1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 41. országos ülés - 1839 / 42. országos ülés
274 • zásokból: ugyan azért a régi gyakorlatot kívánja c' részben fentartani, — mi pedig a’ kibecsülés módját illeti, erre nézve sem egyez megh’kerületi javallattal, mert Küldői azt kívánják, hogy ha a' jobbágy makacs volna, a1 Szolga Biró és Esküdt a'Megyei Fiscalis jelenlétébe a' dolgot megvizsgálván, a panasz felett ítéletet hozzanak, melly is a' Vármegye Törvényszékre birtokon belől hozattasson. Borsodi Követ (Palóczy László): Mi a’ kerületi szerkeztetésnek a) pontját illeti: erre nézve a’ szerkeztetést meghagyattni kívánja, már csak azon fogva is, mert a’ Helytartó Tanács az 1-só Rész 10 czimjét kiilömbözőképpeu magyarázhatja, 's annyira ment a' dolog, hogy e' részben már megyéje is két ízben repracsentált, de a' mint a" következés mutatja magok a’ Megyék sintsenek e’ részbe egy véleménybe, 's már ez is tehát elegendő arra, hogy egy határozottabb rendelkezés tétessék — mi azon aggodalmat illeti, hogy ez által majd sok fundus elesik az adó fundusától, ez ötét nem nynghatatlanítja, nem is kell attól tartani, mert csak hagyassák még a' fel ügy ellesi jus a’ Helytartó Tanácsnál, az bizonyára gondoskodni fog, hogy az csonkolást ne szenvedjen — igy tehát az a) ponti szerkeztetést megtartani kívánja, többiben Küldői még azt is kívánják, hogy na csak a'b) és c) pontokra, de az a) pontra is tartassák még a’ Kiküldöttség eljárása, mert ha igazságos az, hogy a jobbágyon segíteni kelletik akkor is ha az valami véletlen eset miatt földjeit nem mivelhetné, arra is kelletik tekénteni, hogy ha jobbágy kicsapongó és rósz erkölcsű a' földes Úr tőle megszabadulhasson, mert az ollyan jobbágy nem csak a’ földes Úrát csalja, de kárára válik a' Statusnak is. — Mi végre a’ költségeket illeti, erre nézve Küldői azt kívánnák, hogy azokat az tartozzék vinni, a’kinek nincsen igazsága — egyébbarán taz Előlülő javai latját is elfogadja. Tornai Követ (Gedeon Lajos'): Küldői szinte azon vélekedésben vágynak, mint a'melly eket most Llng Megyének Követe előterjesztett ; azért is az ó' előadását magáévá tévén, kívánja: hogy a’ Hármas Törvénykönyv 1-ső Részének, 40-ik czímje, mellyr a nemesi tulajdont az elbecsülések esetében biztosítja, a’ maga valóságában ezentúl is fcltartassék, — és az elbecsülds ne csak a'jobbágy úrbéri belső telkére szorittassék, hanem a' külső tartozmányokra is terjesztessék ki. Zempléni Követ (Peterffy Karoly): Midőn a‘ jobbágy telek kibecsülése szüksége áll elő, nem csak a’ telek belsőjére, de egyszersmind külső tartozmányaira is az 1-ső R. 40-ik czímje G-ik §-a világos rendeleténél fogva tétetik a’ kibecsülés, és miután az 1-ső II. 40-ik Czímje mindenkor sértetlen feltartatik— mind a' mellett az nj Törvény mind azon telkeket, inelly ek az Úrbéc behozatalakor, mint megszállottak, öszveirattak, közterhek alá vétetni rendeli, — e’ részben Küldőinek az a' kivánata; — hogy ha hár találtatna is nemesi kéznél ollyan telek — melly az Úrbér behozatala alkalmával — az úrbéri tabellába béfoglaltatnak, vallatik — a' mennyiben azt az elszegényedett földes úr gyermekei szükségből kéntelenittetek magokévá tenni, ‘s ezt a’ felhívott Törvény' értelmébe tették, 's tehették is, mivel az 1774-ki öszveirás, csak ideiglenes öszveirási intézkedés, és még addig Törvény által erősítve nem volt, a’ mostani Törvény nek pedig, visszaható ereje nem lehet, de másképpen is véghetetlen zavarok okozfatnának az által, mert sok helyeken el idösiilt esetek vannak, hói nemesi kéztől mint szabad jószágot más idegenek vettek; — most már Evictiora is nincs kir« hivatkozniuk, sőtt történhető, hogy mellékes tekintetekből a' hely beni adózók a’ szegény' Nemes lakhelyét adó alá tartozottriak vallják, ennél fogva Küldői kivánatánál fogva a’ Törvénybe világosan kitétetni akarja: hogy' az efféle nemesi kéznél lévő telek, adó tárgya többé átaljában ne lehessen, — külömben is igen csekély lévén az illy nemesi kézre került telkek száma ahhoz képest — a* mivel az adó fundusa más részről idő közbe a' regulatiok által szaporodott. — * Gömöri Követ {Szentitányi Károly): Ung Vármegye felszóIliásáraKüldői elfogadták az 1-só Rész 40. czímje régibb gyakorlatát — ugyan azért a’ kerületi szerkezetnek a) pontját elfogadván a’ b) pontját a’ külső állományokra nézve is kívánja kiterjesztetni — többiben az Előlülő javallatát elfogadja. Szabolcsi Követ (Bánit Sámuel): Midón előbbi kijelentését tette, nem is gondolhatta azt, hogy legy en valaki, ki azt kívánhatná, hogy a’ földes Úr a’ jobbágynak usufrutuatioját kifizetni ne köteleztessék, — minthogy azonba Szathmári Követ ezt utasításánál fogva előadta, részéről kijelenteni kcntelenitetik, hogy noha ő is az 1-só Rész 40 czimjét éppen feltartani kívánja, a1 kibesülések esetében azomba a1 kárpótlást a’ Földes Úr kifizetni köteleztessék — ha hogy pedig a' jobbágy maga volna a’ kibecsültetésnek oka, például rest volna, azon esetre a’ jobbágy a' kárt szinte pótolni köteleztessék. Abbaúji Követ (Bárczy Mihály): Az engedetlen jobbágynak kibecsiHését nem úrbéri, hanem political utón kívánná eszközöltetni. Nyitrai Követ (JSIarczibányi Lőrincz): — Részéről a’ szegényebb Nemesek jogait fentartani kívánván, ha az 1-ső Részének 40-ik czimjébe megjegyzett eset előadná magát, — véleménye oda XL fi. Országos Ütés. — October 7 -lén 1839. n
