1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 8. országos ülés - 1839 / 9. országos ülés
Króllan dáliájáig tárgyiban. 1 IS IX. Országos Ülés — Julius 3lém. szent, és sérthetetlen , a' Kormány tagjai pedig, kik a’tisztviselők összeségét teszik az 1507dik eszi. 7dik cs 8dik czikkely rendeleté szerint, a hűségtelen tanács adás esetében, s ha törvénytelenséget követnek cl, felelet terhe és büntetés alá tartoznak, ha tehát a’ Fejedelem Személye a' Kormánnyal egy lenne, akkor vagy a Fejedelem az 1507dik esztendei 7dik és 8dik törvényezikkely aláhuzatnék, vagy azok, kik azon törvény czikkelyek által megbüntettetni rendeltetnek, az alól feloldoztatván a" Fejedelemmel egy helyheztetésbe tétettetnének, már pedig akár az első, akár a’ második eset alapittatnék meg, az minden esetre a’Fejedelemre nézve lenne sértő, és veszedelmes, mert az első esetben a’ Fejedelem egy türv. czikkely terhelő rendszabása alá húzattatnék, melly alá a’ Fejedelem nem tartozik; a második esetben pedig a’- Kormány tagjai 's e’ szerint sokan, a’ Fejedelemmel egy helyheztetésbe tétettetvén, azon fénykör, mellynek a’ Fejedelem körül létezni kell, oszlanék , s a’ Fejedelem sérthetetlensége, már csak azért is, mert sokakkal közös lenne, nem állhatna maga szükséges épségében, mi valóban magára a1 Fejedelem Személyére sértő ’s veszedelmes lenne; ezen tekintetből is tehát, nem hiszi, — nem hiheti, ’s nem szabad hinnie, hogy a' Fejedelem Személye, s a’ Kormány egy. — Az mondatik, hogy szóval hűtelenséget elkövetni lehet, ó ezt se hiszi, mert törvényeink egészen mást mondanak, jelesül a’ Hármas Törvénykönyv I. Kész IJdik czímje, és az ]723dik észt. 9. 10. 11. és l2ik törv. czikkelyek világosan kimondják azt, hogy a hútelenség elkövetéséretett kívántatik, ’s ezen törv. czikkelyek egyenként recenseálják, a’ notae eseteit, mcllyek mind annyi factumokból állanak, még is többen részszerint a’ Megyék Közgyűlésein, részszerint azokon kívül kiejtett szóért, részszerint a’ Megye Közgyűlésein történteknek, magános levelekben történt megírásáért, felségsértési, hűtelenségi, s bélyegező perekbe fogattattak, mind ezeket Megyéje mélyen érezvén egy felséges Fejedelmünk magos thrónja eleibe járulandó, ’s az elkövetett törvénytelenségek megszüntetését kieszközlendő Biztosságot küldött ki kebeléből, de ez felséges Fejedelmünk thrónja eleibe nem bocsáttatott, hanem ezen nehány sorokból álló ezennel bémuta tott Parancs által elutasíttatott. Azt mondja a’ Szentirás „kopogjatok “s ki fog néktek nyittatni" — mi kopogtunk, de Fejedelmünk ajtaji zárva maradtak, váljon csuda lenne e’? ha szíveink iszárva maradnának, de jól tudjuk azt, hogy nem Fejedelmünk atyai szive, hanem Tanácsnokainak nem tiszta szándéka utasított el bennünket! — ezen elutasítást eszközlő Tanácsnokokat tehát az I507dik észt. 7dik törv. czikkely értelme szerént megbüntettetni szükséges. A' mi az elitéit hűtelenségi pereket illeti, a1 hozott ítéletekből érti a’ Követ, hogy B. Yesselényi Miklós azcTt ítéltetett három esztendei fogságra, merta’ Kormány tagjait szóval sértette, mert Lovassy László beszédét halgatfa, inéit Kossuth Lajossal öszveköttetésben volt, mert pőrét több Megyéknek megküldte; ha valaki a’ Kormány tagjait szóval sérti, lehet e’ az nota? a’ Követ azt hiszi nem — nem lehet pedig azért, mert az 1723dik esztendei lOdik törv. czikkely hozása előtt, notórius volt az, „Qui Judices Regni ordinarios in officio procedentes aggressus est, illos verberavit, cruentavit“ — az 1723ik esztendőben a’ lOdik czikkely által ezen eset megszűnt nota lenni, ’s actus majoris potentiae lett belőle, kik a' Kormány tagjai? bizonyosan az Ország fő Bírái, vagy is a’ „Judices Regni ordinarii “ ha tehát 1723 előtt a’ Kormánytagjai csak erőszakkali megtámadások, megverettetések ’s megvérzések volt nóta, azután ez nagyobb hatalmasság!! keresetté formáltatván, ugyan hogy leltet most a‘ Kormány tagjainak szóvali megtámadása nóta. — Bűnnek mondják e' törvényeink valakinek beszédét halgatni? — de legkülönösebb az , hogy B. Yesselényi Miklósnak , Kossuth Lajossal való öszvekötfetése bűnnek mondatik , 's ezért büntettetik, holott Kossuth Lajosra a’ büntetés még akkor ki se lévén mondva; bűnnek mondattatik a’ véle való öszveköttetés mind a’ mellett, hogy megákkor el sem volt Ítélve, hogy B. Yesselényi pőrét a’ Megyéknek megküldötte, ezt törvényesen tehette, mert védelem tekintetéből tette, a' Hármas Törvénykönyv Iső Késze lidik czikkelyének 2dik §sa világosan megengedi; de valamint a’ terhelő környülmények különösek, úgy valóban különösek az enyhítő környülmények is, B. Yesselényi Miklós tette világosan hútelcnségnek mondattatik ki, ‘s az arra szabott büntetés alól csak azért oldoztatik fel, mert indulatba volt, 's magát egyébként békességcsen viselte, ha az alperesi védelmet tekintetbe akarta volna venni az eljáró Bíróság, valóban nem csak az enyhítésre, hanem a’ tökéletes felmentésre is sokkal alaposabb okokat találhatott volna.— Kossuth Lajos azért Ítéltetett el \ évekre, mert azt irta, mi a’ Megyék Közgyűlésein nyilvánosan történt; mert a’ felsőbb Parancsnak nem engedelmeskedett, de az 1723. évi 28dik törv. czik. a’ Megyék Közgyűléseit nem egész nyilvánossággal rendeli e’ tartathatni, s e’ szerint lehet e’bűn azt írni, mit mások állal a’ Megyék Közgyűlésein mondatott? vagy törvényes parancsnak lehet e' azt mondani, melly egy Törvén) hatósághoz se jött, ’s véle még csak nem is közültetett ? — Az ifjak elleni ítélet mind külső formájára, mind belső foglalatjára nézve törvényeinkkel meg nem egyező. A’ mi a’ külső formát illeti, itt hiba történt, mert a’ létező nyilvánosság is, az ifjúság kitiltásával megsziintettetett, mert szabad védelem nem engedtetett — a’ dolog érdemére nézve fókép Lovassy László ítéletét tekintve, hibás az ítélet, mert abban világosan kimondatik, hogy csak egy positivus tanú van, unus testis pedig nullus testis, még is 10 észt. rabságra ítéltetett el, mind ezeket Megyéje a’ szóllúnak világos törvénytelenségnek ösméri, valamint azt is, hogy a' Királyi ítélő Tábla a tt
