1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 27. országos ülés - 1839 / 28. országos ülés
XXVIII. Országos Ülés. — September 6-/5«» 1830. 230 Az Országgyűlése Pestre áttétele eránt tett Indítványt szinte sál a azért azt részéről is nem ellenzi. Megyéje részéről is pártolja. Nyitraj Követ (Emody Juhos): Az élelmezés megváltásában küldői részéről minden könnyítő módokat elfogad. De mindenek elolt a porták rcctificatióját kívánja. Aradi Követ (Fascho Josef): A szóban lévő élelmezési tárgy iránt ugyan részletes Utasításai ellátva limesen; mindazonaltal minekutanna itten csak a’ fő elvekről vagyon szó és küldői ' katonai szállításból és élelmezésből eredő tetemes veszteségekből származó téri,éltetéseket megszüntetni, — úgy a katonaságnak liázankénti elszállásolását kaszárnyák építése által elrendelni kívánnak, ezen Izenetben pediglen az általános elveknek kijelentése mellett, csak az foglaltatik bogy ezek iránt, a mennyiben törvényesek, alkudozásba bocsátkozni kívánnak ezen kerületi Izcnetet addig is, még küldőitől részletes utasítást nyerend, elfogadja. A’ mi utóbb Ns Szabolcs Vármegye Követje áltál előhozott indítványt illeti: minekutánna ez itten szóba bozattatott Megyéje részéről kijelenteni kívánja, bogy Pesten tartandó Országgyűlése iránt még e’jelen Országgyűlésén törvényt alkottatni kiván, úgy nem különben jövendőre azt is elhatároztatni óhajtja hogy az Országgyűléseknek kihirdetése alkalmával a’ királyi Előadások is kozöllessenek, minek azon sikere leend, hogy a tanácskozásoknak siettetése eszközöltetik. Liptói Követ (Thiiránszky Péter) : Utasítása nem lévén Ungh megyei Követtel kezet fogva, a’ tanácskozás alatti tárgyat elbalasztatni kívánja, ’sba ezt el nem érheti, akkor a’megváltást nem pártolhatván, kívánja hogy a’ kiszolgáltatandó termesztmények a' kincstár által piaczi áron fizettessenek. Bereghi Követ (Lónyay László): utasítása ugyan e’ tárgyban, mind ez ideig még nem érkezvén, a’ természetes igazság törvényéből merített elvekből indulva ki, kötelességének tartja mind azon kutfökhez ragaszkodni, a nielljek Megyeje kebelében létező szegény adózó nép sorsa javítására vezetnek, 's ezeknél fogva ellene mond mind aáon deperditák pénzel leendő felváltásának, mellyekre nézve több Követek a’ Kormánnyal ez úttal alkuba ereszkedni kivannak, 's ezen veszteséget, melly eddig is az adózók kárával divatozván, a kincstárnak nyereségűi szolgált, mint a’ múlt század közepén a kincstár és Ország közt megállapított termesztmények árából keletkező veszteséget a jövőre nézve általában megszüntetni kívánja, és kívánja egyszersmind azt is, hogy az Országban bentanyázó katonaságot, a' kincstár ezentúl a’ maga raktáraiból élelmeztesse, — egyébiránt nem ellenzi, hogy provincialis concurrentialis cassa alakitassék, *s ezen pénzből az országosan megállapítandó pontokon laktanyák épitessenek. Nemes Szabolcs Megye Követe azon Indítványát pedig, hogy az Országgyűlésnek Pesten való tartása törvény által határoztassék el, részéről igen is hév kebellel pártolja. Sárosi Követ (Pillér László): Utasítása nem lévén, minthogy a’ tárgy elhalasztásához reménysége nincsen, meggyőződését, s a’ Megyéjében uralkodó elveket, és küldői szellemét véli követni, midőn a’ kerületi Izcnetet pártolja. Nem is szóllana a tárgyhoz, ha a’ Szepesi Követ a'Megyék fekvéséből véve okot, úgy nem okoskodott volna, hogy a' felső Megyékre káros volna a' megváltás, azt mondván, hogy a felföld terméketlen lévén, reá nézve károssabb a’ készpénzbeni megváltás; ő ellenben azt állítja, hogy ugyan azon vidéken a’ piaczi ár nagyobb lévén, a' regulamentáris ár pedig egész hazára egyforma minőségben divatozván ; mivel ott termesztés szűke miatt az adózónak piaczról kell termesztmények vásárolni; ez oknál fogva vesztesége is nagyobb', és bizonyosabb, mint az alföldi Megyékben ; abban tehát meg nem egyezhet, hogy a megváltás káros volna a' felföldi adózóra nézve. Azt állította tovább a’ Szepesi Követ, hogy ezen teher a felső vidékre új volna, de a' szólló a1 felső vidéket két részre osztja — egyik része, melly a’ katona tartás terhét nem viseli a* hova Szepes Megye, másik része pedig, melly a’ katona élelmezési terhet súlyossan viseli hova Sáros Megye tartozik, mert ez Szepes. helyett is viseli a’ terhet. Ezen külünböztetés után igaz, hogy a megváltás uj teher volna Szepes s hozzá hasonló zes mind pedig a' szállásolás kérdésének a mennyiben az törvényes volna mellj nek el hat a. rozásába az országos Küldöttség nem ereszkedett, minthogy azt körén túl valónak lenni hitte; ezen Országgyűlésén, mell) nek köréhez igen is tartozik elrendeléséhez szavazott, fentartván a tárgy érdemében szavazatát akkorra, mikor utasítása megérkezend. ^ ^ Szepesi Követ (Zsedényi Eduárd): Sáros Megyének Követje olly valamit czáfolt, a‘ mit a Szállónak szájából nem hallott, kit ködömben hozzája közel ülvén, csak ugyan megérthetett volna. A' szólló t. i. nem úgy mint Sárosnak Követje, a’ katonai élelmeztetési terheknek törvénjességéből okoskodott, de azt törvénytelennek nyilatkoztatván azt kívánta, hogy az adózok által szó - fnrmncvlm/íU'plf nt^P7l :írnn mptr fíy.i-ífiKsenek. és ürv Sáros Megyének adózója termesztmegáltandó termesztmények piaczi áron megfizetessenek, és igy Sáros Megy nyeinek illető arát mej Követje ezt jótétemén} nyeinek illető árát megkapván, azzal adóját könnyebben lefizethesse, és jóllehet Sáros Megyenek nek tekinteni nem akarja, még is Szepes Vármegyét igazságtalansággal nem 60
