1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 15. országos ülés
1 77 leni kell, - a mit a' kijeleltekrol annál bátrabban állíthatni, minél bizonyosabb az, hogy ezeket megelőző országos rendelkezések eloleges nemzeti ügyekké tették légyen. - Ezen inclító ok bírta a szólót arra, hogy eleve mindjárt mind Küldöji, mind maga meggyőződésénél logva, kötelességének ismerje a hír. Előadásokba tétovázás nélkül beereszkedni ; de mivel látja, hogy ezen kötelessége tellyesitesetol a’többség által elmozdíttatott, — azon-Követek kivánatához csatlakozott, kik a Hír. Előadásokat a sérelmekkel egyetemben (junctim) tanácsiák felterjesztetni. De mivel úgy sem boldogult, azon esetre, ha most sem lehetne szerencsés a Kir. Előadásokba beereszkedhetni, oda járul alázatos véleményével, hogy a’ záradékot ó legalább mindig úgy értette, a' mint azt A as Vgyének Követe a’ legközelebbi kerületi tanácskozások folytával ékesen is, nyomosán is fejtegette, — sót meri mondani, hogy így értették ezt a’ záradék készítésekor a’ KK. és RR. is, a’ mennyire az akkori nyilatkozásukból kivehette; mert a’készítendő munkák, és ezeknek legfelsőbb helyre leendő felterjesztésük között lévén a' külonböztetés, a’ munkák megkészitését minden országos tárgyakra kiterjesztették, a felterjesztést pedig a’ szólásszabadságig és egyéb eloleges sérelmekre szorították. — Ugyanazért, mivel ezúttal tovább nem mehet, e mellett marad, es oda szavaz: hogy legalább tanácskozási anyagok szerez, tessenek, alázatos Felírásban megkérvén Ö Felségét, hogy az újonczok állítására nézve a’ jelen szükségről a’ KK. és RRket értesíteni, és a’ Duna szabályozására készített terveket velük közleni meltóztatnek. ^ ílágos, es igen nagy leven a’ különbség azon Felírás között, melly munkálati anyagok nyerketése, és a’ között, melly a’ már kész, és mind a két Tábla által elfoga. dott törvény javaslatoknak legfelsőbb helybenhagyása, vagyis sanctio végett történik. — Eperjes Városa Követe (fíujánovics Vincze.) Mint a* Követ KüldŐjivel, úgy az Alkotmányos Király Országával, mellynek képét viseli, egyes erkölcsi Testület , melly ép egészségében maga magával / valódi viszonyos szükségeire és érdekeire nézve, közös teste ép fentarthatasa végett ellentétbe erkölcsileg nem is jöhet; — ezen elvnek tettleges eszközlése Magyarországot ez előtt nagy Országgá teve, elmellőzése pedig Nemzetek sorából majd eltörlé. — Eme' okvetetlen szükséges szent elv tekintetéből, mivel a’ hatalom legmagasabb fokán álló Felséges Fejedelem mind tulajdon maga, mind az Ország sürgető közös kül-és bel szükségeit, és érdekeit legtisztábban felfogva tudja és isméri, — a' Kin Előadások tárgyaltatásába elólegesen (mivel a’ Király, és a’ Haza köz szüksége, érdeke, bátorsága, hőldogsága, és fentartása mindig leg is legelsőbb, és legszentebb polgári kötelesség volt, ván, lesz, és marad) Küldöji nevében, belső meggyőződése, és polgári elmulaszthatlan kötelessége szerint belé ereszkedni kiván, — mitől ha elüttetnék, az eloleges Sérelmekkel együtti felterjesztésére szavaz; mert a’ jelenvaló feszültségnek, és ingerültségnek nem barátja, és nem is lehet az, — haladjunk, és ismét haladjunk !!! — Szerémi Követ (Poszávecz Zsigmondi : mint más alkalmakkor, úgy most is a' Kir. Elöa-pesti szelem dásokat kívánta elólegesen felvétetni, — megjegyezvén egyébiránt, hogy Ö a’ záradékot soha más értelemben nem vette, mint a’ minőt annak a’ kerületi Ülésben maga Vas Vármegye is adott: — Ugyanazért, ha egyebet el nem érhet, kívánja, hogy legalább a’ Kir- Előadások felvételére szükséges előmunkálatok iránt tétessen Felírás. — Kassa Városa Követe Qlíaske SándorJ: Mint már a’ 4-ik országos Ülésben is előadta Küldöji részéről hogy t. i. mind Hazánk törvényei, jelesen Ulászló 2-dik Decr. 25-ik — 1723.’ 7. és i7go: 13 ik Törvény Czikkelyek világos rendeleténél, és az azokban gyökerezett ősi szokásnál,— mind pedig ön meggyőződésénél fogva is a’Kir. Előadások mindenek előtt vétessenek tárgyaltatás alá; úgy most annyival is inkább ugyanazon véleményben megmarad, mivel latja, hogy a’ Főrendek Válaszukban előhozott fontos okok és nézetek nincsenek megczáfolva, sem a 3 ik sem pedig e’ jelen 4-ik Izenet által, — Küldöji pedig a’ legújabban tölök nyert Utasításukban ebbeli véleményét tellyesen jóváhagyták. — Ha azonban ezen kívánságát a Rendek többsége nem pártolná, közelítés tekintetéből kénytelen lesz azokhoz állaui, kik a’ Kir. E.Öadasokat az Ország sérelmeivel egybekapcsolva (junctim) kívánják Ő Felsege eleibe felterjeszteni, — és így mind a’kérdéses záradék, mind pedig e’ jelen kerületi Izenet ellen szavazott. Kalocsai Főkáptalan Követe (Szathmáry Antal') meg nem foghatta, — mikép találhatnak a' KK. és RR. abban sérelmet, hogy Gr. Ráday Királyi Fiscus által perbe idéztetvén, s ezen vád alatt Országgyűlési Követnek választatván, az Országgyűlésre megjelenhetestol Királyi Parancs által el ti 1 tatott. A’ Szóló éppen ellenkezőt állít, azt t- i. hogy az lehetett volna a HK. és. RR. által méltán sérelemnek tartandó , ha Gr. Ráday illy körülmények közt Kir. Parancs által a’ Követségtől el nem tiltva, itt mint Követ megjelent volna,— ezzel megsértve tarthatták volna a’ RR. az egész törvényhozói Testnek méltóságát, mellyhez bunvádnak szennye nem férhet; mert a’fényes követségi pályára fel nem léphet olly férjfiú, kit illy bűntettnek csak árnyéka is ér. — Nem is áll az, hogy Gr. Ráday elítéltetése előtt már büntettetett az eltiltás által; ezen eltiltás csak a’ perbe idéztetés következménye, mert míg magát ki nem tisztítja a neki tulajdonított vétek súlya alól, míg ettől akár törvény, akár kegyelem útján fel nem mentetik; mind- Jegyző Könyv I. Darab. $5 XV Országos Cits. — Július 18-/50« 1839. 177 erant.
