1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 41. országos ülés - 1839 / 42. országos ülés
270 köri, hogy a szóllo óvásának s illetőleg a bányavárosok kiváltságos jussaiknak megfeleljen: — óvása pedig minden esetre az országos Naplóba irattassék. — Nem alaptalanok a’ bányavárosok ebbeli kiváltságai s az azokat illető Törvények; súlyos okok végett tiltatik cl ennyire a’ zsidóság a' bányavidékekről, s azon okok, miket az Előlülő a’zsidóság ellen felhozott, a’ bányavárosokra nézve millioins/.orozva állanak. — Mert a' bányaművelők, kik nem szabad ég alatt, hanem éjjelnappal föld gyomrában dolgoznak, ‘s az Istenről, nő és gyermek eránti kötelességről tiszta megfogások nincsen, győzhetetlen vágygyal hajlanak a’ tüzelő italokhoz. — Midőn tehat a’ bányából kimennek, és midőn havi, vagy öt napi béreiket felveszik, legelső gondjok az, hogy a' korcsmákban Ierészegedjenek. Innen származik az, hogy béreiket tüzelő italokra rövid idő alatt elpazarolván, azon igyekeznek, miképpen szerezzenek italt hitelben ; ’s ígyr magokat adósságba merítik, nejeiket és gyermekeiket pedig az éhség veszedelmébe taszítják. Ezen rosszat igyekeznek ugyan a’ bel) beli Törvény hatóságok lehetőleg akadályozni : de ha a’ zsidóságnak a’ bányavárosok körében lakhatás engedtetik, minden elővigyázat sükeretlen lészen, ’s a’ bányászat vég romlása menthetetlen. — Mert valamint a’ zsidók az úzsóráról nehezen fognak valaha lemondani, úgy a’ bányamúvesek szomja és adósság csinállásra való hajlandósága szinte feninaradnak. Ki fogja azután az elszegényült, és éhségtől elhitványúit érez ásók nejeit és gyermekeit eltartani ! ki fog a’ bányákban dolgozni l — Azonban a’ szállónak nem szándéka a’zsidóságot a’ bányavárosoktól örökre eltiltani; hanem szüségesnek találja, hogy a’zsidók eleve jól neveltessenek és rendeztessenek, különösen pedig hogy vándorló kereskedésről ’s a’cserélkedésről lemondjanak, és mesterségeket's művészeteket tanúljanak, ’s az erkölcsiség józan elveit viseljék. Az előrebocsátott oknál fogva kéri a' RRket méltótassanak alkalmas módot találni abban, hogy az érintett §-us idővel, a' bányavárosok jussainak kárára ne magyaráztassék. — Pest Vármegye Követe (Szentkirályi Móricz): Küldői azt tartván, hogy minden új elvnek időt kellene eugedni mindaddig, míg az gyakorlatba nem vétetik, —ugyan azért az újabban alkotót úrbéri Törvényekbe ha valamit javítani kellene, azt csak|jövendőre kívánnák eszközöl* tetni, jelenleg pedig a múltkori 5-ik Törvényczikkely 2-dik szakaszán kívül, mclly az örökös megváltást tárgyazza, semmit sem kívánnak módosítatni — ha azonba ebbéli kivánságukatKüldőinek el nem érhetné, észrevételeit a' külön szakaszokra előadandja. Posegai Követ (Farkas Sándor) : A’ kerületi felvilágosítást nem pártolja, és azért nem kívánja, hogy a’ zsidóknak szabad légyen jobbágyi telkeket szerezni; — többiben miután a'szabad adás és vevés megállapítatott, — azon esetbe ha jobbágy telek a’jobbágynak restsége miatt anynyira elpusztulna, hogy azt mások elvállalni nem akarnák, kívánná hogy rosszabbítást a' rest jobbágy fizesse meg. — Szerémi Követ fZsitvay József'): Ó is valamint a' Posegai Követ világos utasítása következésébe — melly által a’társ Országok jussaikat feltartani köteles — Küldői nevében az Izraeliták eránt kijelenteni köteles, hogy azok eránt a’ Törvénynek javallott módosítása az úrbéri telkek megvásárol hatása végett, az 1729: 19-dik és 179°/,: 38-dik Törvénycz. világos tartalmokon túl terjesztve, nem értetődhetik — különben óvást tenni, és azt a’Jegyzőkönyvbe iktattatni kénytelen. — Thuróczi Követ fJusth JózsefJ: Küldői ugyan azt óhajtanák, hogy a’ jobbágyok között a‘ szabad adás és vevés ne létezzék, hanem úgy mint 1836-ik esztendő előtt, ha azonba ebbéli kívánságát el nem érhetné, a’ felvilágosításba megegyez. Árvái Követ QZmeshál Móricz): Azt ugyan kívánja hogy a" zsidók kiszabadhassanak,— azonba őket a’ Törvényczikkelyből kihagyatni kívánja, mii ha Utói nem érhetne, az Elölülő javallatját elfogadja. Soprony Vármegye Követe (Nagy Pá/J: a’szerkezet által nem látja az Elölülő kívánságát kifejezve lenni, mert a’ szerkezetből csak az tetszik ki, hogy a’zsidó a’jobbágy telket nem adhatja ki haszonbérbe, azonba véleménye szerént az volna a’ köz óhajtás, hogy a’zsidó kaszát, kapát fogjon — már pedig a’ szerkezet által ez nem eszközöltetik, mert a’ szerént a’ zsidó tarthat keresztény cselédeket. — O ugyan mint Veszprém, nem kívánja megtiltatni, hogy ne tartsanak keresztény cselédeket, mert ezt teszik a’jobbágyok is — azonba részéről azt kívánná, hogy a' zsidók kötelezessenek magok is a’ szerzendő telkeket munkálni. Liptói Követ QThuránszhj Péterf : a’ 4-dik Törvénycz. 14-ik szakaszába az határoztatván, hogy a’jobbágy jobbágyi telkéből semmit el ne zálogosíthasson, minthogy azonba Küldői által látnák, hogy lehetnek még is esetek, a’ hol az illy elzálogosítás alkalmazható, és a jobbág) ra hasznos, azon fogva Küldői kívánnák, hogy ugyan azon 14-dik szakaszba tétetnék be, bogy a földes ur megegyezésével 12. esztendőre a’ jobbágy telki állományának részét elzálogosítja, s ennek folytába a’ szerkeztetést akkép kívánnák módosíttatni. XL 11. Országos Ülés. —- October 7-kén 1839.
