1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 15. országos ülés
1 79 XV 0rs**go* Ülés - Julius 18-kán 1839. sérelmeket előlegesen, tudniillik a’ Pestífé 1, Sérelem iránt készült .-6 Irénét zár,dékában foglalt előleg« Sérelmekkel óhajtanák feite,.’ jesztenl. — Ebbel, kívánságukat hüldoj.nek a' Szóié a' Rendeknek újabban is ajánlotta — Äbau.i Korét (Or. Péch.j Emáuuet) Kuldöjinek egy kiránságát ismételni kötelességének tart,,. — A kerületi ülésekben, midőn Homárom Vgye Követe azt indítványozta; hogy —mi nekutánna mára kitűzött sérelmek, t. i. a’ Pesti sérelem, a szólás szabadsáea, az i836- 21 Tör vény Czikkely nem egészben! teljesítése, és az elóleges sérelmek tárgyaltatás alá vétettek. a kir. Előadások tanácskozásába kellene beereszkedni, és pedig miu:án a katonaállítás tár. gyában a szükséget, úgy a Duna szabályozásában az adatokat, és az eddig történteket szinte felírás által kellene megtudni, mi a záradékkal ellenkezne; — nincs más hátra, mint a’ katonai élelmezés tárgyába beereszkedni, — de mivel ezt előbb a* Küldőkhöz kell, szükséges űtasítás elnyerése végett küldeni, míg az illető utasítások megérkeznek, nehogy munkátlan állapotban létezzenek a' Rendek, az úrbért vegyék fel. — A’ szóló akkoron utasítása szerint oda szavazót«, hogy az úrbér helyett a’ vallás tárgya vétessék fel, — ettől azonban a’ többség által elültetvén, a’ Komárom vármegyei indítvány elfogadtatott. Utasítása világos tartalma szerint, miután a’ fentebb érintett sérelmek már tárgyaltatás alá vétettek, a’ kir. Előadásokat a‘ vallás tárgyával kell egybefoglalva tanácskozás alá venni, és ugyan egybefoglalva egy Felírásban jóváhagyás végett felterjeszteni, akkor t. i. ha fentebb érintett sérelmek orvosolva lesznek, a’ katonaállításra nézve a’ szükséget egy felterjesztés által megtudni, — minthogy Küldőji meghagyták; hogy, míg ai érintett sérelmek orvosolva nem lesznek, semmiféle tárgy fel ne terjesztessék, — nem lehet, — úgy a’ katona — élelmezés tárgyába sem, a’mennyiben azt a’ képviselők Küldőjiknek megküldötték, beereszkedni. — A* Duna, és más hajókázható folyóvizek szabályozása módja iránt meghagytak a szóló Küldőji, hogy a’ kereskedésre nézve felette nagy fontosságú ezen tárgyban egy országos Biztosságnak kiküldettetését szorgalmazzák, melly e’tárgyban minden tekintetben ,Pcsti g<re__ kimerítő javallatot készítvén, azt még a’ jelen Országgyűlésének mutassa be. —Nem lévén tehát,lem tárgyiban, utasítása szerint, tanácskozás alá veendő más tárgy, mint a’ vallás tárgya, naellynek tárgyaltatását sürgetni szoros kötelességének tartja, ezennel kérvén is a’ KK. és RRket; hogy az úrbéri tárgy helyett a’ vallásbeli sérelmet vegyék tanácskozás alá. — Nem akarja ez által azt kijelenteni, hogy Küldőji az úrbéri tárgynak tanácskozás alá bocsátását egészen mellőzni kivánnák; de most az úrbéri tárgy ollyan valami Deus ex machina, a' melly sem a’ kir. Előadások, sem a’ sérelmek sorában fel nem találtatik, következve az 1791 : i3. sarkalatos Törvény Czikkelyt nemcsak gyengíti, hanem sarkából is kidönti • — ezen lépést tehát a’ szóló nem pártolhatván, Küldőji részéröl soha sem kiván olly terrénumon állani, a’ hol ők minden oldalról a’ törvény által biztosítva nincsenek. Egyébiránt ha Küldöjinek ebbeli kívánsága többséget nem nyerne, azt igazolása végett a' Naplókönyvbe iktattatni kéri. — A’ napi renden lévő Izenetet annál is inkább pártolja; mert Küldőji, midőn a’sérelmek orvoslását eszközük, szinte más ösvényt nem követnek, mint azt, a’ mellyel az 1791.’ l3- és 1715 ; 14. Törvény Czikkely tűzött ki. — Többiben múlt Julius 4en tartatott országos Ülésben a' szólás szabadsága iránt történt kinyilatkoztatásában némelly nyomtatási hibákat kiigazíttatni kér; u. m. az t8o3: 2Ík Törvény Czikkely helyett: I 80 5 : 5.— azon szavak helyett továbbá, mert az lÓ8t; 11 ik a’ szokást vegképen megerotleni, így kell jőni : az 1681: íoika’ törvény elleni szokást végkepen megerőtleníti, ezek lévén a’ mondott törvényczikkelynek szavai. — Utóbb a vegén kimaradtak ezek. „hogy a szóló Küldőji részéről akkor, midőn a’ szólás törvényes szabadságáról a 1 k o t a n d ó n é m e 11 y törvényekről 1 e e nd a’ t a n á e s k o z á s, i g e n i s k i v á n némelly törvényeket alkottatni.“ — „• Az Elölülő csupán arra terjesztette figyelmét, mit a szóló az úrbéri tárgynak a kerületi Ülésekben felvételéről említett. Ezen felvétel ő előtte hitelesen tudva nincs. Mi eránt, ha itt az országos tanácskozás szokott rendjén előterjesztetnék, ő neki is lennének észrevételei. Zólyomi Követ (Osztroluczky Miklós) is utasításánál fogva a vallás dolgát az űrben tárgy előtt kívánta felvétetni. ^ Mit azonban a’ többség nem pártolván, olvasta a’ Nádori ítélőmester a sereimet: oazveszet esére választott Küldöttség tagjainak névjegyzékét, úgymint: A’ Vármegyék* részéről Dunán innen: Andrássy Jozsei Esztergom, • ** a' n dór Honth, — Marczibányi Antal Trencsin, — Odry.Józsci Bács, Beniczky Ágoston Zolyom Vármegyéknek Követei.— Bittó Benjámin Pozsony, \K*
