1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 3. országos ülés
29 III, Országos Ülés. — Junius 17/en. Táblára változtatván által. — Egyéberánt ezen Képviselő osztályról igen sokat lehet szóllani, némellyeket már az első kerületi Ülésben is volt szerencséje a’ szóllónak említeni, rle mivel mind ez tulajdonképen az Országgyűlés elrendezésére tartozik, a’ szólló majd ottan fejti ki bőcoorszinte az------ tuiujv*------1------ -—& &j cn ciiuezcsere lanozih, a szono majd ottan fejti 1 vebben nézeteit, most csak azt jelenti ki, hogy nem votumot kér, hanem Országgyűlési dinatiot, és ezt annál inkább, mivel a’ városok ügyét csak ott lehet elintézni, mint szil be, nem) pártolhatja a’Szólló, mert a’ tárgy sokkal fontosabb, sokkal szövevényesebb, mintsem így per excerpta el lehessen végezni, olly Öszszefüggésben van ez mind a’ négy Status állásával, hogy az egészet szükséges elővenni ; már csak az a’ körülmény is, hogy itt mingyárt három Fend kíván szavazatot, az egyházi, a’ városi, és a’ jelen nem Lévő föRR. képviselői, azt teszi múlhatatlanul szükségessé, hogy ne csak az egyik Rendről, hanem a’ többiről í$ tétessék rendelkezés, mert miért csupán egyről, es egy úttal nem mind háromról ? ennek semmi alapja nem volna, ’s ezen tekintetben egyik a’ másik felett elsőbbséggel nem bírhat; —már az nem kérdés most, mellyik Rendnek fog több befolyás adattatni ? ez magára a' diaetalis coordinators tartozik; itt csak az a kérdés: kell e’mind háromra nézve rendelkezni? s kell, mivel mind a’ három gyakorlaton kívül van, és mind a’ három követeléssel áll elő. — De még egy nézete van a’Szóllórak az iránt, hogy per ixcerpta egyik Rendről sem lehet a' Választmánynak külön rendelkezni tudniillik, hogy itt a’ törv ényhozá^beli szavazatok elintézésének minden a’szavazatoknak arányba vételétől függ, tudni kell meghatározottan hány votummal bír az első Rend, hánnyal a’második, a’ harmadik, ’s csak úgy lehet aztán arról szóllani, hány votummal bírjon a’ negyedik Rend; mielőtt a’ szavazatok arányának e^y bizonyos kulcsa kitaláltatnék , addig lehetetlen egyik vagy másik Rendről külön rendelkezni, legkevésbé lehet pedig éppen az utolsó Rendről, ’s így a" választmánynak, ha ugyan valamit sikerrel akarna kidolgozni, mind a’négy Rendet proportióba kellene egy máshoz tenni, hogy egy Rendnek szavazatbeli illetőségét kikutathatná, — mind a’ négy Rendről intézkedni pedig nem annyi e' mint az egész országgyűlési coordinatiót elővenni? e szerint mind azért, mivel ime három Rend egyszzere kívánja, mind azért, mivel a' votumok arányának kivetése csak úgy lehet; de egyes Rendre nézve külön per excerpta lehetetlen is, azt kívánja a* szóló, hogy az egész országgyűlési coordinatio vétessék elő, ’s mindenik Rendről egyszerre’jtétessék rendelkezés; illyen értelemben egy választmány kiküldetését sem ellenezvén. Ezek után kinyilatkoztatja a’ szólló, hogy a’ városok kívánságát a’ szavazat tárgyában ott az Országgyűlés egésibeni elrendelésének alkalmával, ha ugyan akkor még mind fő rendi képviselő a tanácskozásban részt venni szerencsés lés2en, pártolni fogja, de koránt sem azon tekintetből, mintha a’ városokat valaha több befolyás a’ törvényhozásba, vagy nagyobb szavazat illete volna, és így nem a’ múltból merített okoskodásokra nézve, hanem azért fogja pártolni, mivel törvényhozói elvek szerint jónak és czélirányosnak látja jövendőben nagyobb befolyást adni a’ városoknak a' törvényhozásban, minta’ millyennel eddig az alkotmány szerint bírtak, 's így jövendőre nézve pártolja a’ városok kivánságát, nem pedig a'múltból vett követelését azoknak, világosabban úgy fejezi ki magát a’ szóló, hogy az alkotmány bölcsőben ringatta eddig a’ városokat, mert csecsemők voltak, — most miután felserdültek, tágítani kívánja a’ szólló a’ városokra nézve a törvények kedvezéseit, s bölcső helyett nyoszolyát kiván a' felserdűltekuek adni: Addig pedig azonban míg'a’ városok az Országgyűlésén elrendezésével más helyheztetésbe jutnának, a mostani gyakorlatra nézve nem oszthatja a’ szólló a’ Királyi Személynóknek nézetét. Ez ugyan is azt nyilatkoztatta, hogy az löo8 : í. Czik. értelmében elismeri a’ városok votumát, mellynek gyakorla tóban vannak. A’ szóló azooban ezen votumát a' városoknak tellyességgel el nem ismerheti, mert mind az 1608: !• mind valamennyi más Törvényeink, ’s az egész alkotmány mindég ezt é-ti ,,Communitas Civium“, valahányszor a városokról szóik — Egy törvény 6Íncs az egesz alkotmányban, melly a’ városi magistratusnak, vagy választott polgárságnak adna repraesentationalis praerogativát, ezt minden törvény, és így az 1608: l. is az öszves polgárságnak (Communitas Civium) adja, minthogy pedig a’ városoknak jelen helyzeteben az öszves polgárság ide egy városból sem küldött követet, hanem minden varosból csak a magistratus vagy választotta polgárság küldött, kiknek soha a' törvény jogot erre nem adott, az itt most jelen léio varos követekre az lóoö: l. nem alkalmaztatható, ’s ezen követeknek itt; mint kiket a comrnumtas civium ide nem küldött, sem illésokét sem szavazatjokat el nem ismeri a szóló, s toló ezen állapotban az egy curiatum votumot is megtagadja; ha egyszer Őketa communitas civium °ß^a küldeni, melly communitásra egyedül ruházott a’ törvény minden praerogativát, még csak a kor fognak élhetni a* városi követek azon egy curiatum votummal is, mellvben a szokás 6 et meghagyta, de mellyet ők most heveseinek ; ’s még csak azutan leszen arról a második kér e a’ cordinatióban, vallyon ezen egy curiatum votum, mellyet a törvénytellyesítése után mint a öszves polgárság küldöttjei gyakorlandanak, a’ városi követek elege' kevés e’ vagy soké nekie Jegyző Könyv /. Darab. ^ t
