1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés
X/X. Országos Ülés. — Augustus \Q-hén 1839. ‘105 valamint külömben is az egyéb tárgyak, úgy ez is a’ k. K. Feladások első pontját sem ‘ véve U minden megszoritás vagy záradék nélkül előlegesen terjesztessenek fel. Egri Fókáptalan Követe fAbrác, Mátyás): Azt tartja: hogy mindazon tanácskozások, buzgó törekvések és óvakodások, mellyeket a’ Fül. gróf Ráday Gedeon ügyében nemzeti szempontból vagy alkotványos tekintetből, ’s ugyan azért mint köz ügyben kifejtettek, oda czéloztak, hogy az Or^ szággyülési követek szabad választásában ckkorig gyakorlott ősi törvényes függetlenségünk magára az elvre nézve ne csak jövendőre, hanem a’ múltra is biztosítassék, hogy ezen kettős czélt a’ RR a’mennyire törvényszerüleg kívánhattak, elérték légyen, néki legalább úgy látszik, Az mondatik t. i. legközelebb múlt hó 28-án költ k. K. Leiratban: hogy Ó Felsége Pest Varmegye egyik Követének az itteni megjelenhetéstől általa történt eltiltásával legkisebb csorbát sem szándékozott ejteni az említett választási függetlensegen , hanem az eltiltás csak azon oknál fogva jött kézbe, mert Ö Felsége önnön belátásánál és meggyőződésénél fogva úgy vélekedett, hogy olly személyes kürnyülményekben álló honfinak itt helye nem lehet, mert továbbá azt hitte: hogy a’ Nemzet is véle egy véleményben van, melly ismeretes becsület szereteténél és érzeténél fogva mindenkor gondoskodott hogy a’ törvényhozói testülettől minden legkissebb árnyék vagy homály elháríttassék. Ez a> Fejedelem szava, ugyan azért hiszi; hogy senki kétségbe nem hozza azt, hogy legkegyelmesebb Apostoli Királyunk a’ független Követ választást legkevésbé sem kivánta légyen csonkítani, csak az a’ kérdés tehát miri,és eléggé erősen alapszik e’ O Felségének abbeli meggyőződése, hogy az ismeretes körül-? ményekben történt legfelsőbb eltiltás a’ Követ választási függetlenséget tett leg nem sértette és a’ Nemzet éppen igy vélekedik e’? A’ mi az elsőt illeti szinte hiszi: hogy Ó Felsége fogja tudni önnön meggyőződését, törvényes szempontokból az Országgyűlése természetéből, és azon viszonyokból, mellyekben a’törvényhozói testület alkotó részei, egymás eránt állanak alapítani; a’ mi pedig a’ kérdésnek másik részét illeti: A’ Nemzet kettős organum által szokott szóllani, ezeknek egyikét a’ Méltóságos Fő RR. másikát pedig a’KK. és RR. képezik, mind a’ kettőnek öszvehangzásából tudhatni csak, mint vélekedik a’ Nemzet. Ha tehát vannak, hogy egyebet ne említsek, több és nagy kiterjedésű Törvényhatóságok, mellyek nem csak megsértve nem látják a’ kérdésben forgó eltiltás által a’Követ választási függetlenséget, hanem egyszersmind nyilván ’s világosan helyeslik azt, a’ Fő RR. pedig csak a’ törvény szabta sorozat szerént kívánnak ezen kérdéshez szóllani, alkotvány szerüleg még most nem tudhatni, mi légyen e’ tárgyra nézve a’ Magyar Nemzetnek véleménye. E? így lévén, mivel t. i. még nemzetileg nincs mondva: hogy a’ Követ választási függetlenségen, bár szándékon kivüli, de csak ugyan seb ejtetett légyen, kérdi: Minémüalkotványos szempontból igazolhatni az Izenetnek azon nyilatkozatát, hogy ha csak az úgynevezett Pesti sérelem tettleg orvosolva nem lesz, O Felségének egyik vagy másik törvényes kivánatát így, vagy amúgy tellyesíteni nem fogják, mert bár mi hibázzék is valamelly dolog tellyes voltához, áz, csak ugyan nem tellyesedik. Éppen így áll a’ dolog a’ többi sérelmekre nézve is, mellyekre az Izenet azon záradékát, melly eleinte csak a1 Pestit illette, kiterjeszti; mert valamint a’ Fő RR-nek, úgy nem külömben O Felségének, mint törvényhozó testület, egyik alkotó részének, csak úgy jussok van, mint a’ KK. és RR-nek azokat önnön szemeikkel körül tekinteni és vizsgálni, ha jussok van önnön szemeikkel vizsgálni, nem lészen jussok, őket akár egyenesen, akár mellesleg arra kénszeríteni, hogy az ő szemeikkel nézze-? nek. Mondani pedig, hogy egyik vagy másik törvényes és talán sürgetős kötelességüket nem tel-?? lyesítendik, ha csak a’ Fő RR. és maga Ó Felsége is az általok sérelmeseknek tartott dolgokat illye-rneknek r.em ismérik, és úgy mint ők kívánják, nem orvoslandják, éppen annyit tészen, mint kénszeríteni akarni, hogy ők is éppen úgy, mint a’ KK. és RR. tekintsék és ismérjék azokat. Ez pe-* dig azon viszonyokkal, mellyekben a’ törvényhozói testület alkotó részei egymással alkotmányilag állanak, egyenesen ellenkezik, csak a'tanácskozás és kölcsönös értesítés, azon törvényes eszköz, mellyel a'törvényhozásnál élhetni, és azon már kész Törvényhez, melly illy úton készült, lehet törvényesen valami sanctiot ragasztani, nem külömben, ha a’ mellé is, a’ mi még nem törvény lehetne 6anctiót ragasztani — értem itt a’ Törvény neve alatt az egész törvényhozói testület köz megegyezésével alkotott Törvény javaslatot, — úgyszinte a’ másik fél mondhatná p. o. ha nem ád a’ Nemzet annyi katonát, a’ mennyit kívánok, én sem adok katonai brachiumot, a’ hol ezt az élet és vagyonbeli bátorság kivánandja; erre a’ KK. és RR. megint mondanának valamit, ’s így tovább, ekkor pedig ugyan mi lenne a’ törvényhozásból? Mivel tehát a’ fentisztelt K. Leirat annyira biztosít bennünket a’ múltra nézve, a’ mennyire csak törvényszerüleg kívánhattunk, jövendőre pedig mindnyáján megegyezünk abban, hogy a’ Fejedelem szavánál erősebb biztosítás hatalmasabb garantia nem le bet, kéri a’ KK. és RR-et a’ mint az Elnök felszólította a’ záradéktól elállani, úgymint a’ melly belátásához képest nemzeti állomásunkkal, és a’ törvényhozás természetével Öszve nem férhet, és a’ mellyet kitűzött, czéljára, azaz a’ választási függetlenség biztosítására néz\e a többször tiszte t Leirat feleslegessé tett. A’ mi végre, a’ több rendbeli sérelmeknek, ezen alázatos íe e ette . Jegyző Könyv. /. Darab.
