1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 10. országos ülés
t X. ORSZÁGOS ÜLÉS. Julius 4-kén 1839. Az Elölülő tárgyú! tévén a’ félbenszakasztott tanácskozások folytatását előadta : miképrn eddig három felé oszlottak a’ szavazatok. Némellyek ugyan is törvényjavaslatot kívánnak, mások az Izenet tartalmához ragaszkodnak, — mások ismét olly tárgyakkal kívánják ezt bővíteni, mellyek szerkezetében nincsenek. — Kívánja tehát, hogy a'Karok és Rendek ezekhez képest tegyék kijelentéseiket. Pest Vármegye Követe (Szentkirályi MóriczJ: Szólásszabadság nélkül municipalis rendszer nem létezhet. Ezen elvet világosabbnak hiszi, mint sem azt gyám okokkal szükséges volna támogatni. Hogy ezen számos és nagy sérelmek ejtettek, az e' helyen már úgy annyira ki van mutatva, hogy hozzáadni szinte lehetetlen. Nem is kérdezi ő, valljon jó vagy rósz szándékkal követtetett e'el a' sérelem? a'sérelem ideája azt keresi egyedül, hogy sérelem történt. Hallotta ö azt mondani, hogy a'Törvény homályos, hozzunk újat. Azonban mikép igazodunk cl, mikor Pest Megye az 1687 : 14. Törvényczikkely értelme szerént az ifjak dolgában () Felségéhez alázatos felírást terjesztett, hogy az a' magyarázat, mellyel talán Ő Felsége él, nem egyez meg a'mi magyarázatunkkal, ’s kérte, hogy O Felsége és Tanácsosai magyaráznák a’ mostani század szelleme szerint fenállóTörvényeinket, akkor O Felsége k. Leírásában azt felelte: novationis studiosi susdeque misceant omnia. Tehát mikor mi azt mondjuk, hogy a'Törvény nem illik a’ mostani század szelleméhez, dorgálást kapunk; mikor pedig régi Törvényeinkre hivatkozunk, akkor azon állítás tétetik ellenünk, hogy régi Törvényeink hijányosak. — A’Méltóságos Elölülő mondotta azt is, hogy legbiztosabban czélt érünk, ha múltra nézve eseteket fel nem hozva, jó Törvényeket alkotunk. Azonban ő örömest elhagyna minden panaszt; de tettek után puszta szavakban jövőre nem talál biztosítást. — Halottá a'törvényes szokás theoriáját előadni, mcllyet ő annyira veszedelmesnek tart, hogy készebb Verbóczyt a’ 1-ae 9-us-al együtt eltöröltetni, mint olly Törvénykönyvet akarni, melly a’ szokásnak illy kicsapongó értelmet ád. — A' szóló előadta elveit a' törvényes szokásról, mellyeket a' Part. 2-ae 6 : §.2. 3. 11. 12. — Prolog 10. 16. §. 1. merített — hozzá tévén, hogy a’ sokfelé ágazott szokások és magyarázatok szolgáltak okúi arra , hogy Törvényeink összeszedve írva foglaltattak. — Azt kérdezi már most a' szóló világosak e' Írott Törvényeink? (3 azt hiszi hogy 1792: 56 által a’Királyi Tábla azon Commissio helyére tétetett, mellyet régi Törvényeink szabályoztak. — Ezen okból hiszi, hogy a’ Királyi Táblát felelőség alá huzni lehet és kell, és ha ellene a’ törvénytelenség kivilágosodik, mint Commissiót kívánja az 1825 példájára feleletre vonatni. Ha független a’ Kir. Tábla, ne sértse más Bíróság hatóságát, ’s ne tulajdonítson olly eljárulást magának, mellyet a'pubi, politicus hatóság alá vetettek. — Ha tehát a’Kir. Tábla olly eseteket húzott bírósága alá, mik oda nem tartoztak, akkor, mint rendes Biró a’ formák megsértése miatt tartozik felelni. — Valljon nem avatkozott e’ a’Kir. Tábla azonTörvény magyarázatába, melly tanácskozásaink szabadságát biztosítja? — A’szóló olly testületet lát itt, ki azt követeli magának, hogy Istenen kívül senkinek sem tartozik felelettel: mind e’ mellett még is azt kívánja az izenetbe tétetni, hogy törvénytelen végzései megsemmisíttessenek. Midőn ns. Megyéje Rendéi hasonló értelemtől áthatva U Felségéhez Küldöttség által folyamodtak; ez a‘ Felség színe elébe nem bocsáttatott, azon Tanácsosokat, kik az egyenetlenség magvát a’ Nemzet és Fejedelem között, illy káros következéssel elszórták, szinte felelet alá kívánja vétetni. Mikor ezen tárgy iránt a’ lefolyt tanácskozások siikerét szinte ns. Megyéje más Hatóságokkal kívánta közleni, leveleik a’ postán elvesztek. Erre nézve kérdést tévén a’ U. T. Tanácsnál, azon választ nyerték, hogy a’posta zsákja lyukas volt, melly felelet érdemét abból kívánja láttatni, hogy 52 Hatóság felé indulván levelei, mindannyi posta zsákjának lyukasnak kellett lenni, — ezen esetet szinte mint sérelmet említeni kívánja. Figyelembe véteti azon körülményt is, hogy
