1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 15. országos ülés
178 X V. Országos óiéi — Julius 18-ikán 1839. Peeti Sérelem iránt. addig terheli ötéi a' vád, s azért a törvényhozói Test méltóságának megsértése nélkül meg sem jelenhetett itt mint Követ, — helyes tehát és igazságos az ó eltiltása a’ Kormány által; en : nél fogva Gr. Ráday ügyét, mint sérelmet, soha el nem fogadhatja,— de ha sérelem volna is, soha azt a* Kir. Előadások eleibe a’ törvény ellenére nem tehetné, ’s az egész ügyet úgy tekinti, mint kiszemelt gátlását az Országgyűlési tanácskozások elóleges tárgyának, tudniillik a’ Kir. Előadásoknak. —Már mi ez utóbbiakat illeti: akárhogyan magyarázgassuk törvényeinket, mindig igaz marad az, hogy világos törvényeink, Ulászló 2. Decr. 25-ik i?23: 7. és 1791 l3-ik törv. Czikkelyek szerint, az Országgyűlésig tanácskozásokban a’ Kir. Előadások elsőséget nyertek, és azok bevégzésük után felterjesztendók az egyedül igazságos sérelmek. — A' Szóló tehát a’ törvény szabta ösvénytől el nem akarván térni, valamint a' 3. 7. és 12-ik országos Ülésekben kívánta, úgy most is kívánja a’ Kir. Előadások előleges tárgyaltatását ’s bevégzését, az. után azoknak az igazságos sérelmekkel felterjesztését, Gr. Ráday ügyének pedig egészbeni kihagyását. — Méltóztassanak a’ KK. és RR- a’ Fejedelem által kitűzött szent czélra sietni , és a' Kir. Előadásokból űdvösséges törvényeket alkotni, —ez fogja édes Hazánkban azon haladását eszközleni, mellyet hanyatlás nem fenyegetend, melly a’tartósság kezességét hordandja magában, ’s melly az Országnak valóban használni, ’s a’ Rendeknek a’ jelen, és jövő kor tetszését ’s áldását biztosítani fogja. — Kassa Városa Követe (Demeczhj Lajos): A' múlt hónap 18-án tartott 4-ik országos Ülés Naplókönyvében, akkori nyilatkozását a’ 70-ik lapon egyedül a’ Pesti esetet tárgyazó Kivonat, ban látván megjelenni; minthogy a'Szóló azon alkalommal mindenek előtt a* követtársa által tett előadást pártolván, egyszersmind némelly a’ 4-ik Rend alkotmányos, és a’ Törvénykozásbani részvételt illető jogai meggyengítésére, Nemes Borsod, és Sáros Vármegyék Követei által felhozott, ’s részint történeti eseményekre, részint pedig a’ Királyi Városok eredetére nézve tett észrevételekkel erősített állításait is, szinte történeti, és az Országgyűlése jelen szerkezetéből merített adatokkal iparkodott megczáfolni, — a’ Pesti esetnek pedig mint sérelemnek a’ Kir. Előadásokkal egyszerre leendő felterjesztését, egyedül közelítés és a’ Kir. Előadásoknak mentül előbb leendő felvételét hátráltató akadályok elhárítása tekintetéből, pártolta. — Ezen most kijelentett nyilatkozását igazolására a' Jegyzőkönyvbe felvétetni kéri. — Egyébiránt mi a’ napi renden lévő tárgyat illeti: Küldojinek tegnapi napon vett Utasítása szerint, a’ Pesti esetet semmi tekintetben sérelemnek nem veheti, és Követtársának a’ Kir. Előadásokra nézve kijelentett nézeteit egész kiterjedésében pártolja,— Baranyai Követ [Pákozdy Zsigmond): Valahányszor e’ tárgy előfordűl, kénytelen mindenkor Utasítása tartalmánál fogva a’ Kir Előadások előleges felvételét kívánni. — Mit is igazolása végett a’ Naplóba feljegyeztetni kíván. Verőczei Követ (Jaukovics László) már kircondá máskor is, hogy Küldőji a' Kir. Előadások előleges felvételét óhajtják, ’s ha Küldojinek ebbeli kívánságát most sem érhetné el; azok. hoz járul, kik a záradékot bármikép módosítani akarják. — Debreczen Városa Követe (Derecskéi/ József)'-. A’ napi renden lévő tárgyat tetemes sérelemnek nem lehetnem tekinteni; mert vélekedése szerint, alig vau valami fontosabb polgári Alkotmányunkban, mint az, hogy Birákat törvény kiszolgáltatásra , és Országgyűlési Követeket uj Törvények hozására, vagy a’ régibbeknek az idő leikéhez alkalmaztatására, vagy a’ netalán homályosaknak megvilágosítására, azok, a’ kiket ezen jus illet, szabadon és minden megszo. ritás nélkül választhassanak. — De más részről, miután a’ kérdésben lpvő tárgyban, és ezen értelemben minden siker nélkül már három Izenet váltatott a’ Főrendekkel, — a’ katona-szál. lásolás és élelmezés terhét, és alkalmatlanságát pedig szinte 8 millió Adozónép szenvedné és érezné ; — Utasitása szerint oda szavaz, hogy a' kérdéses sérelem terjesztessék fel ugyan orvoslás végett Ö Felsége eleibe; ügy azonban, hogy addig is , mig a’ reménylett kedvező Kir- Válasz elérkezne, a’ Kir. Előadásokban foglalt tárgyak iránt a’ Rendek magoknak anyagokat szerezni, és azok szerint munkálkodni igyekezzenek. — Árvái Követ (Zmeskál Móricz) is az 1791: i3- Tör. Czikkely rendeleténél fogva a' Kir/ Előadások tárgyaltatására szavazott. — Az Elölülő látván, hogy az Izenet ellen többen szólani nem akarnak, a' többséget a’ mellett nyilatkoztatta, egyszersmind azt ugyan azon ítélőmester által §-ként felolvastatván, minthogy annak szerkezete ellen semmi ellenvetés nem tétetett, jelentette, hogy azt annak idejében a’ Főrendekhez az Itélómester által fogja vinni. — Tornai Követ (Gedeon Lajosj. Miután a’ többségnek a' maradjon szó által a’ kerületi Izenetet elfogadni tetszett, a’ felett ujjabban szót tenni a’ Szóló szükségtelennek tartja; Küldőjinek akaratját azonban tisztelvén, kötelességének ismeri, Utasítását e’ helyen előterjeszteni, |va;llási Sére- Tábla «Karaijcti. **^~.^**v.u, ----------------------- ~ j—--------mellynek szavai ezek : „Az előleges Sérelmek között ha szinte a' | v ajl 1 á s lem azon oknál fogva is, minthogy annak felterjesztése a’ Főrendi
