1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 10. országos ülés

)2t

A. Országos Ülés. — Julius \-hén.

midőn a postán Kossuth Lajos levelei elvesztek, pör indíttatván ellene, a por a biróillelúségének kérdése végett a' Fő M. Canceiláriához küldetett. Uol az szinte végképen letartóztatva maradott l gyan ezen üg) ben, midőn Pest Megye a' levelezés eltiltása után, ezt Választmány által folytatni rendelte — egy Kir. k. Résenptuml,an Pest Megyéhez Íratott: hogy mindazok, kik ezen végzés nek végrehajtásában résztvesznek, meg fognak büntettetni. — így búvik a Kormány mindeniiti a Király szent palást) a alá.— Az ifjak esetéről nem tudunk semmit, inquisitio formában vitc

tett végre az elitélés, azt kívánja erre nézve, hogy a’pör minden actái az Országgyűlés elébe adassanak. Ezek nélkül mi okát látjuk olly rettenetes ítéleteknek * vallj on Lo\asy László fegj-*

veres erővel kelte' fel Királya ellen? Vagy hamis pecséteket metszett ? Ó nem __() ennél rntenetesebb dolgokat követett cl, tagja volt egy társaságnak, mellynek neve Menage, ennek pecsétje volt egy ló kantár nélkül-—beszédeket tartott olly következéssel, hogy a’ Megyék felláz, zndtak s re\olutio lett belőle! — Ezekért hiintettetett ő életének legszebb részéből tiz évi rabságra. Nem tudja a’szóló mi következése lesz szavainak, ha a'teremet elhagya, mert a'szólást pallos, és becstelenség fenyegeti; ki mondja azonban Csanád Vármegye Követével, hogy azon bírák, kik emberek előtt felelősöknek nem tartják magokat, felelni fognak az Isten előtt azokkal szembe, kiket elitéltek, és bár itt felelni nem akarnak is, ítélt felettük a' közvélemény a' szerént, valamint ők ítéltek az ifjak felett. — Erről lehet mondani, hogy ez már sok. Feleljenek bár a' Bírák az előtt, kinek felelni tartoznak: a’ közvélemény kiinoudá felettük, mint ők az ifjak felett, a' kárhoztató ítéletet.

Az Elölülő: Ezen előadásra feleletül nem akarta ismételni, miket már a’ tegnapi Gyűlésben bőven előadott. Egyedül azokra, miket a‘ Pesti érd. Követ felhozott, a’ törvényes szokás érdemében jegyezte meg; miképen ő e tárgyra nézve isméreteit nem thcoriából , hanem azon könyvből merítette, mellynek ha szabályai megtartatnak, a' I-mae 9-us ’s egyéb a’ 1741: 8. rendeleté szerént vitatás alá sem vehető sark Törvényeinket felforgatni szükséges nem lészen. — Itt a’ törvényes szokásról lévén szó, az érdemes Követ kihagyta a’ felhívott Törvénynek 3-dik §-át. Ugyan is a’ Il-ae G-i §. 3. azt mondja: „Ex Judicum Ordinariorum Regni sententiis,“ — e’ szerént törvényes szokás válik egy forma rendbe hozott Ítéletekből, mcllyeket v égrehajtás követett. — Ezen rendet követte pedig a'Királyi Tábla, tehát törvényes szokást követett. — Arra nézve, hogy a' Királyi Tábla mint Commissio járt volna el Ítéleteiben, tagadólag válaszolt; mert a' Kir. Tábla az 1791: 56. értelmében bírósággá tétetett, nem azért, hogy a’Törvényhozás egyik Commissio helyett másikat kívánt volna behelyezni, — hanem mivel a1 Nemzet éppen ezen bíróságban a‘ legnagyobb bizodalmát helyezte. — ’S éppen ezen Királyi Tábla Ítélt azután Törvény és törvényes szokás szerént a‘ vitatás alatt lévő esetekben, Ítélt Ítéletek nyomán, mik hasonló pörökben egyformán hozattak, és végrehajtás alá mentek.— Ezen eljárulás ellen 1807-dik évben kivánatot terjesztett legfelsőbb helyre az Ország, ’s azon Válasz érkezett rá: hogy Ő Felsége, az eljárás szokott módja mellett marad. így tehát világos lévén, hogy nem Commissio alakban Ítélt a’ Királyi Tábla, a” szólott Követnek minden ez alapon épített következtetései önként megszűnnek. — Az egyes esetekre nem tud sokat, annál inkább hirtelen mondani, mivel azok sem ide, sem az ő köréhez nem tartoznak; de az még is figyelmét gerjesztő, hogy a’ szóló Követ, ki az eljárás titkossága fölött panaszkodik, annyi adatokat olly hoszszasan tud felhordani.— A’biróságot senki Törvényeink szerént felelőség alánom vonhatja, sem annak ítéletét e’ heljen nem lehet feljebb vizsgálni. — Ha a' bíróság ez értelemben nem volna független, ó legalább, Bitó lenni nem kívánna. — Közönségesen a" törvényes felsőbb vizsgáló bíróságnak is nem lehetne a’ Követ által ezen alkalommal hasznnált utón egyes dátumok kiszemelése után megbírálni, helyes e’a'Bíró Ítélete, vagy nem? — A’mi a’ Királyi k. Parancsolatokat illeti, azokban mindég fel van hozva a' törvényes ok, ’s éppen azért, mivel Törvényen épülnek, magok magokat ki fogják vívni.

Horvátországi Követ QDominich, SúndorJ Utasításának tartalma szerént kivanta, hogy a szerencsétlen foglyokra nézve a’ kegyelem útjára folyamodván, nem sérelem, hanem kérelem formában , jövőre nézve Törvény hozattassék.

Sopron) Ymegye Követje ("Aagy PálJ Nem akarván a’KK. és RR. untatni, utasításának tartalmát kívánja előterjeszteni. Már a’ múlt Országgyűlésén, mikor B. ^ esselénj i és a Bars Megyei Követ hivteienség pőrébe idéztettek, felkelt a szólló, s azt kívánta, hogy mindenek előtt azon Törvényeket, miket homályosaknak vagy nem kielégítőknek tartunk, vég)ük vizsgalat alá, 's mondjuk ki azon ideát’s alapot, melly a' hivteienség bűneit s annak eseteit elhata rozza. — Ez akkor nem talált pártolásra, pedig bár tettük volna, akkor mind ezen követ e zések nem történtek volna. A' szóló feláldozta ekkor véleményét. Most midiin a l esti s r tanácskozásba vétetett, szinte figyelmessé tette a BK-et, hogy nem jó mezőn állunk.

Jegyző Aötryv I. Darab. ^