1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 41. országos ülés - 1839 / 42. országos ülés

273

ALI/. Országos Ülés. — October 1 -kén 1839.

könyve a' gyakorlat, TOcvényt foglalata magéban, aazal alkotmányunk nagy azüve.aégben vagyon újy bogy azon k.ví.elképen módos.,*.,ni felettébb rósz, é, veszedelme», a-or mer, .. belső 4II0- trinynak a’ külsőtől való elválasztása alkotmányi rendszerünket veszedelmesemé és semmivé tőn rí. ugyan azért a- szerkeze, a) alatt, pontját el nem fogadja azért, mert az szükségtelen mivel az ,-ő Rész 40, ezimje a' fiukról, a’ 4,. czím pedig a’ leányokról szóllna, - a’ bt pontjai „edie a' felliozottaknál, de világos utasításánál fogva is előbbi értelembe t. i. a’ külső állományokra nézva kiterjesztetni kívánja — egyébaránt az Elölülőnek fentebb javallott módosítását elfogadja.

Szathmári Követ (Aende Zsigmond): Mint az előtte szóllott Ung és Abauji Követek, úgy ő is az í-ő Rész 40. czimjének és a’ 4-dik úrbéri Törvény-Czikknek rendeletét világosnak tartván abba változást tenni nem kíván, — és azért a’ kerületi szerkeztetést nem pártolja. — Mi a’ kibeesüitelést illeti, Küldői erre nézve azt kivánnák. hogy azon esetben, ha a’kibecsült jcbbágy helyébe más jobbágy veszi által a’telket, akkoron fizettessék a’kibecsült jobbágynak az usufructuatiója, —- ha ellenben azon kibecsültetés a’ földes ur részére történik, az ne légyen köteles a' maga tulajdonától usufructúatió fejébe bár mit is megfizetni.

Csanádi Követ (Bíró Imre): Pótló utasításánál fogva kívánja hogy az 1-0 Rész 4o. czímje értelme megszorittatván, a’ jobbágyot a’ földes urnák kibecsülni soha sem légyen szabad —.és az attyának vétségeiért a’ fiú ne büntettessék.

Vasi Követ (Znrka Janos')'. A’ Kerületi szerkezethez szinte nem járulhat — mert az l-ő Rész 40. czímje rendeletét sem az 1715 : 8. Törvény-Czikk. által midőn az állandó katonaság és azzal a’ rendes adófizetés is megállapittatott, se a’ múlt Országgyűlése alkalmával kétségbe nem hozatott, most pedig éppen semmi ok nincsen arra, hogy a’ Törvény jótékonyságától fosztassanak meg a’ kissebb birtokosok, mig a’puszták birtokosai annak jótékonyságával élni engedtetnének — azon fogva az l-ő Rész 40. czímjét előbbi értelembe kívánja hagyatni — a’ mi pedig a’ kibecsülést illeti, ezt eszközöltetni kívánná az Úri Szék által — mit ha utói nem érhetne az Elölülő javallatát elfogadja.

Somogyi Követ (Szegedi/ Sándor): Valamint nemes Pest Megye Rendei, úgy Küldői az utolsó S836. Országgyűlésén hozatott úrbéri Törvényeket jelenleg sem változtatni, sem pedig magyarázgatás alá vétetni nem kivánják — mert azt hiszik, hogy minden új ’s sok fáradozással felemelt épület inegüllepedését megvárni kelletik, előbb mint sem ezen akármelly részben, vagy leginkább lényeges változást tenni tanácsos lenne — ’s azokat, miket az adózó ncp —mint hazánk legnépesebb — ’s munkás néposztályának — jelen 's jövő boldogitására szolgálni hisznek — ’s mellyek ezen két nagy tekintetű szavakban pontosulnak, tudni illik „személyes szabadság — és tulajdon“ vagy is az előbbi Országgyűlése alatt 5-ik Törvény-Czikkely neve alatt előfordult örökös szerződések és tulajdon birhatás eránt ki nem vivattathatott Törvény javallatot a’ kiszemelt tárgyak sorában felvétetni óhajtották volna — azonban a’ többség az úrbéri Törvények rostálatát rendelvén, ennek akaratját, valamint ő, úgy Küldői is tisztelni tudják, jelen esetben pedig nemes Ungh Vármegye felszólítására, Küldői az í-ő Rész 4o-ik czímjét mint a’ szegényebb sorsú nemesnek egyik legnagyobb kincsét, a’ maga egész kiterjedésében’s teljes épségében fentartatni parancsolván, a’ kerületi szerkezetet, úgy a’ kibecsülés eránt javait Czikkelyeket semmiképp el nem fogadhatja.

Hevesi Követ (Beöthy Lajos): Unglii Megye Rendei megilletódése, Küldői előtt is visszhangra talált, részekről is kivánják tehát, hogy az 1-sóRész 40 Czímje, a' külső tartnzmányokra is kiterjesztessék, azért, mert ezt maga azon czím 6. szakasza világossan rendeli, de külömben is a' belső telket, a' külsőtől elszakasztani nem lehet, és azon esetben kérdés támadna, hogy a’ külső tartozmányokkal, melyektől már a’ belső telek elszakasztaiott, mi történjék? Kivánják pedig a’ kibecsülésnek helyét a' következendő esetekben 1-ör: midőn az osztozónak belső telek ugyan esik, de külső tartozmányok nem; 2-or midőn külső telek esik, de belső nem, vagy nem elegendő bő; 3-or midőn a' feljebb! módon történt osztályokba egyik osztozó félnek egyik helységbe vagy Vmgyébe mező majorság, másiknak kevés vagy semmi majorság sem jutván, az illy esetben jobbágy telek azon’osztozó gyermeknek számára, kinek majorságra és lakhelyre vagyon szüksége le szállitathassék — azonban hogy minden korlátok nélkül az illyes leszállítások által az adó alapjai kárral ne történjenek, az említett eset eken kívül helye külömben csak akkor leend, ha olly kevés részt kapnának az osztozók, hogy osztálybeli illetőségeik, egy helybeli úrbéri teleknek állományait ki nem ütnek, és az illyes esetben egy egész úrbéri telek szállitassék le.

Győr Vármegye Követe (jTukáts SándorJ: Mint Abauj és Ling az 1-sőRész íOczímjét előbbi értelmébe kívánja meghagyatlni azon fogva is, mert ő a' felolvasott kerületi szerkezetet gjakorlatba lehetetlennek látja, ugyan is ha a'jobbágy a’ belső állományból kibecsültelhetnék is, a külsőt még is megtartaná, vagy kellene néki más belső alkotmányt a köz legelőből kivágni, vágj ha az sem vólna, kéntelcn volna a’ földes ur néki egy zsellér házat venni, de 2-or ki fogná azt meghatározni, hogy a’ kibecsült jobbágynak belső állományáért minő lerovatás tétessék a köztarto- Jegyző Könyv. I. Darab.