesztettek; — az Jo8?-k évi t7. T. Czikk. szelleme nagyon megváltozott, mert ennek a’ termesztő Országnak a’ consumens városokra igen nagy szüksége vagyon, bár háromszáz ollyan város is léteznék édes Hazánkban — Bukkari városának sokkal kiterjedtebb Districtusa vagyon, mint Fiume városának, és az előbbi már 17^1 évi 6t. T. Czikkely által incorporaltatott. — A’mi illeti l82?-kévi3 Törvény Czikkely rendelését: a’ Király és Nemzet egy testet képez, melly önmagával a; Kegy. Királ, Előadások tartalmánál fogva nem is ellenkezbetik, azért is á’ Királyi Előadásokat a' sérelmek előtt, mint az Országnak közjavát érdeklőket, nyilvános utasítása szerint is felvétetni kéri, és a' régi szokással öszszeegyeztetní. „Omne tulit punctum qui miscuit utile dulci.“ Torontál Vármegye Követe ^7[ertelendy Miksa.) Minthogy jelenleg nem a’ Királyi Rendelet taglaltatna, hanem csupán arról lenne szó: mit kellessék előbb felvenni, a’ Királyi Előadásokat e\ vagy sérelmeket? a'mostani előadását is erre és a’ városok által tett Indítványokra kívánván szorítatni, mellynél fogva az első kérdésre nézve, minthogy az Elölülő nézeteire Zala Vármegye Követe megfelelt,— Ö is ennek voksához ragaszkodik. — Mi a' Királyi városoka^ illeti, utasítása és meggyőződése mellettek szóllani. Igaz ugyan, hogy alkotmányos állását tekintve Hazánknak, abban sok anomáliát lát: azt azonban mellőzvén, minthogy azon deák köz mondás szerint „concordia res parvae crescunt“, véleménye szerint a' Királyi városokon is egyesség által lehetne segíteni. E’helyen állanak egy Rendnek Küldöttjei, kik a' Törvényhozásba meghíva vannak, de vagy semmi, vagy igen csekély részt vesznek benne. —- Tagadni ugyan nem lehet, hogy a’ Kir. városok még nem függetlenek, azonban ezen is segíteni az Országgzúlésének tehetségében áll. — Ö részéről meg vagyon győződve arról, hogy a’ kir. városok várva várják azon idő pontot, mellyben a’ Kir- városok a’ függetlenség mezejére állíttatván, őrjei legyenek a’ Király és Nemzet jussainak, ugyan azért részéről megegyez egy választmány kiküldetésében, mint Zala javallá, addig pedig nem ellenzi, hogy magok közül Jegyzőt és napló Bírálót választhassanak----Az egyházi Rend által választandó napló Bírálóba csak azon fogva sem egyez meg, mivel az egyházi Rend a’ nyomtatási bírálatokban olly tettleges részt vesz. — Harsányt Pál Jelen nem Lévők részéről: Valahányszor a’ sz. Királyi városok sürgető índU. vánnyal állanak elő szavazatuk tárgyában, mind annyiszor 6zónak kell tétetni, a’ jelen nem Lévő Fő Rendek képviselőinek részéről is, mert az 1608 : i. ipellyre a’városok hivatkoznak, ezen testületnek is tellyes szavazatot tulajdonít- Igaz ugyan hogy ezen testület nem teszen Statust, mint • ’ városok Küldöttjeik, a’ 4*ik Statust teszik, de kiegészítői ezen képviselők az első és második Statusnak, •—róllok azért múlhatatlanul rendelkezni kell, mert még az első és második Status törvényhozói állásának épségében még nincsen, addig a’ 4 ik Statusról szó sem lehet. Az 1608: lsö mingyárt a’ Megyék után teszi ezen testületet 's valóságos szavazattal ruház fel minden Fő rendi Képviselőt, mellyből azonban a’ gyakorlat e’ képviselőket kiszorította, és pedig csak azért, mivel olly vélemények kaptak lábra, mellyeket a’ szólló bal véleményeknek nevezhet. A’ jelen nem Lévő fő RR. képviselőire nézve ugyan is többek között, úgy látszott, ’s ma 15 úgy látszik sokaknak, hogy abban anomalia van, ha azok kiknek Küldőik magok itten szava mattal nem bírnak, szavazatot gyakorolnak, ’s úgy látszik sokaknak, hogyha’ fö rendi Képviselőknek a fo Rendek Tábláján vegyon helyök ; de a’ szolidnak erről más nézete van, 's a’ dologban semmi anomáliát nem lát, mert a’ F5 RR Tábláján mind csak ollyanok vannak jelen, kik magok személyében vesznek részt a’ Törvényhozásban, ott senki sem képviselő, — ellenben •zen al Táblánál senki sincs jelen a* maga személyéért, hanem mindenki küldőinek nevében van itt5 a jelen nem lévő Fő Rendi képviselőinek tehát mint képviselőknek, ezen Táblához kellett utasíttattniok, mert csak ez a képviselői Tábla, ’s ha a’ RR. ezen képviselőket viszsza utasítják • Fő RR. Táblájához, akkor azon Táblának még nagyobb moralis erőt adnának, azt is képviselői 111. Országos Lies — Junius 17kén.
