1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 41. országos ülés - 1839 / 42. országos ülés
XLIl Országos Ülés — October 7-kén 1839. 271 Sclmec, városa Kövei. (Kachdma,m JÍMUj, Minthogy egy különös rendszabály más késubb. altalanyos Törvény áltál csak úgy változtatlak, ha az emebben világosan említetik - arra nézve hogy az Izraél.tak 2-dik András időbeli szomorú történteken épült és 179»/ dik’év ben Törvénnyé vált kegyelmes Kir. Rendeletek ’s illetőleg szabadalmak szerént, a bányaváro" soktól, leginkább az érczekkel való kereskedésnek elkerülése okáért, áltáljában 7 mértföldnyi ultiitatnak, s az illető rendeletek és városi szabadalmak fentartásával, ezentúl továbbáis tiltás ak el egyszerit óvásának az országos Naplókönyvbe való felvételét elegendőnek tartja Kürmöczbánya városának Követe (Ludvigh lgnácz) : Szintén kéri és kívánja hmn ö»’ TiipttÓllV PC V i f kr!».,»! _____i ia« I. . . Jí oJ sanak ogy az is a’ 7 bánya városokból tiltva Izraeliták a’ Törvény és Kir. bányai szabadalmak szerént tovább legyenek. Libethbánya városa Követe {Heinrich Aulai): Mivel Libethbánya városa szintén a’többi szabad Királyi s bányavárosok közé szániláltatik 's azokkal egyenlő jogokkal és kiváltságokkal bír, —Küldőt nevében kéri azon záradékot, melly által a zsidóknak is az úrbéri telkeknek szabad haszonvétele engedtetik, szabad Kir. s bányai városokra nézve kizárólag bét mértföldnyire értetődni. — Sárosi Követ (Pillér László): Sopronyi Követ véleményét osztja, és a’ szerkeztelést kielégítőnek nem találja, minthogy a’czélt a’zsidók kijátzhatják, ugyanazért kívánná, hogy azon esetbe ha a’zsidók a jobbágyi telkeket magok nem mivelnék, kibecsültethessenek. — Fehér Vármegye Követe fSárkózy liázmér): A’ Sárosi indítványhoz már csak azért sem járulhat, mert ez által a zsidóknak sorsa rosszabb volna a’ keresztényekénél, kiknek jobbágyi földeiket fogadott emberekkel is szabad munkáltatni. Bakabánya Városa Követe fGoldbrunner Sándor): azon órást, mellyet Besztercze, Selmecz, Béla, Körmöcz és Libetbánya Városok Követei tettek részéről is elfogadja. Csongrádi Követ fKlauzál Gábor): Előtte szóllott Fehéri Követtel tart ’s nem oszthatja Sárosi Követnek javallatát, mert a’ RR. a’ zsidókat emancipálni akarván, most még inkább megszorítanák, különben pedig ha a’ keresztény jobbágynak szabad munkáját cseléd által végeztetni, miért ne lelehessen ezt a zsidónak is megengedni, éppen által nem látja — azért az előbbi szerkeztelést kívánja megtartatni. Az Előlülő felvilágosításul azt jelenté, hogy az általa ajánlott módositásnak csupán az lenne a’ czélja, hogy a’ megvett jobbágyi telket a’ zsidó bírja, lakja és művelje. Csongrádi Követ (Klauzál Gábor): Ezen Elölülői kijelentés és végzés folytába kívánná a’ szerkezetbe világosan kitétetni, hogy ha a’ zsidó zsellér házat veend, ne légyen köteles azt maga lakni. Az Előlülő : Csongrádi Követ aggodalmának megfelelnek a’ szerkezetbe azon szavak „maga nuvelje a’ telket.“ Pest Vármegye Követe: (Szentkirályi Móricz): A’szerkezettel meg nem elégszik,mert a’szerkezetbe ezen szó „ezek t. i. kik megveszik“ már pedig ha a’ keresztények megveszik azokat nem kívánják oda szoritani, hogy cselédjeik által telkeiket ne munkálhassák. Azonban az Elölülőnek javallatával a’ szerkeztetés elfogadtatván , az e’ szerént lészen: ezen szavak után „ide értve“ közbe fognak jönni ezen szavak: „olly formán mindazáltal, hogy ezek a’megvett telket magok tartozzanak mivelni.“ Olvasta ennekulánna a’ fentebbi Ítélőmester a’ 2- dik szakaszt ugyan azon Törvény-Czikkely 12 és i3-dik szakaszának, ’s illetőleg a’ Hármas könyv 1. 40‘d*k Czikkely rendeletének világositását. Az Előlülő az elvre nézve megegyezvén, a’ mód ellen tette észrevételét ugyan megje0jezte( hogy a’ felolvasott szerkezetnek két tárgya légyen, az első, vagyon e’ helye a’ kibecsülésnek. a második, a’ kibecsültetés módját, 's illetőleg magát a’ kibecsültetési sommát illeti, s noha a szer kezet mind a’két tárgyról szóllana, azokat azonba egymástól elválasztja, mert a c) alatti pont azt mondja, hogy annak megvisgálása, van e’ a’ kibecsültetésnek helye? nem utbéri utón fog meg történni, hanem egy Küldöttség által, melly a’ megye Közgyűlésének tévén eljárásától tudósítást, az 6 áh annak utánna a’ Helytartó Tanácsnak terjesztessék fel; a’ d) pontba pedig nem elég v 8 i niondatik, valljon ebbéli kibecsültetés a sommára nézve fog e’ birtokon belől a’ Helytartó, tanácsnak felterjesztetni, vagy pedig ez a’Küldöttségnek önkényétől fog függni ^ ugyan aZL ről világosságnak okáért kívánná, hogy e’ két tárgy egyben a’ sommára nezse is terjesztesse Helytartó Tanácsnak, és igy a’ d) pont egészen kimaradván, ennek tartalma a c) pont a e 1 által melly javallata az Elölülőnek általányos helybenhagyással elfogadtatott. ,, f ’„JJJv.,«, r,w„„ ni.nnJnl.-ik Törvény ttt-dik 's .3-dik szakasznak mó-Rész 4o-dik czímjének engedményébe Bereghi Követ (Pogány József): Ugyanazon 4- dositására nézve Küldői szinte megegyeznek, hogy az l-so ,, , a' leány testvérek is részesüljenek, de hogy az azzal való élhe.és egyedül a' belső rasson" abban meg nem „yughalnak, _ a' y-dik Törvény bévezető sora.ba ngyan ,s v.lagosan ki-Oj f
