1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 8. országos ülés - 1839 / 9. országos ülés
114 i723bannem vihettek véghez, azt a jelenkor sikeresítse. A’ szólló tehát végezvén előadását, rövideden oda nyilatkozik, hogy a* fentebbi okainál fogva a’ Nemzet és Kormány közti bizodalom helyre állítása a’ Nemzet boldogága ’s költsönös egyetértés eszközlése tekintetéből jövendőre ugyan uj, és elhatározó törvény alkottasson, a' múltakat pedig megszüntetni kívánja, és igr az Izenet ellen szavazván, ha az elesne, a’ módokról még bővebben kiván tanácskozni, és ezen esetre nézeteit elő fogja terjeszteni. Csongrádi Követ {Klauzál Gábor. — Az Elölülő tanácskozások tárgyául az izenetet tűzvén ki, egy javallatot tett, melly által, mint mondá, a’ bizodalmatlanság enyészni, ’s az annyira óhajtandó egyetértés, és bizodalom helyreallani fogna, — e’ részben az Elölülővel kezet fog, és ha lehetne a’ Nemzet és Fejede em között nemii bizodalmatlanság, azon segíteni fő kötelességének tartaná.— Azonban a’ Szóló azt hiszi, hogy a’bizobalmatlanság nem a’ Nemzet és a’Fejedelem, hanem annak kormánya között vagyon, és fájdalom! semmi sem tétetik, mi azt ennvésztetné, sőt még reménység sem nyílik, hogy a’ bizodalmatlanságnak magvai kiirtassanak. — Mondá az Elölülő továbbá, hogy a’ felolvasott izenetben foglalt sérelmek nem országos sérelmek, és hogy az i823ik esztendei sérelmek sokkal súlyosabbak lettek volna; mert a’mint az Elölülő mondá, maga a’ Fejedelem sem tudta magát mással védeni, mint a’ közjó szükségével, — ezen előadását az Elölülőnek azonban a’ szóló nem osztja, mert i822ikben egész Törvényhatóságok megtámadtatván, akkoron rögtön történt az orvoslás, — most azonban néhány személyek, kik az alkotmánynak óltalma alatt a’ szabad szólást ország — és megyei gyűléseken gyakorlották, tűzetnek ki, ’s ez által a’ Nemzet legfőbb jogában, ’s természeti szabadságában, t i. a’ szólásszabadságban korlátoltatik. — Hogy pedig i822iben a’ Fejedelem magát mással mint a' közjó szükségével nem védhette volna, ezt sem oszthatja, mert az akkori Fejedelem igen is védte magát, és pedig védte magát a’ védelem legszebb eszközével, megismerte t. i. Kormányának hibáját, ’s jövendőre biztosí-á a’ Nemzetet Királyi szent szavával hasonló esetektől. — Nem kívánnak a’ jelen izenet által a Rendek mostanában is egyebet, csak hogy elkeseredett szíveik nyugtassanak meg, a’ Felség kövesse ditső Attya nyomdokit. — Mondá az Előlülő továbbá, hogy a’ Kormány látván, hogy a’ gyengébb eszközök nem használnak, szigorúabbakhoz nyúlt, — erre azonban azt válaszolja a szónok: hogy mielőtt a’ Kormány a’ legszigorúabbakat, mik az Als .b d T' kotmányt mngrázkódtatták, próbálta, — kötelessége lett volna a’kevesebbi szigorúakhoz nyúltárgyában, ni, melljek közül annyi vagyon kezében; mert ha csak a’ szerencsétlen ifjak el fogatatásukra vissza tekint, megyéje is, mind Borsod folyamodott Ó Felségéhez, hogy tudassa hív Magyarjaival, mi veszedelem fenyegeti a’ hazát, hogy kiki csekély vagyonát, sőt életét is a’ veszély nagyságához képest a’ haza oltárára tehesse, — erre jött egy megdorgáló Válasz, hogy minek avat' kozik abba a’ Megye, a’ dolog úgy is a’ rendes Bírák előtt lévén. — Erre Megyéje ismét felírt, jelentvén, hogy ő néni kíván beleavatkozni a’ birói hatóságba, hanem egyedül kérik O Felségét; tudatná a’ Megvével szeretett hazájok veszedelmét, mellyért Ők éltőkkel is áldozni készek, — de mit tett erre a’ Kormány, nyúlt e’ szelídebb módokhoz? — Lássuk, mit tett. Itt Pozsonban a’ mult Országgyűlés alatt alakult egy Társaság Menage vagy Cassino nevezet alatt, — ezt a’ Kormány tudván, nem hogy kezdetében, midőn még egy atyai intés elég lett volna az egészet elenyésztetni, fojtotta volna el ; hanem létezni hagyta, hogy őket azután elfogathassa — Hollotta továbbá a’ szóló, hogy Vesselényi', és Balogh esetei országos sérelmeknek nem ismértettek ; azonban légyenek e’ országos sérelmek, vagy nem? — eléggé tanúsítják azon 1 7. izenetek, mellyek e’ tárgyban a’ Fő Rendekkel váltattak, — hogy pedig a’ Fo Rendek ezen esetek felterjesztésében úgy, mint a Rendek akarták, meg nem egyeztek, hogy azért sérelmeknek lenni sem ismerték volna, ezt a’ szóló következtetni sehonnan sem tudja- — Mi már az izenet. ben foglalt sérelmek hosszú sorát illeti: hogy mellyik légyen a’ másiknál súlyosabb, ő részéről választást tenni nem tud, és azokat áltáljában olly nagy sérelmeknek tartja, hogy ha azokra orvoslás nem érkezik, akkoron hazánk Alkotmánya csak a’ képzetek országában létez. — Esztergom Vármegyei Követ azt mondá, hogy nem vagyunk azon században, mellyben kellene félnünk, hogy alkotmányunk veszélyeztetik, minthogy ezen időben 8. Nemzet kapott alkotmányt, míg egyik elenyészett, ’s ennek folytában ő azt kívánta, hogy mellőzve a’ sérelmeket, aggodalmunkat szüntessük, — de a’ szólónak tudománya szerint, ezen előadás nem állhat, mivel általa felhívott azon időszak alatt, míg 8. Nemzetek alkotmányt kaptak, Hannoverai egyenesen is elenyészett, egyébaránt azt a’ szóló tökéletesen egynek tartja, hogy akár egyszerre, akár pedig lassanként enyésztessek az alkotmány, és véleménye szerint, mikor az ásó először nyomatik belé, akkor mindjárt kelletik felszólani: ,,állj meg, nem a’te dolgod alkotmányt alá ásni.“— A’ szólás’ szabadságán ejtett sérelmek majd felszámílhatlanok, és ezek országszerte hogy történtek legyen, ki lenne az, ki tagadhatná. — Mondatik továbbá, hogy törvényeink e’ részben homályosak; de ha ez állana is, a’ Kormánynak lettek volna kezében még is gyengébb eszközei, mellyek által az általa csak vélt rosszat akadályoztathatta volna, ha pedig más módja nem lett volna is, miért nem hirdetett Országgyűlést, és a’ homályos törvényt miért nem kívánta megmagyaráztatni? — mert ha a Kormánynak szabadsaga van, a’ törvényt tetszése szentit magya-IX. Országos Lies. — Julius 3-Jíá/i. »I
