1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés
200 XJX. Országos Clás. — Augustus 10J83Í). fi e kiolt felterjesztését illeti: — őszintén megállj»: hogy Ő ezt azon ezcllal, mellj nek kedvéért leginkább ezen felelet adásra határozzák el magokat a’ KK. és Rendek ellenkezőnek tartja. A’ czél, mellyet leginkább elérni akartak, neon egyeb volt, hanem hogy ujjoncz álütási adatokat, és Duna szabályozási terveket n; érvén Ö Felségétől, ezeket minél előbb Küldőikkel közölhessék, ezen czélt pedig az említett szándék mellett nem tudja mikor érhetik el a* mint az Elnök észre vette, mert azt nem kívánhatják, és tudja hogy nem is kívánják hogy a' felküldött sérelembéli Izenetekre nézve a' Méltóságos FŐ Rendeli jussokkal ne éljenek, melly szerént azok fe lett szinte tanácskozandanak, és velők kölcsönössen értekezendenek- De azt tartván hogy a' KK. és Rendek bölcsesége felmenti Öt a’további beszédtől, óvásátul szavazatával 4 csekély, de alkotványszerü nézeteihez képest az izenetbeli záradéktól eláll ván Ö Felségének a’ KK. és Rendek lényegesen csak azt felelnék: hogy legfelsőbb szava által a’ Követ választási függetlenségre nézve a'mennyire törvényszeriileg kívánhattak, mind múltra, mind jövendőre, bisztositva lévén, mivel eddig csak a’ feletti aggodalmuk hátráltatta őket a’ Felség kivánatainak tárgyaltatásától, hogy tettel is bizonyítsák ehhez való készségüket, kérik az érintett adatokat és terveket semmit sem kételkedvén, hogy O Felsége is legközelebb adott szava szeréní, a’ Nemzetnek annak idejében felterjesztendő igazságos sérelmeit, mellyekben eddig dolgoztak, és a’mellyek között a’ Pesti Követ választás eránti nézeteiket is kifejtendik, orvosolni fogja. Thuróczi Követ ( Justh Jósef): Küldői minden további záradék nélkül egyenesen a' KElőadások tárgyaltatását kívánják , — egyéberánt ne hogy Megyéjének voksa e’ tárgyra nézve a’ naplókban ellenkezésbe látszasson lenni, kötelességének tartotta előbbi alkalmakor e’ tárgyra tett szavazatainak okát adni Küldői t. i. a’ Pesti sérelemre nézve Ö Felségét az eránt megkéretni kívánták, hogy Pest Megyéhez küldött Kir- Parancsát vissza venni méltoztatnék, ezen utasítást a' szólló úgy magyarázta, hogy Küldői G. Radaynak ezen Országgyűlése bévégzése előtti orvosoltatá. sál kívánják — ’s e végből minthogy ezen czélt, mellyet Küldői szinte elérni kívántak nem látván a'négy rendbeli Izenetekben kifejtett elvek szerent orvosoltatni— pártolta a’ kerületi záradékot, Küldői világos utasítása azonban a’ kir. Előadásokat minden feltétel nélkül előlegesen kívánván tárgyaltatni, bár utolsók lennének is szavai e teremben, kötelességének tartá azonban utasítását híven tellyesíteni, — ugyan azért a’ felolvasott Izenet ellen szavaz. Posegai Követ (Farkas Sándor'): \ aiamint eddig minden alkalommal, úgy tzúttal is világos utasításánál fogva mind azon tárgyakat, mellyek akár mi módon a' k. k. Előadásoknak felvételét hátráltathatnák, elmelloztetni kívánja, és azért a" felolvasott Izenetet, úgy a’ mint szereik Júliusról késztetve van, el nem fogadhatja, hanem kívánná, hogy a’ Felírás egyedül az adatok megszer^»uárgy»!*"* *^9e v^gett» minden feltétel és záradék nélkül terjesztessék fel. Trencsén Városának Követe (Perneczhj János): világos utasításánál fogva az ujjonezok adásában köteles azon elveket és utat követni, melly a Ts. KK. és RR. többsége által a’ haza boldogítására legczélszerubbnek tartatni fog, minthogy pedig a* T. KK. ésRR. ezen kérdés tárgyaltatásában heerészkedni nem kívánnak, a’ szóló Küldőinek akaratját ekképen magyarázza : hogy mindaddig, míg a' többség ezen határozatát fentartani fogja, nekie is ehhez ragaszkodnia kell, azért az Izenetet pártolja. Győr Vármegye Követe (Szűcs Antal) : pótló utasításában néki ujjabban meghagyatott, hogy mindeneket mellőzve az 1791: i3 dik törv. ez. értelméhez képest a' k. Előadásokat tárgyaltatni sürgesse — a' mennyiben tehát ezen Izenetben kijelentetik hogy a' kir. Előadásoknak í-ső és 3-dik pontjai eránt is Felírást tenni kivannak a’KK. és RR. annyiban ezen Izenetet pártolja, __ de pártolja még annyiban is, a’ mennyiben a' kir. Előadásokkal az elóleges sérelmek is, mel lyak az 1025-diki Országgyűlésen kidolgoztattak, és mellyek a múlt Országgyűlésén is felter jesztetni rendeltetnek. -— A’ mi a’ szólás szabadságának a' k. kir. Előadásokkal leendő öszve köttetését illeti, noha ez eránt világos utasítása volna, hogy ezt minden előforduló alkalom mai pártolja, — mellyet szentül tellyesíteni is kíván, — ’s tellyesített is akkor, a’ midőn a’ fe lett ar Rendek tanácskoztak, — de mivel már ez eránt készített Izenetek a’ Főrendekkel közöltetett, ’s így különös egyezkedés alatt vagyon, szeme előtt tartván a’ múlt Országgyűlése alatt a’ szólás szabadságában váltott 17 Izeneteket, miután abban egyezkedés nem eszközöltetett, attól tart, hogy a’ megegyezés a’két Tábla között most is hosszasb időre terjed, 's így Küldői fentebbi kivánsága későbben sikerülhet, ennek öszvekőttetését a' k. Előadásokkal ez okból nem pártolhatja: — valamint szinte a’ Pesti sérelemnek öszvekőttetését sem, mellyet Küldői különben is csak a’ kegyelem utján orvosolni kívánnak ; — nézeteit eránta kijelenteni fentartja akkorára, a’ midőn ez a’ két Tábla által tanácskozás alá vétetik.— Végre a’ záradékra nézve kijelentette, hogy utasításában a’ katona adás eránt a’ szükség megtudásán kívül, semmi záradék nem köthetvén, de ha a’ szükség megtudatik , azt hiszi, hogy kell az Országnak az Ország védelmére katonát adni , akár lesz Gr. Ráday sérelme orvosolva, akár nem, ha pedig nem lészeri szükség a’ katonára, akkor, ha lesz is a' Pesti sérelem orvosolva, katonát adni szükségtelen volna, *9 így a’ záradékot nem pártolja.
