1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 7. országos ülés
99 Békési Követ (fí. Venkheim Béla): Részéről is mindenek előtt a’ coordinate kívánja felvé tetni. — A' Követ igazolása kérdésében Csongráddal tart. J Thurórzi % »; coordinatio .zdtség«. ldgyen, a' tanádozáaok fon.la bőven igazolja. A felolvasott névjegyzék erant Veszprémmel tart; mert Küldői meghaevlák hogy azon helyet, mellyel ók 1715 szereztek, ésmellytől 1790 elültettek, minden kitelhető módón visszaszerezni igyekezzen. — Mi Szerény, Verócze és Posega Vármegyék kívánságát illeti ez' mint a’ Törvénynek világos rendeletibe ülköző, figyelembe nem véletódhetik ; cgyébberánt ha ezen Táblának nem volna is jussa a' KüVet eránt kifogást tenni, azt mindazonáltal, ho"> a Kö* vet által a' megbízó levél előmutattassék , méltán megkívánhatja. Pest Vármegye Követe (Szentkirályi Móricz): Zólyomnak azon Előadására, mintha a’szólló kétségbe hozta volna a’ Küldőknek visszahívhatási jogát, — feleli: hogy az Ő nézetei szerént a’ Küldő a’ küldöttel egy légyen; — ‘s midőn Ó őzt állította, hogy a’ törvényesen elválasztott Követet ezen táblánáli Ülésről senkinek másnak mint ezen Táblának magának nem légyen joga eltiltani, a' megyéket értette, ’s korán sem volt azon szándéka, hogy a’ megyéknek visszahívhatási jogát csak néműképen is kétségbe hozni kívánta volna, — s részéről mindenkor csak azon elébbi kijelentésénél marad: hogy a’ Követ magát a' Tábla előtt igazolni tartozzék, ’s ebbe mint önnön házi dolgába, senki más befolyással ne légyen. Borsodi Követ (Palóczy László) : A’szálló Megyéjét, az országgyűlési Ülések sorában, a' két Tiszai egyesült kerületek asztalánál, hajdani szokás és gyakorlatnál fogva a’ 9-dik szék vagy is hely illetvén, — nem tartja a’ szólló feleslegesnek az cránti óvásának nyilvános közbenvetését — hogy az ölési sorban a szóllónak megyéje; feljebb menni egy áltáljába nem akar ugyan, de kimondja egyszersmind azt is; hogy maga eleibe sem bocsát egy megyét is ollyat, melly;ad~ dig a' sorban ulánna ült. — Mi illeti a’ Liptó és Pest megyei Követek indítványát, azon okokon felül, mellyek az ellen addig felhozattak — még annál fogva is, mivel egyik Vmegyének éppen annyi alkotmányos jussa és méltósága van mint a1 másiknak — a’ pedig ha itt az Országgyűlésén, egyik Vmegye a’ másiknak követi megbízó leveleit vizsgálgatná, valami felsőségre £suprcmatiára) ‘s egyszersmind egyik Vmegyének a' másik eránti olly valami bizodalmatlanságára mutatna __ melly az egy testvérekből álló Magyar Nemzet characteréhez nem is illik — a" dolog érdemére nézve végre nem kell, és lehet tartani attól, hogy maguk a’Vmegyék is, valamelly olly embert haggyanak itt az Országgyűlésén; az ő nevükben felállani — beszélni — és szavazni — kit ők Követjüknek nem választoltak ’s küldöttek; azt ók megtudván város Kapitánya által repassuáltatnak a1 szólló a' Liptói és Pesti Indítványt — nem pártolja. Komárom Vmegye Kör ete (Pazmándy Diénes): Szerém, Verócze és Posega Vmegyék dől. gában 1836. észt. érkezel t Királyi Válaszok megszüntetvén az alsó Slavoniai nevezetet, e‘ részben többé kérdés nem lehet, 's azon fogva most is, mint a’ múlt Országgyűlésén, a’ Dunántúli Vmegyék után kelletik tenni. — Mi a' felolvasott névjegyzéket illeti, bele vág a’ coordinatióba, — ‘s ha már ezen is segíteni akarnak , akkoron ar Kir. Előadások előtt még a coordinatiót is előbb kellene felvenni, és akkoron ezen Országgyűlésének vége sohasem volna; azon fogva részéről is a’ régi gyakorlatot kívánja megtartatni. Bercghi Követ £ Füzes éry Gélkor): Borsodnak feleli: Omne tulit punctum, qui miscuit utile dulci; — Csongrádnak pedig azt feleli: hogy minden ember biró a’ maga házában, azért ha a’ Törvényhatóság a’Követét megválasztotta, ezen Táblának nincsen jussa kérni tőle a megbízatását. A’ Credentionálisok ollyanok, mint a' prókátori vallások, és a* ki ezzel ellátva vagyon, nem kérdi azt többé: szabad-e néki szavatolni vagy sem ! — Az Elölülő kijelentéséibe e részben megnyugszik. Szepes Vmegye Követe (Zsedényi Eduárd) A’ régi gyakorlatot kívánván fentartani, a beadott névjegyzékbe meg nem egyez, valamint szinte Post ^ megye Követének az igazolásra nézve tett Indítványába sem. Vassi Követ (Zárka János): Az igazolás kérdését, minthogy az országgyűlési kérdés vólna, és több oldalról való megfontolást kívánna, illy melleslegesen eldöntheti»! nem tartja lehetségesnek, — így például a3 Követben megkivántatik nem csak tudomány, de erkölcsi viselet is, ezeket legjobban tudhatják a’ Küldők, kiknek küldöttjeiket kiösmerni módjok és alkalmatossagok vagyon; azonba mégis, ha a’ Követek megbizzó levelek nélkül jönnek, azokat az Elölülő soha sem fogadja cl. Maga az 1832. észt. példa mutatja, hogy ez nem kis kérdés, és ezt több a ról kelletik megviltatni; — ugyan azért, valamint az Elölülő maga jogaihoz ragaszko i', szu ' séges, hogy jelenleg még a’ Rendek is magok jogaihoz ’s régi gyakorlati szokásaikhoz ragasz 'o janak. ,7 Mármarosi Követ (Mihályi Gábor): Követ igazolása kérdésében mindenekbe Lngh 'meg) Víl. Országos C(és. — Junius 2G-kán. /
