1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 8. országos ülés - 1839 / 9. országos ülés
♦ \ IX. Országos V/és. _ Julivs uau. 113 h°» «' «olis ezen eljitist az ors-.ís njil.i«,. tudtával teljesítette , bizonyítja ezt a’ történteknek sora , — e lore itt megjegyezvén, hogy Borsód Varmegyei Követnél azon k, „y, latkoz,,, a.,a.. hogy mikép.n ,8r .énllégyeo, ,z , .5 hen hasonló esetekben zz eljárás, .« nem tekint, sem pedis pilHáb, hozh.tóndk nem véli, mint. hogy akkor háborús .dokben a Nemzet elcsugget.e, fő kép maga fentartísárél gondoskodott nem osztja; — meK vclemenye szerint a’ törvényhozásnak mindenkor, és minden időben eev’ formán kötelessége a’nemzet jussait fentartatii, azonban a’ Felségsértési eset, és az ezekben] eljárási gyakorlat, nem csak 17g5-ben de 1802-ben és több egymást követő esztendőkben folytattatott, mutatják ezt az időközben elitéit több esetek, különösen pedig emlité;t érdemel az 1802 ik esztendei eset, akkoron Zsamóczy, és Mikola a' Felségsértési perben elítéltetvén miután az Executionálisok a' Pesti Al-Ispány kívánatéra elő nem mutattak, egyedül ezen ok! ból Pest Vármegye egy felírást tévén, mi sikereiéit, ezt ugyan az ország nem tudja, de tudta* és kelletik tudni a' többieket, mert Pest Vármegye indítványa következésében 1807-ik esnem dobén a’ törvényhozó test legelőször vette a’ Felség sértése perekben a' divatozni kellető eljárást tanácskozás alá, és akkoron a’mint azt az időkori napló mutatja nem sérelem, hanem kívánatképen terjesztették fel, kérték különösen 0 Felségét, hogy szabad légyen Ügyvédet választani, hogy a’ meghitelesítés az ott kijelelt módon történjék, ki lehessen a' vallatáson je’en, és mi módon alkotassanak az Executionálisok, és mit felelt mind ezekre Ő Felsége, hogy amint ekkoráig sem tilalmaztatott az eddigi szokás szerinti Ügyvéd választás, úgy ez jövendőre is meg. engedtetik, a’ többire nézve az eddigi divatozott eljárási gyakorlatnál továbbá is megmarad, __ ebbe az akkori RR. megnyugodtak, mert sem az akkori Országgyűlésén, sem az 1808. 181t. i 825. 18^0. i832. Országgyűlésekben senkinek még csak eszében sem jutott a’ Felség sértési eljárás ellen még csak kivánatot sem, aDnál kevésbé sérelmet előterjeszteni. Illy állásában tehát a’ dolognak, midőn az egyik rész semmi ellenkező törvényt felhozni nem tud, más rész pedig szokásra, és pedig törvényhozó test által is elfogadott szokásra hivatkozik, és e szerint gyakorolja bírói eljárását, meg nem foghatja a’ szólló raíképen lehessen azon eljárást, melly ha netalán a’ mostani kor szellemével ellenkezik is törvénytelennek kijelenteni. Mi pedig a’ kimondott ítéleteket illeti, ha nézi Európa nemzeteit úgy találja , hogy minden Nemzeteknél a’ bírói Ítéletek sértetleneknek tartatnak, és azok tagialtatása meg nem engedtetik, mert ha volna is néha haszon a’ fő Törvényszékek Ítéletének elenyésztetéséből, nagyobb kár következne minden bizonnyal a* bizodalmatlans£ghól, melly az illy megsemmisítésekből következne, továbbá megilletődéssel értette, nem tetszéssel fogattatni azon elvet, hogy a’ biró csak Istennek és lelkiis-| méretének tartozik felelni; azonban ő tudja hogv a’ bírák törvényeink oltalma alatt vannak, tudja hogy törvényínk fő törvényszéki Biráknak adnak hatóságot, és hatalmat, mellyet hazánkban még maga a’ Felség sem változtathat, de következetlenséget is lát a' szólló részéről ezen taglalásban, mert ha a’törvényhozásnak ezen része taglalja az Ítéletet, kérdi valljon a’törvényhozásnak másik része a’ Fejedelem t. i. mért ne avatkozhatna ott kivaltképen, hol az ő érdé. ke fekszik, akkoron mi következne ebbőli bíróságiak függettl^nsége, végképen megszűnne, igaz ugyan és tagadni nem lehet, hogy a' közelebb időkben történtek némellyek és következményeikre nézve aggodalmat okoztak, de midőn ezeket orvoslani kívánjuk, ne nyissunk tágas mezőt a’ szabadosságnak. melly mint beszédje elején is mondja egyformán veszedelmes az önkénnyel, és minthogy tehát a* múlt szomorú esetek okait résr.érol a' törvény homályos voltában, és a’ fentebb érintett okokban találná, vagy ha mások talán más okokból is következtetnék, Küldői részükről kívánná azokat végkép megszüntetni, mit csak akképen látna elérhetőnek, ha jövendőre nezve e reszben egy világos törvény alkottatnál', *s >’ múlt esetekre nézve a következesek elenyesz. tetése kérettetnék. Ezt pedig annál is inkább kívánja, mert annakidején, ha valaha, most legalkalmatosabbnak találja, midőn nem c‘ak a* Nemzet hajlandó ebbeli kérdésnek elintézésére , hanem az atyáskodó Kormányról is méltán fel lehet tenni, hogy aggodalroinkat megszünteti, s mindenre kész a' mi személyes, ét szóllás szabadságunkat egyesülve hazánk bátorságával biztosítja; kívánja pedig, hogy uj törvény alkottassák azon fogva is, mert az 1723. Qik törv. czik. adik §ea ezen szavaiban „manifeste semet erigentes, et opponentes contra btatum publicum nagyon tágas magyarázatu; hogy pedig ezen törvény czikkely tagas értelmű, bizonyítja azt az I723dik évi Országgyűlés, midőn ezen törv. czik. folytába mar az akkori KK. több esete két terjesztvén Ö Felségének jóváhagyás végett, Ó Felsége azokra azt válaszolta, hogy ez O Ft 1 ségét ki nem elégíti, mire az akkori országos RR. ismét két esetet mutattad be, de a niég akkor is elegendő biztosítást ezen esetekben nem lelvén fel, akkoron a RR- az* mon ta * hogy a’ Kormány terjesszen illy eseteket elő, minthogy ok már többet nem tudnak, erre ismét Ó Felsége azt válaszolta, hogy Ö az 172-3; 9. törv. czik. ertelrret az esetek eloszámlálásá a ^eg szorítani nem engedvén, részéről annak értelmében megnyugszik. Ha tékát a Felseg sertesro szólló törvényeket már az akkori R R., kik azon időbeliek voltak tag magyarázatuakna , es 1 nem elégítőknek tartották, kérdi váljon 100 esztendő után a mostani Oszággyu 9 azo at e e gendő világosoknak fogja találhatni. E' mostani kornak jutott azon feladás, h^y mi* e ö em Jegyző Könyv I. Darab. Szabad azó'átirpyábnn.
