1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 41. országos ülés - 1839 / 42. országos ülés
269 mmálló terméseiket és pedig olcsó áron, már ha a mostani kerületi szerkezet mellett a’ zsidó den megszorítás és kötelezés nélkül megveheti a jobbágyi telkeket, félni lehet attól kivált • midőn «’telkek adósságokba .s altaladalnak, hogy «’zsidók lassanként adogatván a’ jobbágyoknak XLI/ Országos Vies. — October 7-ken 1839. részint pénzt, részint pedig más szereket, utoljára kéntelen lesz a’ jobbágy adósságába jobbág} i telkét nekiek által adni, —igaz ugyan hogy erre a’lehet a’ felelet, hogyha a’zsidó a’ földet maga miny« adót fizetnék, még a’ zsidóságnak is koteleztetnenek fizetni, ugyanazért részéről az eh ben megegyezvén, kívánná azt is bele tetetni , hogy a zsidó a megvásárlóit jobbágyi telket maga légyen köteles munkálni, mert ellenkező esetben azon czél, mellyel a' HR. elérni khántak, csak uzsoráskodásnak , és a’ jobbágy \égső elpusztulásának nyújt alkalmatosságot; melly javallatát az Elölülőnek a’ HR. általain os felkiáltással elfogadván. Nógrádi Követ (Frater Pal).- a’ 4-dik Törvényt®. 2-dik szakaszába a’költözés esetében az határoztatván, bog) a Sz. Gergely Pápa napján költözni akaró jobbágy, ebbeli szándékát 1-ső Seplembeiben tartozzon a bel} beli Elöljáróknak jelenteni, azonba a'szántás és vetésre nézve semmi rendelés sem tétetett, ugyan azért, hogy a jobbágy telket általvevö ne egészen puszta ház helybe menjen, Küldői azt kívánnák liatároztatni , bog}' az elköltöző jobbágy köteleztessék a szántást és vetést elvégezni, mellyel azonban az által vevő nékie kipótolni kötelezteiik. Veszprémi Követ (Kocsi Horváth Sámuel): Az Elölülőnek javallatát szinte elfogadván, utasításánál fogva még azt kívánja Törvénybe iktatni, hogy a'zsidó keresztény cselédet ne tarthasson. Gömöri Követ (Sze/it Irányi Karoly): A’ kerületi szerkeztetést akkép kívánja értetni, hogy a zsidóknak jobbágyi telkek szerzése csak ott engedtessék meg, hol küllőmben is a’Vármegye végzésénél fogva, lakások nem tilalmaztatik, Fejér Vármegyei Követ (Sarkozy Kázmér).• A’ kerületi szerkezet mellett maga is annak idejében nyilatkozván, pótló utasítása azt kívánja, hogy mindaddig, míg a’zsidók némelly szertartásoktól el nem állanak, a‘ 1791: 38-ik Türvényczik. erejét kívánja fentartatni, annál fogva a’ felolvasott kerületi szerkeztetést elhagyatni kívánja. Zempléni Követ fPéterffy KárolyJ: Minekutánna az úrbéri Törvényczikkelyekben több he- 1) eken is előforduló büntetésbeli pénz mennyisége ki vagyon ugyan téve, s bar Törvény szerént a’ belső becsű arany és ezüst pénzen kívül mást érteni nem is lehetne — a’ mint ezt Küldői is ekként vették, ’s ezután is kívánjak feltartani, mind a’ mellett tapasztaltaivá«, hogy némelly megyékbe v. ezédulába lenne gyakorlatba a’ szükséges egyformaság tekintetéből is a’ Törvénybe világosan tétetne ki, hogy minden birságiumok ezüst pénzben vétessenek.'— Horvátországi Követ Busán llerrnannj: az 183 2/s észt. 4-ik Törvénycz. 6-ik szakaszának döbbeni szerkezetét pártolván , a' javallott felvilágosítás kihagyására szavazott. GyőrVniegye Követe fSzűts Arit alj: Míg a\zsidóság erkölcsileg jobban ki nem mívelődik, míg életük módját, szokásaikat, a’ nemzetéhez jobban npm alkalmaztatják, míg a’ kereskedés mellett, magokat a’ földmívelésre’s mezei munkára is nem adják, addig Küldői őket polgárosítani nem kívánják, — következve tehát ezen ^kedvezést is, hogy ők is jobbágyi telkeket vásárolhassanak , reájuk kiterjesztetni nem kívánja, s ezért ezen szerkezetből azon szót „Izraelita“ kihagyatni kívánja — ha ez többség^ nem nyerne, akkor a’ mlgos kir, Személynök által ajánlott módosítást pártolja. Heregh Vármegye Követe fPogány JózsefJ : hogy az nrbéri jobbágytclek haszonvételét, valláskülömbség nélkül mindenki, és így Izraelita is megvehesse, abban Küldői is megegyeznek, olly feltétellel mindazáltal, hogy Hlyen úrbéri telket v ásárló Izraelita, úgy; tekintődvén, mint akár melly mais jobbágy, ha a' földes urnái Szombaton, vagy más zsidó inucpen jobbágyi munkára szüksége lenne — akkor maga helyett munkást állítani köteles legyen. — Besztercze városa Követe fSzumrák JózsefJ: Az alsó Magyarországi bányavárosoktól, kiváltságok és illető Törvények értelmében a’ zsidóság bét mértföldnyi táv olságra citibank. Minthogy az urbérben a' bányavárosoknak kiv áltságai,'s azokat illető Törvények tárgyalva sehol siutscnek, de az országg} ölési rendszer mellett tárgyaltatás alá nem is vétethetnek, minthogy továbbá úgy is a'i bányászati rendszeres munkában hasonló értelmű czikkely újra javasoltatik: ezeknél fogva a szólló fel sem teheti, hogy a’zsidóknak jobbágyi telek vásárlására most adott engedelem a'bányavarosokra, 's azoknak törvényes körére, értethetnék. Azonban a kérdéses §. a legnagyobb átaláii) osságban lévén szerkeztetve, ’s könnyen bal magyarázatokra adhatván alkalmat, ne bog} halgatás miatt valami előítéletek eredjenek a’ bányavárosok jusainak kárára, ezen §-t úgy világösíttatni Jegyző Könyv I. Darab. I
