1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 27. országos ülés - 1839 / 28. országos ülés
238 XXVIII. Országos Ülés. — September b-Mn 1839. Zalai Követ (tiért elend >j Károly'); ellenben nem látja elhalaszthatónak, minthogy annak felvitele még a' m. Országgyűlése hagyománya, s minthogy az már akkoron is igazságtalannak és természet elleninek ösmortetett, de ha mind az nem is volna, az élelmezést mégis fel kellene hova előbb venni, mert ki nem tudja azon mellesleg terheket is, mellyek az élelmezéssel öszve van- I ak kapcsolva, mint például midőn rósz időben néhány portiókkal egész helység kihajtatik, tovább azon zsarolásokat, mellyek a’ biztosok által a’ portiók nagyobb mértékben az adózóktól megkivánása, és az általvétcl hallgatásával elkövetetnek, mell) állal azok kiszolgáltatása kétszeressen is sulyosittatik. Nem is egyedül ezért óhajtják küldői a’ megváltást, mert az olly rendkívüli csekély, mivel vannak esztendők, midőn ha a’ kenyérben vagyon is deperdita, ellenben másban, mint a* széna és zabban nem mindég veszt az adózó, hanem leginkább azért, mert a’ termesztmények kiszolgáltatásába majd elkerülhetetlen kicsapongások által sulyosabbittatik: továbbá azért, mert az által a’ kereskedési rendszer is szenved, ha meghatározott áron az adózó termesztménycit kéntelenitetik oda adni. Igaz hogy a’ regulamcntáris az 1 fői-ben, mint azt Borsod is előadta taz adózó könnyebbségére hnzattatott be: de azolta a körülmények változtak úgy ann)ira, hogy az óhajtott könnyebbités már most igen nagy teherré vált, úgy hogy csodálkoznia kelletik, hogy ezen igazságot át nem látják azok, kik a’ régi rendszert fentartani akarják. Az ő küldői az élelmezést nem megváltani, hanem csak rendszeresíteni akarják, s mivel azt eddig is a’kincstár az adóból fizette, küldői jövendőre is kívánják, hogy az élelmezést a' kincstár az adóból viselje. A’ laktanyák építése végett azonban alkudozásba bocsátkozni kész, minthogy azonban e’ részben bővebben értekezni még idő előtt volna, jelenleg e’ részben az Izenetet pártolja. Szabolcsi Követ (Bánts Sámuel): Küldői mindenek előtt a’ törvényhozó test függetlenségét bisztositani kívánván, azt hiszik, hogy minden más tárgyakról csak akkor lehet nyngottan tanács* kozni, ha meg van függetlensége ezen testületnek. Ugyan ezen nézetből kiindulva midőn, e’ tárgy a’Kerületekben felvétetett, annak elhalasztását kívánta, — a’ többség által azonban ebbeli kívánságától elültetvén, minthogy Küldői az Országgyűlés helyétől távol vannak, mind ekkoráig a’ szállót újjabb utasítással el nem láthatták, ezen okbul is tehát mint Unghi Követ ezen tárgyat elhalasztatni kívánta — melly oknak folytába nehogy többször legyenek hasonló esetek, hogy t. i. a' Követek utasításai későn érkeznek, Küldői nevében kívánja az Országgyűlésének jövendőre Pesten való tartását törvény által biztositatni, pedig azt is kívánja, hogy a" kir. Előadások már a* kir. meghívó Levelekben ha nem egészen, legalább annak fő részei foglaltassanak. Barsi Követ (Lipovniczhj Vilmos): noha e’ tárgyra nézve szinte nem lévén utasítással ellátva, mindazonáltal még sem lehet egy vélekedésben Ungh Vármegye Követjével, és ezen tárgynak, mcllyet a’ RR. töbsége már keriiletileg be is fejezett; minden tanácskozási rend elleni elhalasztását nem követelheti, főképen azért, mert nem csak Barsból, de Ungh, és Szabolcs távol vidékeiről is addig, miglen e’ tárgyba meritorie munkálkod.indunk, vagy is valami szerződésre, alkura léphetünk, az utasítások még eleget megérkezhetnek, addig is tehát meggyőződve lévén, hogy az eddigi élelmezési, és szállásolási rendszer mennyire feküdjék sanyargató igaként az adózó nyakán, azt, az alól mentői előbb felmenteni kívánván, nagyon óhajtaná ugyan, hogy a" mi az élelmezést illeti, minekutánna ezt a’ kintstár mostanában is fizetné, és a’ regulamentomi mostani kis ár felállításakor az adózó terheltetésére éppen nem ezélzott, azt tehát a’ kincstár minden kárpótlás nélkül válalná fel, a’ mennyire azonban ezt utói érhetni nem .sok kinézés mutatkozik, a*nagy teher eltávolításának tekintetéből, kész az Izcnet elvei szerint a‘ laktanyák felállítása, és élelmezésre nézve küldői nevében a’ megindított kárpótlási egyezkedéshez is hozzá járulni. Csongrádi Követ (kárász István): Megyéje a’kir. Előadások 2-dik pontjára nézve utasítással el nem látván, — a’ katonai élelmezésből származó veszteségeknek megváltására nézve merően, minden fentartás nélkül be nem ereszkedhetik, hanem kötelessége az Izenetben foglalt azon óvást, melly szerint a’ katonai élelmezésből származó vesztcsségeket csak annyiba óhajtja a’ Nemzet kész pénzen megváltani, mennyibe azok törvényesek — nem csak pártolni, de különösen kiemelni azért: mert a' katonai élelmezésből származó terheknek viselésére köteleztetése az Országnak világos Törvényben kimondva nincsen , különben pedig régibb időben minden e‘ részbeni a Nemzet’s Kormány közti viszonyok,a’ katonai regulamentum által lévén elrendezve, és az abban meghatározott árok akkoron a piaczi ároknál semmiben sem lévén terhesebbek — már mostanság idő lefolytával a’ piaczi árok nevekedéséböl eredő veszteségeknek, és újjabb terheknek a iselésére, avagy pótlására a’ Nemzet csak annyiban köteleztetik, mennyiben a’ Kormány rendes bevételei a’ törvényes kiadásoknak fedezésére elégségesek nem lennének. — Minél íögvást Tolna Vármegyének az állomány bevételei ’s kiadásai kimutatását tárgyazta Indítványát is részéről pártolja, egyébként kívánja azon alap elvnek {megállapítását, hogy a' katonai élelmezés inkább kész pénzzel váltassák meg annyiban, mennyiben Megyéje kedvezőbbnek találta eddig is a katonai élelmezést kész fizetés eránt válalkozóknak bérbe adni, mint természetben tellyesítetni, de a váltsági díjt, csak a' kimúlandó financiális szükséghez kívánja alkalmaztatni. — A szállásolas terhe honi törvényeinkben is ki lévén mondva, annak törvényességét azonban nem tagadhatja s
